Kinek szánhatják az igazgatói széket?

„Szeretném befejezni, amit elkezdtünk” – fogalmazta meg tömören terveit lapunknak adott decemberi interjújában Bencsik Barnabás. Akkor a Ludwig Múzeum igazgatója – akinek néhány napja, február 28-án járt le ötéves megbízatása – többek között arról beszélt a Magyar Művészeti Akadémia áldásos tevékenysége kapcsán, hogy a lényegétől fosztja meg a politika a kortárs művészetet, ha direkt módon akar beleavatkozni.

Legalább ilyen fontosnak érezte elmagyarázni a mandátuma végéhez közeledő Bencsik, hogy csak 2011-ben kezdték el az intenzív pályázást az EU Kultúra programjához, és csapatával még legalább egy cikluson át szeretnék folytatni a nemzetközi porondon megkezdett munkát. Ezekben az európai projektekben három-négy különböző országbeli partnerintézménynek kell együttműködnie.

Az eredmények heteken belül várhatók, és a művészettörténész igazgató szerint ezeknek a nemzetközi művészeti összefogásoknak nem kisebb a tétjük, mint hogy az egykori keleti blokkhoz tartozó országok művészei beépülhetnek-e a globális művészettörténeti narratívába. Bencsik ugyanis nem győzi hangsúlyozni – a legtöbb hazai kortárs képzőművészeti kiállítóhellyel, magángalériával és műkereskedővel egyetemben –, hogy a magyar kultúrának elemi érdeke: a teljesítménye szerint őt megillető helyet végre elfoglalja a nemzetközi színtéren.

Hogy lesz-e esélye a legnagyobb hazai kortárs művészeti múzeumnak megvalósítania ezeket a terveket, az egy hónapon belül eldől. Mégpedig leginkább az április elején kinevezendő vezető személye által.

A tavaly decemberben még igen határozott Bencsik Barnabás most már bizonyos „furcsaságokat” említ, többek között egy megszegett ígéretet, L. Simon Lászlóét. A nem sokkal ezelőttig a kultúráért felelős államtitkárként dolgozó politikus ugyanis több fórumon – legutóbb a hazai múzeumigazgatók hivatalos találkozóján – is kijelentette, hogy Bencsik Barnabás megbízatásának ideiglenes meghosszabbítása folyamatban van. Ez azt jelentette volna, hogy az igazgatói pályázat határidejének lejártáig a művészettörténész folytathatja az intézményben a szakmai munkát. – Az ígéretnek megfelelően hetek óta várom az erről szóló levelet, de az a február 28-i postával sem érkezett meg. Jött viszont egy e-mail aznap délután a kulturális tárcától, miszerint „a pályázati eljárás lezárásáig, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített helyettesítési rend szerint az igazgatói jogköröket ideiglenesen a gazdasági igazgató veszi át” – mondta el a hét végén lapunknak.

Hogy mennyivel bölcsebb megoldás a kortárs művészeti múzeum szakmai vezetését Mészáros Gyuláné kezébe adni, mint a zavartalan működés érdekében meghosszabbítani a valódi szakmai vezető megbízatását, ezen lehet töprengeni. Bencsik Barnabás, mondjuk, nem lepődött meg rajta túlságosan, hiszen történt már hasonló a Néprajzi Múzeumot vezető Fejős Zoltánnal is. – Ebből a minisztériumi levélből kikövetkeztethettem, hogy azt a bizonyos másik levelet már felesleges várnom, ahogy hiába számítottunk a hónapok óta ígérgetett pályázati kiírásra is – magyarázza Bencsik.

Az Emmi azonban nem hagyta túl sokáig kétségek között: még március 1-jén közzétette a Kormány.hu oldalon az igazgatói pályázati felhívást. A furcsa ügyben a furcsaságok ezzel csak folytatódtak. Olyan feltételről ugyanis ritkán hallani, hogy a jelentkező alkalmasságát az általa „nemzetközi jelentőségű kiállítóhelyen” rendezett tárlatok alapterületétől tennék függővé. Márpedig a kritériumok között az szerepel, hogy a tíz, fentebb leírt volumenű kiállításból ötöt legalább ezer négyzetméteres alapterületű térben kellett hogy rendezze az ideális jelölt. Szokatlan a háromévnyi kortárs művészeti intézményvezetői tapasztalat is, ennél a kategóriánál ugyanis rendszerint öt évet szoktak megadni.

Aztán ott van még a nyelvvizsga-kritérium, amely bizonyos szempontból nagyon is indokolt követelménynek tűnik, csak az nem biztos, hogy a nemzetközi partnerekkel kooperáló igazgató kommunikációs készségét feltétlenül a pecsétes papír jelzi. – Fontos szempontok azonban kimaradtak a szövegből – magyarázza Bencsik Barnabás –, többek között az egyértelmű utalás a Ludwig átköltöztetésének tervére. Nem szerepel a kinevezendő direktor feladatai között az új épület tervezésének előkészítése és a költözési folyamat levezénylése sem. Ahogy nincs szó a kiírásban az Aacheni Ludwig Stiftungról és más Ludwig Múzeumokkal való együttműködésünkről sem.

Nem gondolja-e, hogy a megfogalmazott pályázati feltételekből egy kulturális kormányzat által támogatott igazgatójelölt személye rajzolódik ki? Erre a kérdésre diplomatikus hallgatásba burkolózik az exigazgató, csak annyit mond: reméli, hogy a beadási határidőre a pályázat valamennyi adminisztratív feltételének meg fog felelni. A pályázatok elbírálásáról pedig még csak annyit: „a legalább öttagú bizottságot a munkáltatói jogkör gyakorlója kéri fel. A bizottság munkájában a miniszter képviselője is részt vesz.”

Bencsik úgy vélte, van még mit tennie
Bencsik úgy vélte, van még mit tennie
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.