A tárlat kisebbik egysége a Kossuth-díjas fotográfus pályájának elejéről vonultat fel mintegy 25 vintázs kópiát. "Ezek egy riporteri pályakezdés dokumentumai, ismert és kevésbé ismert képek" - mondta el az MTI-nek csütörtökön Féner Tamás, hozzátéve: még a tárlat címének meghatározása után is talált képeket, így a legkorábbi kiállított fotó 1948-as lesz, míg az egység legkésőbbi munkái a hatvanas években készültek.

Budapest, 2010. március 15. Féner Tamás Balázs Béla-díjas fotóművész, fotóriporter, Kiváló Művész. A felvétel a Kossuth-díjak átadása előtt készült a Parlamentben. MTI Fotó: Kovács Attila

"Ezzel letűztem elég hosszú pályám elejét és pillanatnyi végét, meg akartam mutatni, ma hol tartok a fotográfiában" - jegyezte meg Féner Tamás. Mint hozzáfűzte, a tárlat képeit személye mellett még egy dolog köti össze: "nem nosztalgiából", de mindmáig maradt az analóg technikánál.

"Az analóg fotográfus megszerkeszt, megépít, míg a digitális fotográfus kiválaszt, elkészít egy képtömeget, és kieszi belőle azt, ami sikerült. Sokat nyer azzal, hogy minden pillanata meg tud lenni egy folyamatnak, de sokat veszít azáltal, hogy nincs meg az az intenzív kapcsolat a témával, amelyet Cartier-Bresson termékeny pillanatnak nevez" - szólt a technikák és látásmódok különbözőségéről a fotóművész.

A kiállítás nagyobbik része a legfrissebb munkákat, 2012-13-ban készült felvételeket mutatja be; a tizenkét tájképpel 1x1 méteres nagyításban találkozhatnak a látogatók.

"Ezek a felvételek a Velencei-tónál készültek, de a tájrészletekre nagyon nehéz ráismerni. Megpróbáltam belesűríteni ezekbe a tájképekbe, amit a világról gondolok" - árulta el Féner Tamás. Hozzátette: sokat vizsgálta a horizont és a képmező viszonyát, ahogy a képhatár is gyakran elfordul ebben a sorozatban.

A Jerger Krisztina által rendezett tárlat március 2-ig látogatható a Nagymező utcai kiállítóhelyen.