'Műakadémia': Haumann, Huszti, Zoboki...
Az utóbbi egy évben széles körben vetődött fel, hogy miért nem a Magyar Tudományos Akadémia társult intézményeként működő, Kosáry Domokos alapította Széchenyi Művészeti Akadémia lett az a szervezet, amely köztestületté válva a művésztársadalom érdekeit akadémiai szinten képviselheti. Különösen, hogy az a maga sokszínű tagságával jobban lefedi a művészvilág különböző táborait, akár politikai megosztottság szerint is.
A főtitkár ezt a döntést egyebek mellett az MMA aktivitásával magyarázza. Húsz éven át megannyi rendezvényük, előadásuk volt a Kecske utcai székhelyű akadémián és másutt is. De nyilván nem csak ez az oka, hogy a két nagy egyesület közül a politika éppen az MMA-t emelte köztestületi rangra, sőt gyakorlati hatásköreit is kijelölte. Ilyen például a tulajdonként rájuk ruházott Műcsarnok és a Vigadó működtetése, illetve hogy testületként beleszólhatnak a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj odaítélésébe, dönthetnek az újonnan létrehozott Nemzet Művésze díj kitüntetettjéről, tagot delegálhatnak a magyar világörökségért felelős UNESCO Nemzeti Bizottságba, a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanácsba és más testületbe. Szimbolikus jelentőségű pedig például az Országgyűlés Szent Korona Testületében a részvétel lehetősége.
Hogy miként képviseli majd az egész művésztársadalmat az a szervezet, amely magát – még egyesületként – deklaráltan a nemzeti (értsd: jobboldali) irányultságú művészek menedékhelyének nevezte, arra a főtitkár azt ajánlja, nézzük meg annak az ötven főnek a listáját, akiket a tavalyi köztestületté alakulás óta vettek fel levelező tagjaik közé. Megnéztük: olyan neveket találunk többek közt, mint Haumann Péter, Huszti Péter színész, Marton Éva operaénekes, Medveczky Ádám karmester, Zoboki Gábor és Balázs Mihály építész. Főleg a színházművészet, előadó-művészet terén kellett bővíteni a tagságot, a nyolc művészeti tagozat közül ugyanis ők voltak legkevésbé reprezentálva, említi a főtitkár. Mint mondja, az akadémiának köztestületként más a felelőssége, mint egyesületként volt, ezt a tagok tudják. Ahogyan eddig, úgy a jövőben is együtt vizsgálják a tagjelöltek esetében a művészeti, művészi és emberi kiválóságot. Egyébként a tagságot 250 főre fogják növelni, a tagok pedig havi járadékot kapnak.
Az akadémia tulajdonba kapja a Vigadó és a Műcsarnok épületét, és a két intézmény programjait is meg fogja határozni. (Később születik viszont döntés a Műcsarnok Nonprofit Kft. által üzemeltetett Ernst Múzeum sorsáról és arról, hogy ki felügyelje a jövőben a velencei biennálén a magyar nemzeti kiállítást – mondta Hammerstein Judit helyettes államtitkár egy hétfői országgyűlési bizottsági ülés után, amely támogatta az MMA szerepkörének további bővítését.)
A Vigadóról már korábban eldöntötték, hogy az MMA-hoz kerül. Kucsera Tamás Gergely szerint 2013 második felében indulhat meg az épület beüzemelése, és 2014. január 1-jétől fog teljes gőzzel működni. A negyedik emeletig az épület eredeti állapotát állítják vissza, az új 5. és 6. emeleten pedig modern tereket alakítanak ki. Ez a nagy történetű ház lesz egyébként az MMA új központja. Programjairól még egyeztet a nyolc művészeti tagozat, tudtuk meg.
Megkapják a Műcsarnokot is, de egyelőre csak a tulajdonjogot. Az üzemeltetést 2013-ban még az állami Műcsarnok Nonprofit Kft. végzi. A főtitkár szerint ez azért történik így, mert az intézményt tehermentesen kell átadni, és a kft. nyilvánvalóan már több programot lekötött a jövő évre, amelyeket ők igyekeznek tiszteletben tartani. A programokat illetően egyébként az MMA elnökének egyetértési joga van, tehát akár már meg is vétózhatja egy-egy esemény megvalósulását, ha tartalmával nem ért egyet. A következő hetekben átnézik a programterveket, de nem érdekük, hogy a Műcsarnok körül botrány legyen.
A kialakult helyzetben hétfőn mindenesetre lemondott a Műcsarnok jelenlegi igazgatója, Gulyás Gábor. A hírt az MMA-nál nem kívánták kommentálni. Ahogy azt sem, hogy az MMA-elnök Fekete György és Gulyás között koncepcióbeli különbség volt egy tervezett Makovecz-kiállítást illetően.
Megkérdeztük: szándékaik szerint a kultúrafinanszírozásból is részt kérnek-e a jövőben, és ezért tekinti-e át közösen elnökük és a kultúráért felelős államtitkár, L. Simon László a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a Nemzeti Filmalap, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap filmes pályázati forrásait?
Kucsera Tamás Gergely szerint a források közös áttekintésének nem ez az elsődleges célja, de az MMA törvény adta feladatai között szerepel támogatási feladat, így nem zárkóznak el egy ilyen – jövőbeli – kompetenciától sem. Alapvetően a kormányzaton múlik, hogy ennek a köztestületi feladatellátási lehetőségnek mennyire ad teret.
