'A sors átírta a forgatókönyvet'
„Soha nem nyitottam meg ilyen nehéz szívvel ceremóniát. A magyar film kevés örömnapjainak egyike amikor a filmkritikusok díjait átadjuk, ez így is indult egészen addig, amíg meg nem szólalt a telefon és hívott Kende János a hírrel. A sors átírta a forgatókönyvet, hirtelen nagyon szomorú nap lett ez” – mondta Báron György esztéta, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és Tévékritikusi Szakosztályának elnöke. A gála résztvevői egy filmrészlettel a Nekem lámpást adott kezembe az úr Pesten című moziból, illetve egy perces néma csenddel emlékeztek meg Jancsó Miklósról.
Ugyanakkor a ceremónia több mint ötvenéves történetének bizonyára egyik legkülönlegesebb alkalma volt ez, hiszen kritikusi szakosztály idén úgy döntött, hogy játékfilmes mezőnyt most nem ismeri el, tehát nem adták ki a B. Nagy László-díjat, a filmkritikusok fődíját sem.
„Olyan kevés volt a számba vehető nagyjátékfilmek száma, melyeket el lehetett volna ismerni, de méltóbb a díj, ha egy sokfilmes mezőnyből áll a verseny. Ezek a művek – Szász János: A nagy füzet, Bodzsár Márk: Isteni műszak és Orosz Dénes: Coming out – nincsenek kizárva, a jövő évi díjaknál szavazunk róluk. Remélhetőleg idén már lesz több magyar nagyjátékfilm és akkor egy komolyabb verseny is kialakulhat” – mondta lapunknak Báron György. Hozzátéve: remélhetőleg jövőre Magyar Filmszemle is követi a díjkiosztót, mely idén, csakúgy, mint tavaly filmek hiányában elmarad.
Az életműdíjat az idén több évtizedes kimagasló munkásságáért Tarr Béla vehette át Tóth Károlytól, a MÚOSZ elnökétől. Tarr Béla kis túlzással a világ összes kultúrországban kapott már életműdíjat, a filmkritikusok elismerése azonban az első ilyen komoly hazai kitüntetés.
„Ez az egyik legfontosabb díj, amit életemben kaptam. Elvégre magyar vagyok. Erről az országról ennek az országnak készítettünk filmeket. Az a csapat akikkel szerencsém volt dolgozni végre Magyarországon is kapott elismerést. Azon kívül a filmkritikusok a világ legkekecebb társasága, Tőlük életműdíjat kapni, azért mégiscsak valami!”
A jelenleg Szaravejóban élő Tarr elmondta, sokkal szívesebben lenne és dolgozna Magyarországon, valamint a távozása kényszerű döntés volt.
„Semennyire” – reagálta Báron György arra a kérdésre, hogy a Magyar Filmművészek Szövetségének elnökének, Andy Vajna kormánybiztost illegitimnek tartó rendező elismerése esetében felvetődött-e a politikai manifesztáció lehetősége. Hozzátéve: „Ha valaki, akkor a Tarr Béla megérdemel egy életművet, ennek semmi köze sincs a politikához. A filmkritikusok szövetségének díjainak soha semmi köze nem volt a politikához.”
A legjobb dokumentumfilm a Másik Magyarország című, Nagy Dénes rendezte film lett, mely az identitáskeresésnek a lenyomata, illetve egy cizellált helyzetfelismerés: hol tartunk, mink van, és mit tudunk ezzel kezdeni? Nem mellékesen, a rendező Nagy Dénes duplázott, hiszen ő vehette át a legjobb kisjátékfilm díját a Lágy eső című 28 perces etűdjéért, mely Tar Sándor azonos című novellája alapján készült.
A legjobb animációs film díját a Zápor című film rendezője, Tóth Pál vehette át. A legjobb kísérleti film Lichter Péter Rimbaud című avantgárd alkotása lett, mely több mint harminc tekercs super 8-as családi útifilmből lett összevágva.
Különdíjat kapott Groó Diána a Regina című dokumentumfilmért. Külön elismerésben részesült Csillag Ádám dokumentumfilmes és dokumentációs tevékenységéért. Az SZFE legjobb vizsgafilmjének járó Simó Alapítvány Díja Csuja László kapta a Dugulás című művéért.
