Holt Könyvek Társasága

Újabb meglepő kiállítással várja a publikumot az OSA Archívum Centrális Galériája: ötezer olyan könyvet tálal fel az Egyetemi Könyvtár kollekciójából és közreműködésével, amely ugyan magyar nyelven jelent meg, és még közérdeklődésre is számot tarthat, 1989 óta mégse kölcsönözte ki a kutya se. A Halott könyvtár című projekt gazdái mindenekelőtt a könyvtárról, az archiválásról, az információ őrzéséről és újrafelhasználásáról zajló közgondolkodásnak akarnak inspirációt adni a tárlattal – értesültem.

A könyvtári modorban berendezett kiállítótér jobb oldali falazata szép régi fotókkal köszönti a vendégeket, melyeken jól látszik, miként festett az Egyetemi Könyvtár olvasótermében a jó öreg búzakalászos Kádár-címer fenn, a magosban, a Ferenc József császár és király egész alakos portréját takaró drapérián hajdan; a képek fölött statisztikák olvashatók.

Tanulságos: az 1954-es jelentés szerint a tárgyévben 62 ÁVH-s, 41 pap és 21 paraszt jelentkezett olvasónak a jeles intézménybe. A fotók alatt egyebek mellett V. I. Lenin Isztorija Szovjetszkava obscsesztva c. alapművét láthatjuk ötletes plexikubusba foglalva, mellette a történelem és a földrajz tárgykörében sose olvasott könyveket; kiderül, hogy a nép nemcsak a forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosaira nem volt már kíváncsi, de például a régi Budapest erkölcseire, sőt szép városainkra, tehát Szentesre, Sopronra, Kecskemétre, Rákospalotára sem. A Társadalomtudományok c. blokkban is sok az ellentmondás. Világos, hogy a KMP stratégiai vonalának alakulásáról vagy a szocialista életmódról szóló értekezés nem forgott a várakozásoknak megfelelően, de például mit vétett a köznek a Kézműipari kerámiák vagy a Könyvszakértők kézikönyve című munka? Egyébként Kornai János A hiány c. könyvét sem vette le a polcról ’89 óta egy lélek se.

A szembefalon audiovizuális élményekben lehet része a látogatónak, részint a Könyvek a betonban című, Járófelület 18 négyzetméter betonba ágyazott könyvből alcímű, egy korábbi OSA-installációról szóló magyar werkfilm látható itt, majd a manchesteri könyvtár raktárában veszhetünk el, végül pedig a Morris Lessmore úr fantasztikus repülő könyvei című, a minap Oscar-díjat nyert animációs mozit tekinthetjük meg, emez a mese gyógyító erejét hirdeti fennen.

A tér belsejét a vallást, a teológiát, a nyelvészetet, a művészetet, a sportot, a természettudományokat és a matematikát tárgyaló kötetek, valamint segédkönyvek uralják, olyan címekkel, mint például Ady Endre összes költeményének fonéma statisztikája, A lövészhadosztályok harci alkalmazása a nagy honvédő háborúban, Ásványi eredetű természeti erőforrások rendszer- és függvényszemlélete vagy Erdészeti növénykórtan, de olyanokkal is, mint Teniszezés, Röplabdázás, XIX. századi francia festészet, Magyar Népművészet és Liszt.

A terem legnagyobbrészt természetesen a közérdeklődésre számot tartó, de azt meg nem kapó szépirodalommal van teli. Hosszú menetelésem az 1945 utáni évek és az ötvenes évek termésének áttekintésével indult. Sokat értetlenkedtem itt is: abban például, hogy szovjet poéta, Tvardovszkij Vaszilij Tyorkin című opusát nem háborgatták a beiratkozottak, nem láttam semmi különöset, abban viszont már igen, hogy Tamási Áron, Kodolányi János, Illyés Gyula, sőt Karinthy könyveit sem. Egyes szerzők, mint például Malcev, a hatvanas éveket reprezentáló polcokon is ott vannak, speciel (mások mellett) Cseres Tibor, Szakonyi Károly, Gellért Oszkár, mi több, Németh László finom társaságában.

A hetvenes és nyolcvanas évek felhozatalát nézve azonban még tágabbra nyílt a szemem. Kiderült ugyanis, hogy az Egyetemi Könyvtárban nemcsak a legnagyobb kortárs alkotók, de bestseller szerzőként ismert írók is simán el tudtak süllyedni az érdektelenségben. Ki gondolta volna, hogy Moldova, Végh Antal, Nemeskürty vagy Nemere egy vagy több írása egyazon tárlóba kerül a 77 vers Leninről c. antológiával? Igaz, az még ijesztőbb, hogy Fritz Kahn A szerelem iskolája c. kötete sem izgatta fel az olvasók fantáziáját.

A kiállítást itt-ott újabb audiovizuális blokkokkal szakítják meg, Méltán vagy méltatlanul elfelejtett könyvek? címmel. A képernyőkön Mélyi József művészettörténész, Török András művelődéstörténész, Bán Zoltán András irodalmár, Lévai Balázs tévés szerkesztő és Karafiáth Orsolya költő/publicista próbálja megfejteni a rejtvényt, miközben valamennyien igyekeznek felhívni a figyelmet arra az öt-hat műre, amelyet szerintük vétek volna kihagynunk.

De nemcsak ők, maga a közönség is ajánlhat irodalmat a közönségnek, ezek a kötetek egy külön polcon gyűlnek, ottjártamkor – mások mellett – Tabák Endre Játékvezetők könyve, L. Kleinrock Sorbanállás-kiszolgálás, H. Sas Judit Nőies nők és férfias férfiak, Csurka István Hamis tanú, valamint Dietz és Hessen Szexológia című munkáját javallták leginkább olvasásra a látogatók.

Nem csak ideológiai munkák vannak a páriák között
Nem csak ideológiai munkák vannak a páriák között
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.