Egy petőmihályfai varroda láthatatlan munkásai
De egyéb magyar vonatkozásai is akadnak a kasseli projektnek. Páldi Lívia művészettörténész-kurátor az egész projekt megalkotásában is részt vett, de bizonyos értelemben György Péter, Lukács György és Tamás Gáspár Miklós is ott volt Kasselben, hiszen írásaikat beválogatták a kiállítást kísérő 100 Notes – 100 Thoughts című kiadványsorozat kötetkéi közé. György Pétertől, az emlékezetkultúrával, múzeumkritikával is foglalkozó elméleti szakembertől a The Two Kassels – Same Time, Another Space, TGM-től a tőkével foglalkozó Innocent Power című esszé jelent meg, Lukács, a világhírű magyar filozófus jegyzeteit pedig Notes on Georg Simmel’s Lessons címmel jelentették meg.
A fő szerep azonban mégiscsak a képzőművészeké volt. Csörgő Attila Squaring the Circle című fényinstallációja a geometria és a filozófia összefüggéseit vizsgálja, St. Auby Tamás Csehszlovák rádió 1968-a – amelyet a dOCUMENTA főhelyszínén állítottak ki – az ellenállás egyszerűnek tűnő, ám annál sokrétűbb jelképe. (Utóbbi művésztől egyébként két film is szerepel a kasseli sorozat kínálatában.)
A Ludwig Múzeumban a kiállítás apropóján rendezett sajtótájékoztatón személyesen is megjelent Csákány István munkája, a Ghost Keeping már méreteivel is tekintélyt parancsol: az installáció lényegében egy 12×5,5 méteres alapterületen, a kasseli Hauptbahnhof egyik önálló csarnokában felépített varroda. A szinte teljes egészében fából készült, művésztársak segítségével faragott, az életnagyságúnál kicsivel méretesebb kvázimunkahely melletti kifutóra állított próbababákon munkásöltönyök láthatók, s mint kiderült, Csákány a munka és a művészet összefüggéseit, valamint a munkásosztály eltűnését, láthatatlanná válását állította a középpontba. A Ghost Keeping előzménye egyébként a petőmihályfai művésztelepen már elkészült, egy ottani varrógépet gondolt tovább a képzőművész. Csákány műve két éven át épült, s bár a folyamat nem volt probléma-, illetve aggódásmentes, végül úgy alakult, hogy az összes résztvevő, anyagi támogató „épp a legjobb időben” tudott bekapcsolódni – fogalmazott a művész.
A Nemzeti Kulturális Alap mellett nagyvonalúan támogatta a projektet a Horváth Művészeti Alapítvány és a Ludwigon belül működő ACAX Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda is. Petrányi Zsolt, az alapítvány kuratóriumi elnöke és Horváth Béla alapító elmondta: bár szervezetük elsősorban gyűjteményépítéssel foglalkozik, ezt a művet mindenképpen támogatniuk kellett, még úgy is, hogy körülbelül kétévi bővítési pénzüket költötték rá.
Az ACAX Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda szerepe Csákány installációjának megvalósulásában kettős jellegű. Az anyagi támogatásnál talán fontosabb is volt a szakmai mankó. Az esemény fő kurátora, Carolyn Christov-Bakargiev ugyanis éppen az ACAX meghívására érkezett a magyar fővárosba, ahol a Check-In-Budapest vizitorprogram keretében töltött el néhány napot, s itt kérte fel Csákányt, vigye el művét Kasselbe – mondta el Stepanovic Tijana, az ACAX vezetője.