Az évtizedekkel ezelőtt a budapesti Pannónia kecskeméti részlegeként indult, majd a stúdió munkatársainak tulajdonába került rajzfilmes műhelyben az új korszakot nyitó fejlesztés állami és uniós támogatásból, magánforrásból és saját erőből valósult meg. Nem ez az egyetlen esemény, amely mostanában érdeklődést kelt a Kecskeméten dolgozó rajzfilmesek iránt. A Magyar Népmesék című sorozatukkal legutóbb ismét elnyerték a magyar filmkritikusok díját, és egyik külföldről rendelt munkájukat, a spanyol–angol koprodukcióban készült Cico és Rita című filmet idei Oscarra jelölték.

– Az új szoftverrel lehetővé vált, hogy papír nélkül, közvetlenül a számítógéppel rajzoljunk, méghozzá „térben” – magyarázza lapunknak a technikai előrelépést Mikulás Ferenc igazgató, megjegyezve: eddig is készítettek 3D-s filmeket, ez az irány mostantól jobb feltételekkel folytatható. De továbbra is gyártanak hagyományos 2D-s munkákat. A kecskeméti animációs stúdió külföldi megrendeléseit részben annak köszönheti, hogy a műhely karakteranimációt is vállal. Az igazgató szerint ez a rajzkészségen, ritmusérzéken túl különleges – „színészi” – adottságokat igényel, hiszen a figurákat csak úgy lehet hitelesen mozgatni, ha karakterükbe szinte belebújik az animátor.

Az ilyen filmes bérmunkák általában több országban készülnek, a Cico és Rita kulcs- és fázisrajzolásának több mint fele, animációs munkálatainak bő egyharmada zajlott Kecskeméten. Már magában az Oscar-jelölés fontos nemzetközi referencia a kecskemétieknek. De saját szerzői produkcióikkal is gyakran megjelennek a határon túl. A századik részéhez ért Magyar népmeséknek például minden darabját sugározta a hazai köztévéken kívül az olasz RAI, és a mű jogait az Egyesült Államoktól Japánig 38 országban vásárolták meg. A széria története hosszú és kalandos, attól kezdve, hogy Mikulás fejében megszületett a kiinduló ötlet.

A bartóki modell animációs alkalmazására gondolt: képzőművészeti megfogalmazásban, Korniss Dezső, Vajda Lajos avantgárd festői stílusában használnának föl népművészeti motívumokat – ám ez szakmai vitákat váltott ki. Végül Jankovics Marcellt kérték föl a látvány kialakítására, és az MTA Néprajzi Kutatócsoportjától kaptak segítséget eredeti népmesék kiválasztásában. Narrátorként Kóka Rozália és Hrotkó Károly népi mesemondó szerepelt, ám kiderült, ők jobban érvényesülnek élő előadásban. Jeles színészekkel próbálkoztak ezután, és közülük is egyre inkább Szabó Gyula hangja forrott össze Jankovics népi motívumokra épülő képi világával és a Kaláka együttes zenéjével.

Bár nem számoltunk utána, de aligha van olyan magyar film, amelyik eddig több „lájkolót” tudhat magáénak a Facebookon, mint a Magyar népmesék: 270 ezret. Fesztiválsikerei is jelentősek. Egyebek között 2008-ban televíziós első díjat nyert az animációs világ egyik legjelentősebb fórumán, Chicagóban. Itthon minden díjnál többet mond, hogy a Mokép adatai szerint eddig 303 ezer DVD-t adtak el belőle, könyves változata 120 ezer példányban fogyott el. (Az utolsó 11 rész DVD-megjelenéséről tárgyalások folynak.) Érdeklődésünkre a Kecskemétfilm vezetője elmondta, 400 millió forint értékű különböző új filmepizódot, illetve forgatókönyvet készítettek el, és várják az elsősorban hazai televíziós támogatókat, befektetőket.

Cigánymeséket földolgozó sorozattervük előkészítésére már kaptak pénzt a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságtól. Örkény István „egyperceseiből” kettőt mutatóba megfilmesítettek; elkészült a forgatókönyve az Árpád-házi királyokról és királynékról tervezett sorozatuknak. Külön szériát szentelnének a Duna menti országok folyóról szóló meséinek, egy másik filmet Pilinszky János Ének a kőszívű királyról című verses történetének. Az elvarázsolt egérkisasszony című Bálint Ágnes-mű nagyfilmtervével pályáztak a Nemzeti Filmalapnál.

Stúdióavatásukon megjelent a filmes kormánybiztos, Andrew G. Vajna is. Nem keltett különösebb meglepetést, hogy a többi között azt hangsúlyozta: „Szép dolog a különböző fesztiválokon elért siker, de abból nem lehet fenntartani egy stúdiót. Az alkotói szándék, a televízió elképzelése és a közönség igénye között összhangot kell teremteni.”