Ha a Nemzeti Filharmonikusok jelenlegi büdzséjük hat-nyolc százalékát megkapnák mecénásoktól, akkor megduplázhatnák koncertjeik számát
Fotó - Pető Zsuzsa Az előadó-művészeti szervezetek (színházak, zene- és énekkarok, táncegyüttesek) működését könnyíti meg az a lehetőség, amely szerint támogatóik adójukból levonhatják támogatásuk összegét. Ez az elképzelés már többször szóba került az előadó-művészeti törvény kapcsán, de hatályba csak november 12-én léphetett, azután, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta.

Az EU-s határozat 2015 végéig szól - tudtuk meg Nagyné Varga Melindától, az Oktatási és Kulturális Minisztérium művészeti főosztályának vezetőjétől. Ezt a támogatói kedvezmény-lehetőség ötletet egyébként a filmtörvény adta a jogszabály alkotóinak. A Magyarországon forgatott filmek büdzséjének húsz százalékára találhatnak (nyereséges) magántámogatókat a filmesek. Ez egy kicsit máshogy működik a színházaknál, zene- és énekkaroknál, táncegyütteseknél. Az Előadó-művészeti Irodánál regisztrált intézmények ugyanis jegy- és bérletbevételük nyolcvan százalékának megfelelő összegre kereshetnek mecénásokat.

Nem véletlenül használjuk a mecénás szót. A jogszabály ugyanis kimondja: a támogató nem kérhet más ellenszolgáltatást a pénzéért cserébe, mint az adójóváírást. (Sehol nem kell feltüntetni a nevüket, és például tiszteletjegyeket sem igényelhetnek.) Az adókedvezményről azonban maguk döntenek, mármint arról, hogy az adományozást követő három évben mikor akarják leírni.

A főosztályvezető szerint az első években valószínűleg ez kevesebb pénzt jelent majd az intézményeknek, de abban reménykednek, hogy 2015-re több milliárd forintnyi pluszbevételt érhetnek így el.

Eddig is kaptak adókedvezményt a nonprofit kft-ként, korábban közhasznú társaságként működő együtteseket támogatók, a felajánlott összeget azonban csak az adóalapjukból írhatták le. (Ez a költségvetési intézményekre nem vonatkozott.) Az előadó-művészeti törvény azonban már kiterjed minden szervezetre, amely regisztrálta magát.

A Radnóti Színház gazdasági igazgatója, Csóti József úgy véli, a jól ismert, népszerű színházak, zenekarok, táncegyüttesek járnak jól ezzel a paragrafussal. A Radnóti már tájékozódott a reménybeli szponzoroknál: volt, aki azt mondta, esze ágában sincs színházat finanszírozni, befizeti inkább adónak, ezzel a cégét segítő infrastruktúra fejlődhet. Míg mások a törvény életbe lépését várták. Csóti József elmondta: valószínűleg az idén már a cégek elköltötték a reklámra, támogatásra szánt utolsó fillérjüket is, így év elején indulhatnak nagyobb eséllyel.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár főigazgatója, Kovács Géza sem gondolja, hogy az idén még plusz pénzhez juthatnak, de mint mondta: ott a lábuk az ajtó és a küszöb között. Az intézmény költségvetésének csak tíz százaléka nem bér jellegű kiadás. Ha a jelenlegi büdzséjük hat-nyolc százalékával megegyező mecénás-forintokat kaphatnának, akkor koncertjeik számát megduplázhatnák, vagy még több neves előadót hívhatnának meg.

A Nemzetközi Zenei Tanács díját egyébként nemrég kapta meg a Zene- és Táncművészek szakszervezete a magyar zenei élet javítását szolgáló jogszabályi kezdeményezésekért, úgymint az előadóművészeti törvényért és az ekhóért.