Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter egy kipróbált szakembert talált a posztra, aki jelenleg a fővárosi V. kerület főépítésze.

"Az az elvárásunk a KÖH új elnökével szemben, hogy dinamizálja a hivatalt, szorosabb együttműködést alakítson ki a minisztériummal és az örökségvédelem szempontjai semmikor ne sérüljenek. A népi építészettől a régészeti feltárásig mindenre oda kell figyelnie, de fontos, hogy hatékony kapcsolatot építsen ki a gazdaság szereplőivel. Összefoglalva: az örökségvédelem nem lehet a fejlődés akadálya, de azt sem tehetjük meg, hogy a fejlődés érdekében kidobjuk a múltunkat" - fogalmazott L. Simon László.

Reményét fejezte ki, hogy Cselovszki Zoltán az egyik legfontosabb háttérintézményt úgy fogja vezetni, hogy azzal a múzeumi és örökségvédelmi szakemberek, valamint a gazdasági élet szereplői is elégedettek lesznek.

Cselovszki Zoltán 2000 és 2002 között már vezette a KÖH-öt, illetve az elődjének számító Országos Műemlékvédelmi Hivatalt.

Cselovszki Zoltán kinevezése azért vált szükségessé, mert az építésügyi engedélyezési eljárásban bekövetkező változások miatt június 19-én bejelentette lemondását Tamási Judit, a KÖH eddigi elnöke. A KÖH és a kormányhivatalok égisze alatt működő örökségvédelmi irodák július 1-jével elveszítik építéshatósági jogkörüket és szakhatóságként vesznek részt az engedélyezésben.

Az új elnök legsürgősebb feladatai között említette, hogy a jelenleg futó kormányzati beruházásokat áttekintse, valamint hogy bekapcsolódjon az örökségvédelmet érintő aktuális törvénymódosításokba, rendeletalkotásba.

Az új elnök kitért a Tamási Judit lemondásához vezető törvénymódosításra is. Mint elmondta: először azt kell megvizsgálni, hogy a szakhatósági jogkör elegendő-e ahhoz a felügyeleti tevékenységhez, amely a műemlékvédelem számára elengedhetetlenül szükséges. Nemzetközi példát mindkét verzióra lehet hozni, ma Magyarországon azonban nincsenek veszélyben a kulturális örökség elemei, ezért különösebb erősítésre, mindenféle szankcionáló és tiltó hatáskörökre nincsen szükség, annál inkább anyagi forrásokra és nagyobb figyelemre - vélekedett.

"Azzal, hogy a hatósági szerepünk kicsit csökken, az együttműködési képességünket arányosan növelni kell. Ne egy defenzív hivatal legyünk, amely már kész tényekről próbál dönteni, hanem azt szeretném, ha már az előkészítésben, a stratégiai tervezésben részt vehetnénk és akkor mindenki együttműködőnek fog minket látni. Egy olyan hivatalban gondolkodom, amelyet megszeretnek az emberek" - fejtette ki koncepcióját.

Cselovszki Zoltán beszámolója szerint a kultúráért felelős államtitkárság megkezdte az új kulturális örökségvédelmi stratégia előkészítését, ebben a munkában várhatóan a KÖH partnerként vesz részt.

Az elmúlt hat évben az V. kerület főépítészeként dolgozó szakember rámutatott: az építési hatósági jogkörnél fontosabb az, hogy az örökségvédelmet már a helyi építési szabályozási tervek készítésébe bevonják, mert az építési engedélyezési eljárás már csak követi ezeket. "Ott kell odafigyelni, ahol keletkezik a jog" - hangsúlyozta.

A KÖH vezetője nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az állam gazdasági eszközökkel is ösztönözze a beruházókat az örökségvédelemben való részvételre. Mint emlékeztetett, erre különböző gyakorlatok léteznek Nyugat-Európában, így érdemes megvizsgálni, hogy Magyarországon melyik lenne leginkább alkalmazható.

"Úgy látom, hogy a kormánynak szándéka felgyorsítani az EU-s projekteket, ezek sok helyen érintenek örökségvédelmi helyszíneket, így speciális munkahelyeket kívánnak. A kulturális örökség gazdasági erőforrásként betöltött szerepét stratégiai szinten nagyon erősen be kell vinni a gondolkodásba, erre a Nemzetgazdasági Minisztérium is nyitott" - jegyezte meg Cselovszki, hozzáfűzve: a 2013-as költségvetés is éppen a beruházás-élénkítő stratégián alapul.