Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő 1977-ben született darabja Nóra nevelődésének egy variációja, Ibsen történetének egy lehetséges továbbgondolása. A Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai vitriolosan szellemes vita férfi és női szerepekről, a pénz és a nő szerepéről-viszonyáról régen és ma.

Elfriede Jelinek: Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai

Az előadás rendezője, Zsótér Sándor az MTI-nek elmondta, hogy Kerekes Évának keresett darabot, és ezt a művet, amely a színésznek remek szerepet kínál, egy dramaturg hallgató ajánlotta figyelmébe. Jelinek 1977-ben írt művét, amelyet először mutatnak be Magyarországon, Ungár Júlia fordította le a színház számára - tette hozzá.

Zsótér Sándor kiemelte, hogy lenyűgözte a darab nyelvezete, az, ahogy a darabban a nyelvvel komédiáznak a szereplők. Intertextuális szövegről van szó: az író Ibsen Nórájából is rengeteg idézetet használ, kiáltványokból, munkásplakátokról, Mussolinitől, Hitlertől vesz át mondatokat, ezekből rakja össze a darabot. Nem újat talál ki, hanem a régiekből hoz létre új minőséget, de természetesen saját mondatai is vannak - tette hozzá a rendező.

Mint mondta, az írónő "romeltakarítónőként" határozza meg magát, aki a szemetet eltakarítja az irodalomból és az életből. "Baltával, fejszével metsz: fejszével metszett alakokat kéne látnunk a színpadon, élesen kimetszett alakokat és kevésbé lelkizős figurákat" - jegyezte meg Zsótér Sándor, hozzáfűzve, hogy a darabban nincs "szövegalatti", mindenki azt mondja, amit gondol, egy az egyben.
Kitért arra, hogy az író az 1920-as évekbe helyezi a Nóra folytatását, de a darabban a 70-es évek is megjelennek. A mű azonban ma is érvényes: hogy a nők munkába állása milyen konfliktusokat hozott a családokban, a nőkben magukban, vagy a párkapcsolatokban, az még mindig aktuális probléma, ebben nagy változás, megoldás nem született - mutatott rá.

"Könnyen nevezhető feminista darabnak, de én minden ilyen fiók ellen élesen tiltakoznék" - mondta a rendező, hozzátéve, hogy a darab a nő történetének a folytatása, aki bevágta a babaház ajtaját, majd visszakerül oda, tapasztalatokkal gazdagon.

Zsótér Sándor szerint a darabnak - amely mind a nőket, mind a férfiakat elég csúful mutatja be - nyers, pimasz, felpiszkáló humora van, amit nehéz egyenesen közölni. Nehéz elérni, hogy "ne pöntyögjünk, ne érzelegjünk, hanem vágjuk egymás arcába, amit gondolunk" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a darab jiddis humorra van írva, ejtett poénokra - ebben nagymester az író.

A díszlet, amelyet Ambrus Mária tervezett, úgynevezett talált helyszín: a színpadon a Magyar Rádió 14-es stúdiójának pontos mása látható, amelyben a Szabó családot is felvették. Az utolsó jelenet hátterét adó fotó pedig a rádió múzeumából való: egy reprezentatív lakást ábrázol a 70-es évekből.

Elfriede Jelinek mindig aktuális, nagy port felverő, gyakran politikai témákhoz nyúl, amiért számos támadás éri. Szókimondó, nyersen, egyenesen fogalmaz. Meghökkentő szófűzésével rávilágít az előítéletek előítélet voltára, veszélyességére, a gondolatok klisészerűségére, felszínességére, ürességére. Magyarul megjelent művei között van A zongoratanárnő, a Kis csukák, a Kéj és az Egy sportdarab.
Az Örkény Színház előadásában többek között Epres Attila, Kerekes Éva, Szandtner Anna, Polgár Csaba, Vajda Milán, Máthé Zsolt, Fila Balázs, Debreczeny Csaba és Kerekes Viktória játszik. A jelmezt Benedek Mari tervezte, az előadás koreográfusa Ladányi Andrea, a zeneszerző Tallér Zsófia.