Az "elpasszírozott" Latinovits-film

"Jobban járunk, ha ezeket félreeső helyre elpasszírozzuk, az illetőkből nem csinálunk mártírt" - mondta Szinetár Miklós tévéalelnök 1976-ban az olyan filmekre, mint a nem rég előkerült, Dömölky János rendezte Latinovits-film, a Mélyrétegben.

„Elpasszírozott" tévéfilmek A Mélyrétegben után más lappangó mű is előkerülhet Legfeljebb még egy-két olyan dramatikus mű bújhat meg az MTV-archívumban, amelyről nem tud a közönség - mondja a szakember annak kapcsán, hogy nemrég tűzték műsorra 43 év után Dömölky János letiltott Latinovits-filmjét.

Meglepetéseket régi politikai és portréműsorok kivágott anyagai rejtenek. Varsányi Gyula Megformáltságában mai műnek hat Dömölky János rendező 1967-ben készült Mélyrétegben című tévéfilmje, amely véletlenül, a Latinovits-fölvételek után kutató Kelecsényi László jóvoltából került elő. Képi világa és dramaturgiája friss, mozgalmas, csak csipetnyi művészkedést látni benne. Időnként kimerevedik a kép, és ilyenkor a hős gondolatait halljuk. Ettől az irodalmias beütéstől eltekintve, amely az egyébként kitűnő forgatókönyv írója, Salamon Pál keze nyomára utal, érdekes film ez, kortörténeti szempontból is. Az ország akkor az új gazdasági mechanizmus nevű piaci nyitás előtt állt, a film pedig a kezdeményező (műszaki) értelmiség és a merev államapparátus konfliktusát jeleníti meg a zalai olajmezőn amellett, hogy egyik főhőse - Frenreisz Károly egyetlen filmszerepe - révén az „ifjúsági problémát" is vázolja.

Parádés a szereposztás. Remek Latinovits Zoltán főmérnöke, hiteles figurákat alakít Domján Edit, Őze Lajos, Temessy Hédi, Dégi István, Csomós Mari. Dömölky játékfilmes debütálása tehát jól sikerült, de erről a nézők akkor nem értesülhettek. A filmet ugyanis - nyilvánvaló politikai óvatosságból - letiltották a Magyar Televízióban akkor szokásos módon: késő éjszakai-hajnali órán sugározták, amikor senki sem látta. De formailag mégsem maradt dobozban. (Paradoxon, hogy most, a megtalálás után is egy késő esti időpontra „dugták el".) Az olyan tévéprodukciókkal történő bánásmódról, amelyekkel „valamilyenfajta politikai zűr van", egy évekkel később elnökségi ülésen Szinetár Miklós kulturális elnökhelyettes számolt be. (Jelentés az MTV-ben folyó kulturális munkáról - 1976. augusztus 23.) „Meggyőződésem, hogy sokkal jobban járunk, ha ezeket félreeső helyre elpasszírozzuk, az illetőkből nem csinálunk mártírt, és mi levonjuk a magunk belső konzekvenciáit" - mondta egyebek között, megemlítve, 30 műből ha 5 ilyen „elpasszírozni való" akad.

Magas aránynak tűnik. Ha szó szerint vennénk, szép számmal föltételezhetnénk betiltott tévéfilmeket az archívumban. De egyrészt ne vegyük szó szerint, másrészt - mint azt Dunavölgyi Péter, az archívum korábbi, már nyugdíjas vezetője lapunknak elmondta -, az ilyen produkciókat nem kezelték adásanyagként, és többnyire leselejtezték. Zömmel elenyésztek tehát, de nem mind. Előfordult, hogy a gyártásvezető mégis elvitt egyet-egyet az archívumba - így menekülhetett meg a Mélyrétegben tekercse is. A volt főarchivátor szerint még legfeljebb egy-két hasonló, lappangó dramatikus mű kerülhet elő. Ilyennek számított Platon Szókratész védőbeszéde című drámájának Fehér György által forgatott változata (Jordán Tamással), amelyet a rendező csak halála előtt engedett archiválni - műsorra tűzését viszont megtiltotta!

Igazi meglepetéseket a korabeli történelmi és politikai interjúk, portréfilmek kivágott részletei tartogatnak. A politikai adások főszerkesztőségének volt vezető vágója, Biró Anci több szekrényre valót őrzött meg ezekből, amelyet Dunavölgyivel együtt éveken át földolgoztak és archiváltak. Ebben található egyebek között az MDP majd MSZMP vezető jogászával, Feri Sándorral készült interjú, amelyből dokumentumfilmet terveznek készíteni. Érdekes adalékot említett Kis Sándor, az MTV filmrestaurátora is. Makk Károly Philemon és Baucis című, 1979-ben készült filmjének ellenőrzése kapcsán kerültek elő negatívok, amelyeken a filmben nem látható jeleneteket talált. Érdeklődésünkre a filmrendező elmondta, saját elhatározásából rövidítette meg annak idején a Bulla Elma és Páger Antal kettősére épülő művet, viszont a záróképet - amely egy sebesült 1956-os felkelő (Gálffi László) mosolygó arcát mutatja - utasításra le kellett vágnia. - Aztán visszatettem, de sajnos párhuzamosan fut a két verzió. A felkelőt ábrázoló az autentikus - jegyezte meg.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.