A kiállítás felöleli a török hadtörténelemnek szinte az egészét, a török hódoltság idejét Magyarországon 1541-től, amikor elfoglalták Budát, és az azt követő csaknem 150 évet, s olyan egyedülálló műtárgyak kerülnek a közönség elé, mint I. vagy Nagy Szulejmán szultán iparművészeti remeknek számító szablyája - tájékoztatott a tárlatról Maderspach Krisztina, a múzeum sajtóreferense.

A kiállításon olyan unikális műtárgyakat is bemutatnak, mint Enver pasa ruhája vagy Ahmet Muhtar pasa, nagyvezír egyenruhája, kitüntetései és díszfegyverei. A Török Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből a keleti díszfegyverek mint iparművészeti remekek mellett bemutat XVI. századi jellegzetes magyar huszárfegyvereket, továbbá első világháborús hadieszközöket, amelyek arra utalnak, hogy az egykori ellenfelek a XX. században már szövetségesként harcoltak - mondta Maderspach Krisztina.

A tárlat igazi látványossága lesz az oszmán haderő leghíresebb és legfélelmetesebb alakulatának, a janicsároknak két figurája. A két báb korhű viseletben és fegyverzetben várja a látogatókat.

I. Szulejmán (1494-1566) szultánra Nyugat-Európában aggatták a nagy és dicsőséges jelzőt kiváló politikusi és hadvezéri képességei miatt, a muszlim világban az al-Kanuni, vagyis a törvényhozó melléknevet kapta államszervezői munkája elismeréseként.

Nagy Szulejmán figyelme apjával ellentétben Nyugat felé fordult, I. Ferenc francia királlyal szövetkezett, mert fő célja a Habsburg-ház hatalmának megtörése volt. 1521-ben került szembe a Habsburgokkal szövetséges Magyarországgal. I. Szulejmán a szigetvári csatában halt meg 1566-ban.

A 145 hódoltsági év alatt Magyarország közepén 99 budai pasa működött, de csupán Szokoli Musztafa tevékenysége bizonyult maradandónak. Ő 12 évig állt Buda élén, több építkezés fűződik a nevéhez, köztük a Rudas fürdő. A törökök megszervezték a meghódított területeken, így Magyarországon is a közigazgatást, a bíráskodást, valamint az adók kivetésének és behajtásának rendjét.

A Török Hadtörténeti Múzeum kiállítását - amely az év végéig lesz nyitva - Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója és Oya Tuzcuoglu, a budapesti török nagykövet nyitja meg.

Kapcsolódó cikkek: Bauhaus 3. | Kézenfekvő szerelem | A gótikus ufó | Kirándulás a zászlóerdőben | A jó palócok Krisztusai