Napfogyatkozás (Gábor Géza, Nyári Zoltán és Tassonyi Balázs) - Magyar Állami Operaház

Népszabadság - Reviczky Zsolt

Pénteken

Szülők és nagyszülők lázadnak, szeretőt váltogatnak, és mindezt a gyerekek, unokák nézik rosszallóan. Kifordított világ Mrozek abszurdjában, a Tangóban, amelyet most a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdiója ad - Csiszár Imre rendezésében. A szereplők: Tímár Éva, Tordy Géza, Bregyán Péter, Szőlőskei Tímea, Dolmány Attila, Nagy Enikő és Varga Zoltán.

Egy filmrendező szeretné felfejteni, ki is volt a híres párizsi kurtizán, Marguarite Gautier. Most a próza és a tánc ötvözeteként láthatjuk A kaméliás hölgy c. Dumas-történetet. A kurtizán romantikusnak ismert történetét most Egerben mutatják be a koreográfus Barta Dóra rendezésében. A főszerepet együtt játssza a prózai színésznő Járó Zsuzsa és a táncművész Lázár Eszter, ahogy Armand Duvalt, a szerelmét Ötvös András és Csere Zoltán.

Úgy tűnik, ez egy ilyen keserédes, zokogós-andalodós-nevetős hét. Újabb romantikus premier lesz, a Büszkeség és balítélet, a Karinthy Színházból. Jane Austen regényének színpadi vígjáték-változata, Karinthy Márton rendezésében. A szereposztásban olyan kiválóságokat is találunk, mint Egri Márta, Venczel Vera és Mertz Tibor.

Büszkeség és balítélet (Venczel Vera) - Karinthy Színház
MTI - Mohai Balázs Az elmúlt évek színházi bestsellere az Indul a bakterház. Most Cseke Péter állítja kecskeméti színpadra, játszik benne - többek mellett - Mikó István és Nemcsák Károly, Réti Erika és Csombor Teréz. Bendegúz pedig Kántor Zoltán lesz. (Nemcsák már játszotta a Patást a soproni színház és Turay Ida Színház közös előadásában.) A sztori, ha másból nem ismerős, az 1979-es filmből biztosan: az égetnivaló Bendegúzt a bakterre bízza egy nyárra az anyja, mert nem bír vele. Persze a bakter sem. A darab Kecölön, Kecskeméttől összesen ötven kilométerre fekvő, Bács-Kiskun megyei Kecel város közelében játszódik. A szereplők erős dialektusa bizonyára ismerős lesz a kecskeméti közönségnek.

A csecsemőszínház fogalmával az elmúlt pár évben ismerkedhettünk meg. A legapróbbaknak (o-4 év közötti gyerekeknek!) szól most is a Kolibri Színház (pontosabban a Kolibri Fészek) produkciója: a Tekergő, amelyet Orbán Ottó verseiből állítottak össze. Szerepet kapnak be olyan hétköznapi tárgyak, játékok, amelyek később is könnyen felidézhetőek. A rendező Novák János, aki öt-hat éve ezeket a verseket saját gyerekeinek zenésítette meg. A színészek: Alexics Rita, Megyes Melinda és Ruszina Szabolcs.

Indul a bakterház (Réti Erika és Kántor Zoltán) - kecskeméti Katona József Színház
MTI - Ujvári Sándor "Egy színházi próba története, amelyben a próbált darab és a valóság tragikomikus konfliktusaiból újabb és újabb igazságok bontakoznak ki." - foglalja össze egy mondatban a Tribádok éjszakája című Per Olov Enquist-darabot a székesfehérvári Vörösmarty Színház. Botrány vagy szenzáció? - ez volt az 1975-ös stockholmi bemutató idején a kérdés. Hogy ez a mű ma milyen hatást ér el, azt a pénteki bemutató után mondhatjuk csak el. Hargitai Iván rendezésében Crespo Rodrigo, Závodszky Noémi, Töreky Zsuzsa és Kelemen István.

Szombat

Tíz éve tért vissza Magyarországra Frenák Pál, hogy megalapítsa francia-magyar táncegyüttesét. Most a jubileumi Seven című előadás látható a Művészetek Palotájában. A darab - az ajánló szerint - "az expatriotizmus kérdését veti fel, az egyén saját kultúrájából való kiszakadásának és idegen közegbe való beilleszkedésének kérdését. Azt vizsgálja, szükségszerű-e az individuum és a nemzeti identitás újraértelmezése, és megvalósítható-e valaha az átalakulás." A koreográfus: Frenák Pál, a táncosok: Fekete Zoltán, Holoda Péter, Jantner Emese, Kolozsi Viktória, Kamil Guzy, Major László és Nelson Reguera Perez.

Tangó (Szőlőskei Tímea, Bregyán Péter és Tordy Géza) - Budapesti Kamaraszínház
MTI - Koszticsák Szilárd Nemrég mutatta be az Örkény Színház Örkény mindig népszerű művét, a Macskajátékot. Most a Gózon Gyula Kamaraszínház veszi elő özvegy Orbán Béláné történetét, pörlekedését, küzdelmét és reménytelen szerelmét. A rendező: Szitás Barbara, a színészek: Horváth Zsuzsa, Borbáth Ottília, Gyebnár Csekka, Fehér Ildikó, Papp János, Szitás Barbara, Farkas Zita, Pálos Zsuzsa és Pintér Gábor.

Füst Milántól a Boldogtalanok a zalaegerszegi színház premierje, Koltai M. Gábor rendezésében. Aki kíváncsi Húber Vilmos nyomdászra és a tőle elszakadni képtelen nőkre, szeretőkre, anyára, nővérre, az feltétlenül nézze meg az előadást, amelynek főszerepét Farkas Ignác játssza.

Napfogyatkozás címmel kortárs opera kerül a Magyar Állami Operaház repertoárjába. Sári József 2000-ben írta meg művét - német felkérésre - Arthur Koestlerről. A darabban szerepel József Attila (Geiger Lajos), Kassák Lajos (Asztalos Bence), Radnóti Miklós (Cser Krisztián), Ignotus Pál (Clementis Tamás). Bár az Operaház mostanában mindent eredeti nyelven mutat be (a librettót németül írta Elisabeth Gutjahr), ezt mégis lefordították magyarra. Ennek oka: tarthatatlan, hogy egy magyar verset németül hallgasson a magyar közönség - tudtuk meg a zeneszerzőtől. Az előadást Kovalik Balázs rendezte, és reménykedünk abban, hogy a premierig meggyógyul Perencz Béla, az opera főszereplője... ugyanis ezt a művet csak egyetlen szereposztásban mutatja be a dalszínház.

Csak néhány kiemelt mondatfoszlány a Pécsi Nemzeti Színház legújabb bemutatójának ajánlójából: "az 1905-ös orosz forradalom idején játszódik egy vidéki kormányzóságban..... A felszín alatt egy feje tetejére állt világ titkos politikai erői küzdenek..... A velejéig korrupt kormányzó óriási állami pénzösszegeket sikkaszt el nem létező forradalmi megmozdulások leküzdése címén.... A kormányzó arról értesül, hogy manipulált híradásai lelepleződtek, és a fővárosban is megtudták, hogy ebben az isten háta mögötti porfészekben valójában nincs is forradalom.... Fölkelések, merényletek, röpiratnyomtatás és -terjesztés ... a cári titkosrendőrség irányításával." Nem véletlen, hogy a darab címe: A Bolondok tánca. Az előadás rendezője: Béres Attila, a főbb szereplők: Ottlik Ádám, Herczeg Adrienn, Józsa Richárd, Bánky Gábor, Stenczer Béla, Pál András, Zayzon Zsolt és Darabont Mikold.

A kaméliás hölgy (Járó Zsuzsa és Vajda Milán) - egri Gárdonyi Géza Színház
MTI - H. Szabó Sándor Újra látható Kerényi Imre Édes fiaim-rendezése, csak ez alkalommal nem a Madách Színházban, hanem 214 kilométerrel arrébb, Sopronban. Maradt a régi szereplők közül: Huszti Péter, Piros Ildikó és Viczián Ottó. Arthur Miller darabja olyan kérdéseket vet fel, hogy Létezhet-e fájdalom, lelkiismeret-furdalás, mely egy életen keresztül elkíséri az embert? Bolond-e egy anya, ha nem tudja elfogadni édes fia halálát, melyet soha senki nem tudott bizonyítani?

Vasárnap

Új karácsonyi mesék a Bóbita Bábszínházban. Már a címből is sejthető, hogy nagy ajándékozásról lesz szó. De elég-e ehhez ezernyolcvanöt forint, ebből hatvan csupa ötösből? - megtudja, aki megnézi Boglári Tamás rendezését. A színészek: Boglári Tamás, Matta Lóránt, Csizmadia Gabi és Illés Ilona.

Még egy mesét ajánlunk vasárnapra, a Grimm testvérektől a klasszikus (aluszékony) Csipkerózsikát, a Vaskakas Bábszínház előadásában. Az előadás tizenegy órakor kezdődik délelőtt, de előtte, tíztől ehhez passzoló programra invitálnak, amelynek címe: Rózsaerdő-felfedező, avagy van-e rózsa tövis nélkül. A rendező: Szabó Attila, a színészek: Pallai Mara, Szúkenyik Tamás, Kocsis Rozi és Ujvári Janka.

Keddre

Theátromi Bohóskodást ajánlunk Dea Debrecen (Kazinczy és Csokonai) címmel a debreceni Csokonai Színházban. A szerző Borbély Szilárd azt írja, a cím, Dea Debrecen azt jelenti: Debrecen Kisisten, és ez ebben a formában Kazinczytől származik, aki szerint a város tévedhetetlennek képzelte magát. Csokonai felnevelte és eltaszította, őt pedig szívesen fogadta, majd elhidegült tőle. Csokonai és Kazinczy korának színjátszását kapjuk, Csíkos Sándor rendezésében és játékával. Játszótársai: Mercs János, Vranyecz Artúr, Miske László, Mészáros Tibor, Oláh Zsuzsa és Buka Helga.

Hedda Gabler (Kiss-Végh Emőke)
10 eltökélt amatőr magamutogató, 10 tökéletesen különböző jellem 1 kommunába kényszerítve. Ők az Artsátlanok a Faroktól fölfelé című előadásból, amelyet Pozsgai Zsolt írt-rendezett. A helyszín pedig a Komédium Színház.

A Nőkön nem fog az idő, állítja a veszprémi Petőfi Színház, amit Hűvösvölgyi Ildikó és Bencze Ilona fog bizonyítani. A zongorán kísér: Gyarmati István.

Szerda

Interaktív mesejátékot kínál Erdei kalamajka címmel a Budapesti Operettszínház. Az írók: Kállai István és a direktor KERO (Kerényi Miklós Gábor), a rendező: Somogyi Szilárd. Nem állítom, hogy a színház ajánlójának minden szavát értem. (Úgy látszik, a nőkön mégis fog az idő.) De ideírom, hátha majd önök megfejtik. "Kállai István és Kerényi Gábor darabjában a három rabló - Diring, Dorong és Durung - a királylány elfogására készül, hogy majd váltságdíjat szakíthassanak érte. Balszerencséjükre az erdő motoros seprűn közlekedő boszorkánya éppen feleséget keres együgyűnek látszó, de roppant aranyos fiának... A kavarodáshoz már nem is kell több mint egy obsitos, no meg egy tűzrőlpattant komorna, s így végül egy vérbő humorú, gyerekek és felnőttek fantáziájára építő, kreativitást fejlesztő játék kerekedik, a legkülönbözőbb stílusú zenékkel: poppal, rockkal, dzsesszel, blues-zal és rappel." A színészek: Fekete-Kovács Vera, Pap Alexandra, Mihálka György, Heisz Krisztián, Kiss Tünde, Jenes Kitty, Réder Nóra, Simon Boglárka, Kádár Szabolcs, Kocsis Dénes, Angler Balázs, Haraszti Bálint, Szentmártoni Normand és Zádori Szilárd.

Hedda Gabler a Skandináv Ház irodájában fut majd a kaposvári főiskolát frissen végzett fiatalok előadásában. A Norvég Királyi Nagykövetség és a Skandináv Ház közös bemutatójában Kiss-Végh Emőke, Ördög Tamás és Varga Balázs játssza Ibsen darabját.