Catherine Deneuve: Jobb egy nagy művész mellett
− Érdekli egy ilyen életműdíj, jelent valamit még?
− Nem sokat. Nem is tartom szerencsésnek az ilyen díjakat. Az életművem még nem zárult le, elvégre még élek, és színészként is aktív vagyok. Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem örülök az Európai Filmakadémia elismerésének.
− Megvalósította ifjúkori álmait az ötven év alatt?
− Nem voltak álmaim egészen addig, amíg Jacques Demyvel le nem forgattuk a Cherbourgi esernyőket. Ő győzött meg arról, hogy színész vagyok, és van jövőm. Addig úgy tekintettem a pályafutásomra, mint véletlenre, amely csak azért történik, mert a testvérem is színész. (Francoise Dorléac, a 25 évesen autóbalesetben elhunyt sztár – a szerk.)
− Számos legendával dolgozott.
− Igen, mert mint minden színész, én is mazochista vagyok. Jobb szenvedni egy nagy művész kezei alatt, mint üdülni egy kutyaütő rendezővel.
− El tudja magáról képzelni, hogy nem dolgozik?
− Azt, hogy nem dolgozom, igen. Azt, hogy nem készítek filmet, nem. A színjátszás nekem nem munka, hanem az életem szerves része.
− Mi az, ami még lelkesíti?
− Éppen a sokezredik interjúmat adom. Na, látja, ez például munka. Meg az elképesztően sok protokoll, ami a showbiz része.
− Akkor a sztárlétet unja.
− Így is meg lehet fogalmazni. Pontosabban: hidegen hagy, mit gondolnak rólam azok, akik nem ismernek. A média nem a legalkalmasabb, hogy egy színész emberi oldalát megmutassa.
− A hollywoodi karrier tulajdonképpen elmaradt.
− Mert nem kaptam egy épkézláb szerepajánlatot sem onnan. Nem szeretek csak egy karakter lenni egy filmben.
− Wim Wenders azt mondta önről, hogy a földkerekség legszebb nője.
− Ez kedves tőle, de pontosan tudom, mindenki azt gondolta magában, hogy a „korom ellenére”. Az átlagemberek a húszéves, anorexiás nőt látják ma szépnek. Néha egy ilyen nő is lehet szép, de egyáltalán nem biztos, hogy szebb egy ötvenéves asszonynál. Régen ez nem volt kérdés. Ma sajnos az. De vannak kivételek: Jennifer Lawrence „normális”, gyönyörű és nagyon jó színész. Meg szemtelenül fiatal.
− Moziba szeret járni?
− Hogyne. Imádok. Főleg szerzői filmekre ülök be. Az utóbbi fél évben Anthony Chen Ilo Ilo című mozija tetszett a legjobban. Nagyon emberi volt. Nagyon szeretnék ázsiai rendezőkkel dolgozni, remélem, lesz olyan, aki egyszer felkér egy szerepre.
− Rendezni nem akart soha?
− Ugyan, miért akartam volna? Nem vagyok rendező.
