A magyar reneszánsz Firenzében

Feltűnést keltően mutatja be a magyarországi kora reneszánsz világát és firenzei kapcsolatait a toszkán fővárosban Corvin Mátyás és Firenze címmel rendezett tárlat. Ráadásul autentikus helyszínen, a Fra Angelico freskói miatt világhírű San Marco kolostor reneszánsz könyvtártermében.

– A magyar reneszánsz ezer szállal kötődik a firenzeihez, ezeket mi magyarok egyre jobban ismerjük, de fontos számunkra, hogy a világ is tisztában legyen velük. Ebben óriási szerepe lehet ennek a bemutatkozásnak - mondja Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgató-helyettese, a firenzei-magyar reneszánsz kapcsolatok szakértője, a kiállítás egyik kurátora (a kiállítás többi rendezője Magnolia Scudieri, a San Marco Múzeum igazgatója, valamint Lia Brunori és Pócs Dániel volt).

Mint meséli: amikor egymás után érkeztek a tárgyak a világ különböző sarkaiból (tíz ország harmincöt gyűjteményéből), a műtárgyakat kísérő múzeumi kurírok és a kinti rendezők is csak ámuldoztak, hogy ez is, az is Mátyás udvarának készült. A kilencvenkét tárgy között olyanok például, mint Verrocchio Nagy Sándor domborműve Washingtonból a National Galleryből, vagy Aragóniai Beatrix márvány mellszobra, Francesco Laurana műve a New York-i Frick Collectionből.
    
Egyébként a kiállítást a firenzei múzeumok főfelügyelője, Cristina Acidini hívta meg a BTM-ben 2008-ban látott Mátyás-tárlat alapján, s végül a Magyar-Olasz Kulturális Évad egyik rendezvényeként valósult meg, döntően itáliai finanszírozással. Ez a téma számukra is fontos, hisz Mátyás udvarának rengeteg firenzei művész dolgozott. És nem véletlen, hogy az „új stílus” Magyarországra szivárgott át először Itáliából. A művészek és mesterek szívesen jöttek Budára, mert a magyar király dupla bért fizetett nekik, mint firenzei megbízóik, mint akár a Mediciek.
    
Ez kiderül például azokból a dokumentumokból, amelyeket Farbaky Péter 2002-ben Harvard ösztöndíjjal több hónapon át kutathatott az Arno-parti városban. A korabeli firenzei összeírások, az úgynevezett catastók pontosan számot adtak a háztulajdonosokról, azok tartózkodási helyéről, s az is látszik belőlük, hogy a Budán dolgozó firenzei mesterek magyarországi bérükből milyen szépen gyarapodtak, vásárolták a házakat otthon.  
    
A Farbaky által kutatott Chimenti Camicia építész-asztalos, Mátyás főépítésze az 1470-es évek végén dolgozott Budán. Unokatestvére 1479-ben egy dokumentum szerint öt firenzei intarziátorral szerződött a budavári palota famunkáinak elkészítésére. Tehát akkoriban történhetett a Mátyás-építtette reneszánsz palota belsőépítészeti kialakítása, majd a nyolcvanas években készülhetett a díszudvar. Mátyásnak bizonyíthatóan firenzei szobrászok is dolgoztak, például Verrocchio, Benedetto da Maiano vagy Gregorio de Lorenzo, a Márványmadonnák mestere – sorolja a neveket a kurátor. – A trogiri  származású Giovanni Dalmatát, aki a Szépművészetiben őrzött Mátyás és Beatrix kettős márványreliefet készítette, Rómából szerződtette Mátyás. Francesco Rosselli miniátor a 70-es évek végén dolgozott Budán. Francesco Bandini pedig Beatrixszal jött, s vált Mátyás legfőbb művészeti tanácsadójává. Ő fordította latinra az olaszul nem tudó uralkodónak  Filarete építészeti értekezését, s döntő szerepe lehetett abban, hogy Mátyás budai palotájában megjelent az új all’antica reneszánsz stílus.  
      
A kiállítás elején párhuzamba állítják a két nagy, reneszánsz mecénásegyéniséget, Lorenzo de’ Medicit és „Mattia Corvinót”, majd e virágzó reneszánsz kapcsolat előzményeiről is szólnak. A  firenzei-magyar viszony ugyanis nem Mátyás idején kezdődött, hanem az Anjouk idején, és Zsigmond király alatt folytatódott. Andrea del Castagno festményén megjelenik Zsigmond hadvezére, a firenzei származású Filippo Scolari, azaz Ozorai Pipo, aki mint tudjuk, Masolinóval készíttette el 1426-27-ben a székesfehérvári bazilikában a sírkápolnáját (ebből semmi sem maradt, ezért a kiállításon csupán egy Masolino-képpel  emlékeztetnek rá), de kevesen tudják, hogy áttételesen mecénása volt Brunelleschinek is, aki Pipó hagyatékából és végakaratából kezdte építeni Firenzében a Rotonda Santa Maria degli Angeli templomot – vázolja a szövevényes kapcsolatokat Farbaky Péter. - Zsigmond idején, 1417-ben költözött Budára, s évtizedekig,  haláláig itt élt Pier Paolo Vergerio is, a legnagyobb humanisták egyike, Vitéz János mestere és barátja, akinek óriási a szerepe a magyar humanizmus születésében.
     
A fénykort, Mátyás idejét természetesen csak töredékeiben lehetett érzékeltetni. Legbeszédesebben Mátyás máig fennmaradt, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött trónkárpitjával, mely szintén Firenzében, Antonio del Pollaiuolo rajza alapján készült 550 éve. De érzékeltetni tudták az egykori gazdagságot a budai és a visegrádi királyi palota töredék faragványaival, majolika padlócsempéivel, a királyi szervízkészlet Londonban és New Yorkban őrzött, két nagy méretű majolikatáljával, Mátyás és Beatrix portréábrázolásaival és jelentős arányban a világban szétszóródott budai Corvina-könyvtár kódexeivel (köztük a király erlangeni Bibliája, a Filarete-, és a Marlianus-kódex a legszebb Mátyás-képmással, a Vitéz- és Janus-kódexek, és más humanisták, például Marsilio Ficino, a firenzei neoplatonizmus legnagyobb alakjának munkái, akivel Mátyás levelezésben állt). Mátyás nagyobb megrendelője volt a firenzei kódexmásolóknak – mondja Farbaky Péter -, mint Lorenzo’ de Medici. Bár megrendeléseinek jelentős része végül nem került Budára: állítólag 150 általa megrendelt kódex volt befejezetlen firenzei műhelyekben a halálakor, melyekért II. Ulászló évek múltán már hiába érdeklődött, a Mediciek lecsaptak rájuk.
   
A magyar reneszánsz az utóbbi években már nemzetközi kutatási téma lett – magyarázza Farbaky. Olasz kutatók eredménye például a Mátyásnak dolgozó, korábban „Márványmadonnák mesterének” nevezett toszkán szobrászművész azonosítása Gregorio di Lorenzóval. És megemlíthetjük az amerikai Louis A. Waldman professzort, aki számos más eredménye mellett, a Szegeden talált Angyali üdvözlet című festményt azonosította Vasari műveként. Vagy a londoni Valery Rees, aki a budai és firenzei reneszánsz filozófiai kapcsolatokkal foglalkozik, s eljött a firenzei megnyitóra is.  Ahogy sok más érdeklődő kolléga is Amerikából, Bécsből, Berlinből. A New York Times külön tudósítót küldött. Ez után a kiállítás után nem fordulhat elő az – jegyzi meg a kurátor -, ami pár éve a Pitti-palotában, ahol egy kiállításon Mátyás firenzei Bibliája mellé nem írták oda, hogy Mátyásé volt.

 

A kiállítás a San Marco kolostor könyvtárában, jobbra Beatrix és Mátyás reliefje
A kiállítás a San Marco kolostor könyvtárában, jobbra Beatrix és Mátyás relie e
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.