A tévés Hitler és egy amerikai földrengés

Sokat már nem kell várni, hiszen az Európa kiadó jóvoltából már a boltokban van a tíz éve elhunyt Roberto Bolano nagyregénye, a Vad nyomozók. Őróla írta a San Francisco Chronicle, hogy Gabriel García Márquez óta a legfontosabb latin-amerikai író, s bár a legtöbbször nem jönnek be az efféle hangzatos szlogenek, a magyar olvasó már tudhatja, igaza van az amerikai kritikusnak. Sokat már nem kell várni, hiszen az Európa kiadó jóvoltából már a boltokban van a tíz éve elhunyt Roberto Bolano nagyregénye, a Vad nyomozók. Őróla írta a San Francisco Chronicle, hogy Gabriel García Márquez óta a legfontosabb latin-amerikai író, s bár a legtöbbször nem jönnek be az efféle hangzatos szlogenek, a magyar olvasó már tudhatja, igaza van az amerikai kritikusnak.

Lassan véget ér a nyár, kipihentük a könyvfesztivál és a könyvhét dömpingjét, jöhet tehát az újabb adag. Összeállítottuk, hogy mit érdemes elolvasni az egyre hosszabb és hűvösebb estéken. Sokat már nem kell várni, hiszen az Európa kiadó jóvoltából már a boltokban van a tíz éve elhunyt Roberto Bolano nagyregénye, a Vad nyomozók. Őróla írta a San Francisco Chronicle, hogy Gabriel García Márquez óta a legfontosabb latin-amerikai író, s bár a legtöbbször nem jönnek be az efféle hangzatos szlogenek, a magyar olvasó már tudhatja, igaza van az amerikai kritikusnak. Bolanónak ugyanis már két kisebb műve is megjelent magyarul (Távoli csillag és az Éjszaka Chilében), s abban máris megegyeztek a hazai olvasói, hogy érdemes a polcon gyűjteni a chilei szerző műveit. „Mert minden iszonyat dacára mégis szép, fájdalmasan szép és mérhetetlen gazdag ez az írói világ” – írta róla Dunajcsik Mátyás. A naplóformára hajazó, a világhírt is jelentő nagyregény két zsigeri realista költő kontinenseket is átívelő útját dokumentálja. 1975 szilveszterén indulnak útnak egy Impalával, hogy megkeressék a mexikói forradalom után rejtélyes módon eltűnt Cesárea Tinajerót. A keresés húsz évig tart, és eközben látnak mindent: szerelmet, halált, idegösszeomlást, párbajokat, irodalmi és kiadói életet, drogot, szerencsés és szerencsétlen fordulatokat, erőszakot, eltűnéseket és előtűnéseket.

Új darabokkal bővíthetik gyűjteményüket Franzen és Eco rajongói is. Az ellentmondásos, de annál inkább körülrajongott Jonathan Franzen hírnevéről már az is sokat elárul, hogy egyaránt agyondicséri Bret Easton Ellis és Oprah Winfrey. Az e-book és netgyűlölő szerző elég későn érkezett el hozzánk, de az Európa nem kockáztatott, egyből az odaát valóságos hisztériát kiváltó regényével, a Szabadsággal kezdte a hazai alapozást. Franzen 2001-ben megírt Javítások című nagyregényével vált ismert és kedvelt szerzővé az Egyesült Államokban, szerencsére már ez a mű is olvasható magyarul. Ősszel már egy korai remekét, az Erős rengést vehetjük majd kézbe. Története egy földrengéssorozat körül bonyolódik, amely megrázza Amerika északi partvidékét. S hogy miért érdemes olvasni a kortárs amerikai próza fenegyerekét? Két mondattal világítanám meg ezt a könyvesblog jóvoltából. Franzen a Guardiannak foglalta össze az írással kapcsolatos szabályait, ebből az első kettő így hangzik: Az olvasó barát, nem ellenség, nem szurkoló. Illetve: Az olyan írás, amely nem a szerző kalandos utazása az ismeretlenbe, csak a pénzért éri meg.

Umberto Ecót különösképpen nem kell bemutatnunk a magyar olvasóknak, így legyen elég annyi, hogy folytatódik az olasz író A Szépség és Rútság történetével elindított albumsorozata. A művészi reprodukciókkal és vendégszövegekkel gazdagon illusztrált új kötet, A legendás földek és helyek története lesz, amely ismét az olasz eredetivel egy időben jelenik meg. Kortárs magyar szerzőkben sem lesz hiány az Európánál. Vámos Miklós novelláiból kapunk bő válogatást Majdnem összes címmel és jön Szécsi Noémi emigránstrilógiájának második darabja, a Gondolatolvasó. A Nyughatatlanok folytatásában Bárdy Rudolf, az 1848–49-es szabadságharc bukását követően emigrációba kényszerülő főhős gyermekeinek útkeresését olvashatjuk.

Nemrég feliratkoztam egy 10 jó tanács kezdő íróknak című online sorozatra, melynek első darabja máris praktikus tanáccsal szolgált. „Ha szépirodalmat írunk, a legfontosabb, hogy az önismeret lehető legmagasabb szintjére jussunk, és az emberi természetet is jól ismerjük.” Erre a tuti tippre már nincs szükségük a Magvető kiadó őszi szerzőinek, Bereményi Gézának, Kun Árpádnak és Vida Gábornak, akik mind regénnyel lepik meg az olvasókat.

A negyvenes években játszódik Bereményi műve, a Vadnai Bébi, melynek főhősébe mindenki szerelmes, őt azonban csak egyetlen ember érdekli. Idővel Budapestet is eléri a világháború, regényünk hősei az ostromlott város szétlőtt utcáin keresik egymást és magukat. Ennél egzotikusabb világba kalauzol el a Boldog Észak. Kun Árpád művének főhőse egy félig afrikai, negyedrészt vietnami és negyedrészt francia származású férfi, aki életének első harmincnyolc évét Beninben tölti, hogy aztán Norvégiába költözzön. Így nem csoda, ha identitásválsággal küzd, s csak egy különös szerelemben nyer pillanatnyi megnyugvást. Bár úgy tudjuk, mindent tudunk Trianonról és a trianoni Erdélyről, az eddig főként novellistaként ismert Vida Gábor regénye (Ahol az ő lelke) mégis hiánypótló mű. Egy erdélyi család sodródik az országban és a nagyvilágban az első világháború után, afrikai kalandokkal, megszállt Budapesttel, tisztázatlan gyilkossággal, a rejtélyes Székely Hadosztállyal, még rejtélyesebb nőkkel.

Azt, hogy mi lesz az ősz befutója, most még csak saccolni lehet, de hogy mi oszthatja meg leginkább az olvasókat, arra már most nagy tétben mernék fogadni. Mert képzeljük csak el, hogy 2011 nyarán, Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik. Maga Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes regényes szatírája (Nézd, ki van itt) Németországban nagy sikert és ellentmondásos reakciókat hozott, nemsokára a magyar olvasók is eldönthetik: mi a nagyobb, a füst vagy csak a lángja. Szintén a Libri kiadónál jön Benedek Szabolcs új regénye, a Focialista forradalom. 1954-ben, a vesztes vb-döntő után zavargások törtek ki Budapesten: a regény ennek az eseménysorozatnak az első szépirodalmi feldolgozása, és vélhetően nem csak focibolondoknak nyújt majd érdekfeszítő olvasmányt.

A főként drámáiról ismert Egressy Zoltán új novelláskötetével (Majd kiszellőztetsz) és Christa Wolf regényével köszönti az őszt a Kalligram. Az Angyalok városa, avagy Dr. Freud köpenye a szembenézés nagy műve. Szembenézés önmagával és az NDK elmúlt négy évtizedével, miközben megidézi a harmincas években Amerikába szakadt német emigráció nagy nemzedékét, az emigránsok mai utódait is. Már készíthetjük is a helyét a nagy német regények polcán.

U.S. writer Jonathan Franzen speaks at a news conference at the Hotel Sofitel Santa Clara during the Hay Festival Cartagena January 28, 2012. The festival runs from January 26-29. REUTERS/Joaquin Sarmiento (COLOMBIA - Tags: SOCIETY ENTERTAINMENT)
U.S. writer Jonathan Franzen speaks at a news conference at the Hotel Sofitel Santa Clara during the Hay Festival Cartagena January 28, 2012. The festival runs from January 26-29. REUTERS/Joaquin Sarmiento (COLOMBIA - Tags: SOCIETY ENTERTAINMENT)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.