Bródy Vera 85

Tapintatlanság újságban közzétenni, hogy Bródy Vera 85 éves. Évtizedek óta szerény bölcs, mintha emberemlékezet óta 85 volna. Egyszersmind máig oly üdén játszi képzeletű, mintha még csak öt éves volna dudlival szájában. Sosem felejtem el a Népszabadságban megjelent trampli közleményt, miszerint a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitűntette Bulla Elmát és Herman Lipótot 80. születésnapja alkalmából. A kegyeleti bizottság, vagy hogyan hívták az évszámokkal babráló apparátusembereket, hallottak valamit róla, hogy nők életkorát illetlenség fölemlíteni. Tapintatból így a színésznőre rápakoltak 29 évet.

Bródy Vera bábművész és fülig színházi ember tehát nyolcvanöt éves. Pukedli és földig hajlás. Virágdobálás. Ez önmagában is teljesítmény. Nem csapták agyon. Nem lökték föl. És csak kevés kedvét vették el a munkától, valamennyit azért sikerült. Kíváncsian jár színházba, moziba, kiállításra, múzeumokba, úgy tanulja tovább a látni és láttatni valókat, mintha életre készülődő iskolás lány volna. Szorgalmas. Nyitott. Fogékony. Befogadó telhetetlenül. Igaz, ideje felét Párizsban élte le. Olyan fürgén gyalogol a város macskakövein, hogy alig lehet lépést tartani vele. És olyan újdonságot megismerni kész, hogy nem lehet lépést igazítani hozzá.

Harminc éve él Párizsban, dolgozik bejáró munkásként Pesten. Nem emigráns. Férjhez ment egy kitűnő kulturális diplomata, Sorbonne professzorhoz. Kétlakisága előnyösnek látszik. Neki mégis sikerült kifacsarnia belőle minden hátrányt. Párizsban nem hívja meg a követség, és a Bartók-évben kitüntették mindazokat, akik a zeneszerző országon kívüli népszerűségéért tettek valamit, Bródy Vera kihagyták - noha a Csodálatos mandarin, a Fából faragott királyfi az ő bábjaival körbetapsoltatta magát a világon -, alkotójukat Párizsban nem tüntették ki, lévén magyar. Idehaza nem tüntették ki, lévén „devizakülföldi". Lebuktatja személye a kitüntetésesdit. Nem emberek kapják érdemeikért, hanem listáról kipipált tételek.

Az ordók ráadáscifraságok az életben. A jól elvégzett munka ad kielégülést. Nemzedékek nőttek fel Bródy szende tündér királykisasszonyain, kócos pulijain, a láthatáron felvert porból feltűnő vitézein, amint Toldi Miklós elé kanyarodnak. Ezek az ínyenc-gyerekek látványköltészeti táplálékai voltak, de Bródy Vera tudott milliónyi kisgyereket is szíven fogni. Tele televíziózta lefekvés előtt álmaikat a Futrinka utca csámpás kis lakóival, mufurcaival, behízelgő állatkáival, Cicamicával, Morzsa kutyával. Olyan világról tudósított, ahol kolbászból fonták a kerítést, de azért mélyükön huncutok meséi; tudjuk, hogy csak a képzeletben valóságosak, a való életben kedves képzelgések, szelíd becsapásos ígérgetések. Erősen emberszeretőnek kell lenni, aki ilyen szeretetreméltó alakokat tud kipréselni gyermekivé tartósított, poétikus emlékezetéből, hogy örömöt lopjon a csillagokból a kisgyerekeknek.

Amióta önként abbahagyta a színészetet (Várkonyi Zoltán Művész Színházában pályakezdett a színpadon), maga helyett bábjait küldi fel a nézők elé, hogy megformált anyagai színészi tehetségét, sokoldalúságát működtesse, ember és állatsereggel népesítette be a Budapesti Bábszínházat és nézői képzeletét, nehézség kiragadni a költői tömegből egyetlent, mint főművet. Személy szerint fő művének Sztravinszkij Tűzmadár című balettjének terveit és rendezését tartom. Először Párizsban, a IV. Henrik líceumban - ahol bábelődje Alfred Jarry prüszköltetett diákkorában az Übü királlyal - növendékeivel színpadra vitte a balettet. Mikor a pesti bábszínházban megismételte telitalálatát, a bemutató előadáson részt vettek időközben megemberesedett tanítványai, sőt a francia főváros polgármestere is feleségével, büszkén arra, hogy mesternőjük fogadott hazájában érte el a művel először sikerét. Talán egyetlen alkalom volt, amikor a bábszínpad helyett cinemascop mozi szélesvásznú vetítésére alkalmas túltervezett színpadnyílást természetes varázslattal tudta kitölteni látvány és a játék.

Bródy a temetőbe jár rendszeresen. Halottait látogatja, hogy jól fekszenek-e? Értve ezen, hogy vázlatait, rajzait, részmunkáit rendszerezi az utókornak. Színpadi csodáinak tapogatózó lépteit. Meztelen próbálkozásait. Azokat a részrajzokat, bontakozó terveket, amik működő színpadi mesék, példázatok, valóságtól költőien elrugaszkodó, a valóságnál szebb valóságok lettek Bródy fölhevített képzelete, szívós munkabírása, gőgös igényessége és gyerkőci játékossága következtében. Bródy Vera a Széchenyi Könyvtárban hagyatékával pasziánszozik. Igazi hagyatéka kislányok és kisfiúk képzeletében belenőtt az életükhöz. A gyerekek megemberesedtek.

Némelyikük megvénült.

Bródy Vera gyerek maradt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.