Hoppál Péter az eseményen azt hangsúlyozta, hogy Pécsnek kiemelt fontosságú Csorba Győző szellemi hagyatéka, hiszen a költő ezer szállal kötődött a városhoz, itt született, itt is hunyt el, egész munkássága ide kötötte, tevékenységének elismertsége független volt politikai rendszerektől. 

A politikus mintegy félszáz ember, Csorba Győző családtagjai, volt kollégái, és mások mellett a pécsi értelmiség jeles képviselői előtt hozzátette: méltó, hogy a költőről könyvtárat neveztek el a baranyai megyeszékhelyen.

Az emléktábla állítását Csorba Győző (1916-1995) veje, Pintér László kezdeményezte a közelmúltban, a városvezetés pedig úgy találta, hogy az ötlet megvalósításával nemcsak az alkotó életművét ismerik el, hanem "pozitív szakmai és emberi példaképet" állítanának a pécsiek elé.

Csorba Győző 1939-ben a pécsi egyetemen szerzett államtudományi oklevelet, ezt követően két évig a város közigazgatási tisztviselője, 1944-1952 között a Pécsi Városi Könyvtár vezetője, majd 1976-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a Baranya Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese volt.

Irodalmi munkásságában nagy szerepet játszott 1947-1948 közötti itáliai ösztöndíja, amelyet követően országos hírnévre tett szert, a kritikusok nemzedékének legjobb költői között tartják számon.

Csorba Győző szerkesztője volt a Sorsunk, a Dunántúl, valamint a Jelenkor című irodalmi folyóiratoknak. Emellett műfordítóként is tevékenykedett, középkori és modern lírát fordított, egyebek mellett Dante, Goethe és Brecht kiemelkedő tolmácsolója volt, valamint jelentős érdemeket szerzett Janus Pannonius nagyságának elismertetésében.

Pályája során számos elismerésben részesült, a Kossuth-díj mellett két József Attila-díjat, valamint Baumgarten- és Áprily-díjat, továbbá Janus Pannonius Művészeti Érmet is kapott.