József Attila szülőháza: Törölték az emeletet
Néhány József Attila-életrajz szerint éppen az emeleten volt az a lakás, melyben a költő meglátta a napvilágot. A Petőfi Irodalmi Múzeum topográfiai adattára is azt írja a Gát utca 3-ról: József Attila „az egyik emeleti szoba-konyhás lakásban (albérletben) született”. Ha ez így van, akkor a mostani felújítás során megsemmisült ez a bizonyos lakás is. S akkor az épület minden bizonnyal veszített műemléki, történeti hitelességéből.
Két irányból kezdtünk neki a felgöngyölítésnek. Egy: a tervezés során kellő figyelmet fordítottak-e a ház hitelességének, átélhetőségének, műemléki értékének megőrzésére? Kettő: vajon a földszint- vagy az emeletelmélet helyes? Mert a leírások ellenére az irodalmi emlékhelyet a földszint 4-es számú lakásban alakították ki a hatvanas években, ennek falán emléktábla állítja, hogy a költő ott született.
A beruházótól, a ferencvárosi önkormányzattól megtudtuk, műszaki problémák indokolták az emelet bontását az udvari traktusban. Elsősorban az energetikai kritériumok betartása: ha belül szigetelik a lakásokat, akkor jelentősen csökkennek az amúgy is kicsi belméretek, ha pedig kívül, akkor nem marad meg a függőfolyosó eredeti szélessége, ami pedig tűzrendészeti előírás. A megoldás végül az lett, hogy az emelet falait elbontják, és más anyagból újraépítik.
A felújítás megváltoztatja a házat, de a valaha volt komfort nélküli szoba-konyhás lakásokból nagyobb méretű összkomfortos otthonok lesznek. Mivel az épület műemlék, a tervek engedélyeztetésébe 2012-ben bevonták az akkor még létező Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) tervtanácsát is, aminek eredményeként előírták: külön restaurátori tervet kell készíteni az épület terrazzo burkolatainak felújításáról és a függőfolyosók eredeti kőlapjainak megőrzéséről. Az emelet elbontása ellen – hiába, hogy esetleg a költő ott született – nem tiltakozott a tervtanács.
Nem lehet rekonstruálni, hogy pontosan mi hangzott el a tanácskozáson, az ülés ezen részéről jegyzőkönyv nem lelhető fel. A tervtanácson a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa nem volt jelen. A múzeummal a beruházó nem tárgyalt a terv kidolgozása és engedélyezése során, már csak a kész, engedélyezett tervekkel keresték fel, hogy megmutassák, hol lesz a házban az új kiállítótér – amely egyébként az utcafrontra kerül –, és hogy felkérjék a múzeum szakembereit egy új kiállítás elkészítésére. A múzeum munkatársai kérték, a műemléki megkötéseken túl az egyik emeleti lakás ablakát és bejárati ajtaját, valamint a földszinten talált eredeti, konyhai járólapokat tegyék félre, hogy ezeket az új kiállítás installációjába beépíthessék.
Az emelet lebontása ellen viszont ők sem tiltakoztak. Egyrészt mert késő volt, másrészt, mert nem akartak beleszólni építészeti kérdésekbe. H. Bagó Ilona muzeológus, osztályvezető elmondta, hogy a ház rekonstrukciója számára nem jelent hitelességi problémát. Igaz, a Gát utca 3. a kulturális emlékezet fontos tere, amelyet arra jelöltek ki elődeink, hogy itt emlékezzünk József Attilára és költészetére. Az is igaz, hogy a ház a felújítás után már nem lesz olyan, mint a költő születése idején volt, de itt született, és ez a tény hitelesíti az emlékhelyet.
A legfontosabb szempont, hogy József Attilához méltó, XXI. századi muzeológiai és látogatói elvárásoknak megfelelő kiállítás épüljön, melyre most minden eddiginél kedvezőbb lehetőség lesz. Arra a kérdésünkre, hogy mi az igazság a költő pontos születési helyét illetően, H. Bagó Ilona azt válaszolta, nem lehet teljes bizonyossággal megjelölni a házban azt a lakást, melyben a költő született. Sem József Jolán életrajzában, sem Szabolcsi Miklós monográfiájában nem találunk támpontot erre nézve. Az emlékszoba 1963-ban kapott működési engedélyt, 1964. április 11-én adták át a látogatók számára a földszint 4-es lakásban rendezett kiállítást.
Az ünnepi beszédet Bojtár György, a IX. kerületi Tanács vb-elnöke és Kassák Lajos tartotta. Nincs adat arra, hogy a fenntartó kerületi tanács mi alapján jelölte ki a földszinti lakást emlékszobának. Az emeletelmélet forrása talán a költő íróbarátjának, Németh Andornak a Csillag című folyóiratban közölt József Attila és kora című írása lehet, amelyben azonban a szerző valószínűleg összetéveszti a Gát utca 3.-at a József család későbbi lakhelyével, a Gát utca 8.-cal, ahol valóban az első emeleten laktak. Ezt aztán sokan átvették, köztük maga a múzeum topográfiája is, amit hamarosan kijavítanak. Teljes bizonyossággal csak annyit lehet mondani, hogy József Attila a Gát utca 3.-ban született. Ezt hivatalos dokumentum, a Kálvin téri református templomban kiállított keresztelési anyakönyvi kivonat igazolja.
A József család
József Attila 1905. április 11-én született a Gát utca 3. alatt. Apja József Áron, a Bánátból származó szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála, kiskunsági parasztlány, Pesten mosónőként dolgozott. Attila volt a hatodik gyerek, de csak két nővére maradt életben, Jolán és Etelka.
