A nagyváradi Cristina Ene Maximális figyelem című kompozíciója
Kolozsváron nőtt fel, de nem Pest-Buda, hanem Bukarest felé tájékozódott, 1844-ben ott is nyitotta meg műhelyét. 1843-tól készített dagerrotípiákat. A krími háborúban Roger Fentont megelőzve készített fotókat a front mindkét oldalán. Négy román uralkodónak, az orosz cárnak és a török szultánnak is dolgozott hosszú élete során. Hatalmas életművet hagyott maga után, megörökítette a korabeli román életet a legszegényebb, legtávolabbi falvaktól az uralkodóházakig.

Ezt a hagyományt akarja folytatni a Román Fotóművészek Szövetsége, amelynek öt éve Nagyváradon van a székhelye, elnöke pedig Tóth István, a Nagyváradi Fotográfusok Tavirózsa Klubjának alapítója és 35 éve elnöke. A román fotósok szövetségének mintegy 50 tagszervezete működik – többek között Ukrajnában, Moldáviában, Magyarországon és Szerbiában. Január 11., Szathmáry Papp Károly születésnapja lett Romániában a Fotóművészet napja. Január 15-én van a Román Kultúra Napja, január 22-én a Magyar Kultúra Napja – ezért egy civil javaslat nyomán ebben az időszakban tartják a magyar és román kultúra hónapját. Ennek keretében rendezték meg a nemzetközi fotószalont, amelynek egyik helyszíne a Román Kulturális Intézet szegedi fiókintézete. A Szegeden megnyílt fotókiállítás témája a street-art. Ezerféle utca, főleg a Kárpát-medencéből, de van laoszi és prágai helyszín is – ott a fotós szeme iskolázódott Kelet-Közép-Európában.

Nyugat-Európában már emléke is kevés maradt a hagyományos paraszti világnak, a szegénység és a gazdagság kontrasztja sem olyan látványos, mint például Udvardi Árpád brassói fotóművész képén. Egy szamaras szekér halad a forgalmas városi utcán, rajta vélhetően tűzrevalónak szánt deszkák. Egy cigány férfi vezeti a sovány szamarat mellette lépdelve. Párja is gyalogol, kezével tolja a kocsit – a törékeny csoport mellett éppen elhúz egy nagy fekete terepjáró.

Hauca Niculai az ukrán–román határ menti Csernovciban él. Kiállított fotóján egyszerre indul meg a zebrán egy megroskadt, szegényes, fekete ruhába öltözött öregasszony és egy fiatal, csinosan öltözött nő. A mozdulatukban egymás mellé kerül a forgalmas útra kimerészkedő idős, beteg asszony szorongása és a fiatal nő – aki otthon lehetne bármelyik nagyváros előkelő negyedében – magabiztossága.

Jordan Gabriel bukaresti fotóján hajléktalanok söröznek málló falak tövében. Fejük fölött valaki fekete festékkel fújta a falra: Maffia utca. Az egész elhagyatottságot, kiszolgáltatottságot sugall – de a hajléktalanok, talán a sör okozta ellazulástól, barátságosan néznek egymásra. E kietlen világba vetett lények összetartozását jelzi a hozzájuk szegődött kóbor kutya tekintete is.

Cristina Ene nagyváradi fotóművész képén egy kompozícióba kerül a graffiti és egy fekete macska: a falfestményen a fekete kabátos férfi piros ernyőt tart a magasba, a macska pedig úgy néz fel rá, mintha a festett piros ernyő bármikor megmozdulhatna. Tordai Ede marosvásárhelyi fotóművész különös fekete-fehér alkotásán egy sáros falusi utcán idős férfi tart hazafelé. Gumicsizmában, botra támaszkodva gyalogol – egyedül van ő is. Különlegesek a fények: a felhők fenyegető sötétek, a templom falának fehérje, a ház homlokzatdíszítése, a tetőkön megmaradt hó kiáltóan fehérlik. Magány, az utcán is bezártság, fenyegetettség – szintén Udvardi Árpád képe a Megfigyelő. Egy vastag rácsokkal elzárt ablak mögül a Halál szemléli az előtte elsiető járókelőket. Kicsit vidámabb hangulata van a szerbiai magyar fotóművész, Koczó Ferenc alkotásának: a fények játékával és egy érdekes pillanattal tesz élővé egy utcai zenészt ábrázoló bronzszobrot, ahogyan megtelepedik a hó a hegedűjén.

A szupermozgalmas sajtófotó-galériákhoz szokott néző úgy járja végig a szegedi kiállítást, hogy ma sem csak a háború, a küzdelem, egyáltalán a mozgás és a cselekvés tobzódása lehetmegörökítésre érdemes. A lassan folyó idő is megörökíthető, ha jó szemű emberek jókor exponálnak.

Kapcsolódó cikkek: Ismeretlen ismerősünk: Escher | Fotóhónap 2010 – Munkácsi, Hervé, Escher a középpontban | Majd megszáradunk mi is | Ahogy a hajléktalanok látnak minket | Magyar fotók New Yorkban