Debrecen, Csokonai színház

Népszabadság - Móricz Simon

– A zene a főszereplő – hangsúlyozza Mispál Attila rendező, és sorolja a színpadot benépesítő résztvevők impozáns sorát: a Kocsár Balázs dirigálta Debreceni Szimfonikus Zenekart, a Kodály Kórust, a nyíregyházi Cantemus Gyermekkart és a szólistákat: Geiger Lajost, Francesca Provvisionatót, Gaál Wéber Ildikót, Cseh Antalt, Kóbor Tamást és Wittinger Gertrúdot.

Liszt egyik főművének tekintette a Krisztus oratóriumot, amelynek alapötletei már 1853-ban körvonalazódtak, de a művet csak 1873-ban mutatták be Weimarban, és abban az évben Budapesten ezzel ünnepelték Liszt 50. művészi jubileumát.

„A filmcsodákkal elkényeztetett mai műélvező … annyira megszokta és annyira igényli a látványosságot, hogy a szem káprázatát harmonikusan össze tudja egyeztetni a fül gyönyörűségével is” – írta 1938-ban az egykori kritikus, amikor az Operaházban Oláh Gusztáv tobzódó barokkos díszletek között színre vitte a teljes oratóriumot. A zene és a látvány összekapcsolásának élményét adja a Liszt-mű Debrecenben is.

– De nem illusztrálunk – adja meg a rendezés kulcsát Mispál Attila, aki az előadást az archaikus népi hagyomány, az európai román és gótikus kor stiláris világába helyzete. Ezt idézik a templomi kazettás mennyezetek ábrázolásainak kivetített képei is.

A színpad előtere a tizenkét színészé: ők a díszletként szolgáló gerendákból épülő templom munkásai, Mária és József, a pásztorok, a háromkirályok, a tanítványok… Gemza Péter, aki a világhírű Nagy József társulatának koreográfusa, profán és humoros jeleneteket sem nélkülöző mozgásokat készített. – A rendezés és a koreográfia különlegessége, hogy Krisztust nem jelenítjük meg testileg: a körülötte lévő személyek fényhez való viszonyában „mutatjuk fel” – fogalmaz a rendező.

A Biblia éve debreceni záróaktusának szánt egyszeri előadás nemcsak a színházban látható, hanem vasárnap 19 órától a Debrecen főterén álló Nagytemplom falára vetítve is, a Duna Televízió pedig december 25-én tűzi műsorára.