Közben zajlik az átadott intézmények költségvetési keretének vitája is. Szeptember közepén a parlament kulturális bizottsága előtt már ismertették a tervezett számokat. Mint tudjuk, a volt megyei múzeumi rendszer központi múzeumait minden megyében a székhelyváros veszi át (hisz ezek eddig is a megyeszékhelyen működtek), kivéve Pest megyét, ahol Szentendre kapta meg ezt a feladatot. Ezek a továbbiakban megyei gyűjtőkörrel rendelkező városi múzeumok lesznek. Fenntartásukra a költségvetési terv a megyeszékhelyeknek (és Szentendrének) összességében 2,4 milliárd forintot adna jövőre.

Sok ez vagy kevés? Idén az egész megyei múzeumi rendszerre költöttek ennyit a MIK-ek, tehát a kisebb települések megyei fenntartású múzeumaival együtt. Szakemberek viszont figyelmeztetnek: az idei támogatás jelentősen elmaradt a korábbi évekétől. A megyei múzeumi hálózatnak a kisebb településeken maradó múzeumai, kiállítóhelyei most székhelytelepülésük önkormányzata fenntartásába kerülnek (vagy ha az nem tudja átvenni őket, akkor valamely nagyobb országos múzeum filiáléjává válnak: például a gyöngyösi Mátra Múzeum a Természettudományi Múzeumhoz kerül, a nagycenki Széchenyi-kastély pedig a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetébe tagozódik be). A múzeumokat átvevő települési önkormányzatoknak összességében egymilliárd forintot juttatna a költségvetés jövőre. A nagy állami múzeumokhoz rendelt egységek, az említettek mellett a sátoraljaújhelyi Magyar Nyelv Múzeuma vagy a pákozdi Katonai Emlékpark után 700 millió forinton osztozkodhatnak a befogadó országos múzeumok.

Összességében a volt megyei múzeumi rendszer elemeire fordítandó állami támogatás tehát 2,4+1+0,7 milliárd, azaz 4,1 milliárd forint. Ez körülbelül megegyezik azzal az összeggel, amelyet 2011-ben a megyék a múzeumaikra fordítottak: az 4,017 milliárd forint volt. Viszont már 2011 is olyan év volt, amikor a kultúra lett a költségvetés vesztese.

Ami a volt megyei könyvtárakat illeti: ahol a megyeszékhelyen a megyei könyvtár mellett városi könyvtár is működött, ott a két bibliotékát összevonják. Nyolc ilyen megyeszékhely van, tudtuk meg. Az így létrejövő megyeszékhelyi könyvtárakra 2,85 milliárd forintot szánnak 2013-ban – nagyságrendileg ez az összeg megfelel a korábbi évek támogatásának –, valamint további 1,7 milliárdot biztosítanak ezen intézmények úgynevezett kistelepülési feladatellátására is.

A közművelődés területi szakmai szolgáltató szervezetének működtetését 1,1 milliárd forinttal dotálná jövőre a kormány. A fővároson és a megyeszékhelyeken kívüli települési önkormányzatok a nyilvános könyvtári ellátásra és a közművelődési feladatokra kapnak támogatást, összesen 7,55 milliárd forintot, amit lakosságszám alapján számoltak ki. A normatíva 1140 forint lakosonként – tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma sajtóosztályán.

A megyeszékhelyek és a főváros (valamint Szentendre) csak közművelődési támogatásban részesül, ami 400 forintot jelent lakosonként. (A könyvtári feladatokhoz más jogcímen kapnak finanszírozást.) Így a megyeszékhelyek 710 millió, Budapest Főváros Önkormányzata 677,8 millió, a kerületek pedig 677 millió forint közművelődési támogatást kapnak.

A Országos Levéltár rendszerébe tagozódó megyei levéltárakra 2,2 milliárd forint juthat jövőre.

Földiák András, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke mindezek kapcsán arra hívta fel a figyelmet: a kulturális alapellátást végző négy nagy intézményrendszer közül kettő – a levéltárak és a megyei közművelődési szakmai szolgáltatás – országos szintre kerül, tehát koncentráció történik, kettőt a megyei fenntartásból a megyeszékhelyek vesznek át, tehát dekoncentrációt hajtanak végre. Szervezetük indokolatlannak tartja a rendszer ilyetén kettéválasztását, ráadásul ennek okairól semmiféle szakmailag megalapozott indoklást nem olvastak.

Földiák szerint különösen súlyos gondot okoz, hogy a volt múzeumi hálózat mintegy 190 – nem megyeszékhelyen lévő – intézményének a sorsa változatlanul és teljesen bizonytalan. Ezeket feltehetőleg – politikai befolyás hatására – át fogják venni a települési önkormányzatok, de nincs és valószínűleg nem is lesz pénzük a megfelelő fenntartásukra. A szakszervezet a helyi önkormányzatok és az önkormányzati szövetségek képviselőitől hiába próbált választ kapni erre a fogas kérdésre, ők sem tudják, miből tudnák elvégezni a feladatot, hiszen szinte mindenütt forráshiányos a költségvetés.

A másik, még ennél is komolyabb gondja a meghirdetett kultúrafinanszírozási modellnek, hogy igen kevés pénz jut a nem megyeszékhely rangú települések kulturális feladatainak ellátására. A tervben – mint fentebb láthattuk – 7,55 milliárd szerepel a települési önkormányzatok könyvtári és közművelődési feladatainak támogatására. Földiák adatai szerint ez az összeg 2009-ben több mint 11 milliárd forint volt, most 32 százalékkal kevesebb, ha pedig az inflációt is figyelembe vesszük, akkor a fele a négy-öt évvel ezelőttinek. Valószínű, hogy az önkormányzatok nem fognak tudni ehhez számottevő mértékben hozzájárulni, akkor pedig nagyobb baj lesz a kulturális alapellátás területén, mint amilyen eddig bármikor is volt.