Az előkerült portál

Népszabadság - Kocsis Zoltán

Budapest történetében nem az Örs vezér téri, nagy üzletközpont volt Árkád néven az első üzletház. Bizonyítja ezt egy nemrég előbukkant felirat. A Dohány utca és a Síp utca sarkán, elbontva a 60-as évekből való, bejárati álhomlokzatot, tavaly került napvilágra egy díszes, régi portál, s rajta ez a szöveg: ÁRKÁD BAZÁR - KÉSMÁRKY ÉS ILLÉS JÁTÉK ÁRUHÁZA. Mi már Metró Klub néven ismeretük ezt a helyet.

A klub elődje - mint már látjuk - az Árkád Bazár volt, ám erről az elmúlt ötven évben legfeljebb a homlokzaton, az emeletek magasságában itt-ott feltűnő, gyermekvilágot idéző motívumok árulkodtak, amelyeket nem nagyon lehetett logikailag a klub modern, köríves, neonbetűs portáljával összefüggésbe hozni. Most, hogy ez eltűnt, és előkerült az eredeti cégfelirat, már érthetők a homlokzaton eddig is látszó babadíszek, például a kapu fölötti homlokzatmezőben színpompás Zsolnay kerámiába mintázott két kisgyerek, amint katonást játszanak hadvezéri csákóban, fakarddal. Mögöttük felvonulnak játékhadseregeik, magasodnak játékváraik. Közöttük pedig váratlanul egy hintaló tűnik fel, egy kismajommal a hátán. Talán épp ezért folyik az ádáz küzdelem.

Szerencsénkre a budapesti játékkereskedelem történetéről épp most látható egy kiállítás a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban, ahol természetesen Késmárky és Illés is szóba kerül. Mint a remek katalógusban és a tablókon is olvasható, Késmárkyék az 1870-es évektől kezdve vannak jelen a budapesti játékpiacon, s norinbergai (díszmű) árukkal, valamint utazási cikkekkel is kereskedtek. Volt már üzletük a Kossuth­ Lajos utcában és a Rákóczi úton is, mire 1909-ben felépítették a szóban forgó bérházat a Dohány utca sarkán, benne az akkori Budapest első, nagy játékáruházával, az Árkád Bazárral.

A házat Vágó László és Vágó József tervezte, s nemcsak kívül, hanem belül is látványos megoldásokkal, például felül világítós, üvegszemes belső kupolával. A homlokzat elegáns, fehér kerámiaburkolata, népi motívumokra emlékeztető, játékos rajzolatai egészen egyedivé tették az épületet, s ebből még ma is majdnem mindent ­láthatunk.

A boltot a bazár megnyitásakor, 1909-ben igazából már csak Illés Ferenc vitte, aki azonban megtartotta a cég nevében hajdani társa, az 1899-ben meghalt Késmárky Károly nevét is. A játékáruház a háború és Trianon miatt (hisz főleg a hegybánya-szélaknai gyermekjáték-készítő tanműhely termékeit árusította) veszteségessé vált, és 1924-ben be is zárt. Helyén Illés fia autókereskedést nyitott.

Az államosítás után főleg művelődési célokra használták a helyet, 1960 és 1969 között itt működött a magyar beat zene egyik fellegvárává lett Metró Klub (mely egyébként a 2-es metró építői számára létesült, innen a név is). Azután lett rendezvényterem, kulturális központ, a rendszerváltást követően butikok nyíltak benne, mígnem 2001-ben a VII. kerületi önkormányzat eladta a Norska Kft.-nek, amely Dávid Center néven zsidó kulturális központot szeretett volna itt kialakítani.

El is kezdte a munkálatokat. Ám a cégnek anyagi nehézségei támadtak, felszámolás alá került, így 2007-ben továbbadta a klubhelyiséget az Adel Kft.-nek, amelynek ugyanaz a tulajdonosi köre, mint a Bartók Béla úti Simplon mozit tíz évvel ezelőtt bankfiókká és üzletekké átalakító Rami Kft.-nek. A hajdani Árkád Bazár földszintjén kávéházat, az emeletén üzleteket és irodákat kívánnak kialakítani.

Tavaly ősszel hozzá is fogtak ennek kiépítéséhez, és idén nyárra, a szezonra már szeretnék megnyitni az új kávéházat, amelynek belső falán helyet kap majd a Metró Klub régi neonja, tudtuk meg a cég munkatársától, Módis Emesétől. Az álhomlokzat ősszel került le a bejáratról, s akkor tűntek elő ötven év után újra az eredeti portálfeliratok, melyeket tavaszig még felújítanak, de már most is sokan csodájukra járnak.

Kapcsolódó cikkek: Szárnyal a Lego a Star Wars szárnyain | Webber megvenné az Abbey Road-i stúdiókat | Kibontott évszázadok a „Rácz-fürdőben” | Súlycsökkentés harci játékokkal | Falfestményeket keresnek a Belvárosi templomban