A román stílusú, de az idők során barokk és klasszicista jegyeket is magára öltő középkori templom teljes körű felújításának szervező ereje az a gondolat – miként Fehérváry Jákó, az átalakítást teológiai szempontból átgondoló Bazilika Műhely vezetője fogalmazott –, hogy ebben a liturgikus térben fakad a bencések mindennapi életének forrása.

A tavaly szeptemberben kezdődött nagyszabású, építészeti szempontból is izgalmas rekonstrukció az idei nyáron készül el, augusztus 27-én szentelik fel a templomot. Szent Márton hegyén, a monostornak és környékének újragondolása során, az épített örökség, valamint a korszerű építészeti lehetőségek, formák Magyarországon egészen egyedi stílusharmóniája jött létre.

Az élő, főleg tanító és gyógynövényeket termelő, borászatot fenntartó bencés szerzetesközösség imádságos helyét, a bazilikát körben felállványozták, már kivitték a templomból a Stornó Ferenc által épített díszes, ám a középkori miliőtől idegen szószékét – méltó helyen, a pannonhalmi Millenniumi-kápolnában mutatják majd be –, a szentély eredeti kőlépcsőit felújították. A freskókat nem festik újra, csak tisztítják. Az egyik legkényesebb feladat lesz az önmagában több mint 300 kilós, Szent Mártont ábrázoló rózsaablak cseréje, melyet a XVIII. században helyeztek ide. Ezt később a fővárosi Iparművészeti Múzeumban láthatja a közönség.

Az új ablakok ónixból készülnek, ez a nemes anyag valamennyi liturgikus tárgyon végigvonul. Rövidesen Pannonhalmára hozzák Olaszországból a bencések által kiválasztott ónixtömböt, amelyből az új oltárkövet faragják. A bazilika valamennyi bútorát, így a padokat is kicserélik. A középkort idéző derengő hangulatot korszerű, illő fények teremtik meg.

Gunther Zsolt építész a középkor és a XXI. század építészeti párbeszédének nevezte a felújított bazilikát. Dizájntervezője a szakrális építészet egyik legismertebb egyénisége, John Pawson. Azért őt választották, mert tapasztalata van az „érzékeny történelmi környezetben” végzett igényes és korszerű felújításban. Az ő keze nyomát dicséri többek között a csehországi Novy Dvurban található új Miasszonyunk cisztercita kolostor terve is. Pawson nemrég megnyílt müncheni kiállításán már a pannonhalmi bazilika nagyméretű makettje is látható.

Az Európai Unió és az állam csaknem 600 millió forint támogatást adott az új, látogató-bejárati épület megépítését is magába foglaló programhoz. A Kosaras-dombon található modern turistafogadó funkciója megmarad, ám az érdeklődők a jövőben a várköpeny nyugati oldalán futó erdei sétányon az új, liftes épületen keresztül jutnak a bazilika előtti térre. Innen akár a saját ütemükben, az érdeklődésük által meghatározott tempóban egyénileg is megtekinthetik az apátságot, az Audio Guide technikai rendszer segítségével.

A bejárat építése közben megtalálták a középkori várfalat, hívta fel a figyelmünket Czigány Tamás építész. A falat egy fénykút kialakításával nézhetik meg a látogatók. A templombelső az állványokkal, a szálló porral, a feltúrt padlózattal szinte riasztó képet mutat – magyarázza Hortobágyi Cirill perjel, s hozzáteszi: azonban miután a templom meg a kiegészítő épületek elkészülnek, szépen kirajzolódik a főapátság mai és jövőbeni szerzetesi, építészeti és idegenforgalmi arculata.

A világörökség részének számító Pannonhalmi Főapátságba évente százezer vendég érkezik. A bencés regula szerint úgy fogadják őket, mint magát Krisztust. Nem csupán művészeti értékeiket akarják megmutatni nekik, hanem az épületegyüttes, a kialakított terek szótlan üzenetével is szeretnék közvetíteni a bencés rend megtartó gondolatait.

A monostorban dolgozó építészek szerint ritka lehetőség, hogy a korszellemet ennyire értő, fogékony szellemi, szakrális közegben valósíthatják meg új, izgalmasnak szánt elképzeléseiket.

Marcali Gábor

A középkor és a XXI. század építészetének párbeszéde