A számok azt mutatják, a mostani, nehéz időszak vesztese a szakkönyvkiadás

Népszabadság - Reviczky Zsolt

A múlt év végi eladási toplisták élén például két, televíziósként megismert és megkedvelt szerző, Frei Tamás és Kepes András egy-egy könyvét látjuk. Frei második kötete, A Bankár kalandos, fikciós történet, amely a pénzügyi válság kiváltotta izgalomra rezonál; Kepesé, a Tövispuszta című pedig életrajzi elemekkel átszőtt huszadik századi történelmi regény.

A nagy könyvkereskedő cégek, az Alexandra, a Bookline, a Libri és a Líra listáira fölkúszott Debreczeni Józsefnek a hazai politikai korrupció két évtizedes történetét földolgozó tényirodalmi kötete, A politika fertője is.

Az élboly nagyobb hányadát hazai szerzők, köztük még Fejős Éva, Lőrincz L. László, Müller Péter, Shäffer Erzsébet vagy Fábián Janka munkái tették ki. Két ismert pszichológus, Vekerdy Tamás és Vida Ágnes egy-egy szülőknek szóló ismeretterjesztő műve és Bartos Erika gyerekkönyve is itt szerepelt. Árnyalja a képet, hogy a külföldi sikerkönyvek között föltűnt Coelho és Ulickaja egyegy kötete a vámpíros vagy a bűnirodalmi lektűrök társaságában.

Mindez egyfajta aktuális metszete a hazai érdeklődésnek, a bestsellerek alapján. Egészen más metszetet kapunk a kritika „toplistái” alapján. A Litera.hu irodalmi portál néhány kritikusának véleményét ugyancsak év végén kérdezték a többi között arról,mi volt a meghatározó olvasmányélményük tavaly, és melyik szerzőt tartják az év fölfedezettjének.

Itt egyebek között a kortárs írók olyan művei kerülnek szóba, mint Térey János nagy versregénye, a budapesti középrétegről szóló Protokoll, vagy Grendel Lajosnak a középosztály elporladását elbeszélő prózája (Négy hét az élet); Balla D. Károly Tejmozija; Grecsó Krisztián, György Péter, Láng Zsolt, Rakovszky Zsuzsa egy-egy regénye; Spiró György, Tóth Krisztina legutóbbi novelláskötetei.

Az év fölfedezettjeként többen munkatársunkat, Papp Sándor Zsigmondot említik tavaly megjelent nagy ívű erdélyi története, a Semmi kis életek okán. Debütáló szerzőként viszont a fiatal Csobánka Zsuzsát dicsérik első (család)regényéért (Belém az ujját).

Széles választéka bontakozik ki tehát a tavaly napvilágot látott értékes hazai műveknek. És hogy azért még sincs olyan távol egymástól a közönség és a kritika véleménye, mint azt a fentiek alapján gondolnánk, mutatja, hogy a szakemberek szerint a kortárs irodalom közönsége nem zsugorodott tavaly. A Bookline-t vezető Starcz Ákos és a Magvető Kiadót irányító Morcsányi Géza egyaránt erről számol be.

Mi több, Morcsányi örvendetesnek tartja, hogy bővül azon szerzők köre, akik iránt élénk olvasói érdeklődés nyilvánul meg. Az olyan „élő klasszikusnak” számító írók,mint Esterházy, Kertész, Nádas és mások mellett újabbak csoportjai tűnnek föl, ésmegtalálják közönségüket. A Vince Kiadó vezetője, Gál Katalin úgy látja, a szépirodalom törzsközönsége elkötelezett a válság közepette is, fenntartja a műfajt. Starcz viszont fájlalja, hogy az elektronikus kiadások piacán itthon kevés a megjelenési lehetőség – noha egyre több az olvasó készülék –, mert az óvatos kiadók lassítják az e-könyv-forma terjedését. Ebből hamarosan súlyos versenyhátrány lehet – figyelmeztet.

Reményi József Tamás kritikus viszont a válsággal küzdő kiadók erőfeszítéseit említi,amellyelmegpróbálnak érdeklődő rétegeket elérni. Előhoznak írásokat a múltból, régebbi vagy akár kortárs szerzők elfeledett, szunynyadó műveit. – Keresik, hol van az a pont, amelyre érzékenyek az olvasók –mondja. Példaként említi az egykor újholdas Végh György vagy Békés Pál korábbi gyerekkönyveinek, Kemény István, Parti Nagy Lajos régebbi munkáinak újra kiadását. Ebbe a vonulatba tartozik a Noran Libro sikeres tematikus novelláskötet- sorozata, és a Palatinus Kiadó is huszadik századi novellák megjelentetésével próbálkozik.

A vásárlóerőn kívül a kínálat szerkezete is erősen befolyásolja az érdeklődést, vásárlást. Az igényes művészeti és gasztronómiai könyveket megjelentető Vince Kiadó vezetője leginkább a szakkönyvkiadást (társadalomtudomány, művészet) tartja a mai nehéz időszak vesztesének. A komoly művészeti könyvek például nagy befektetést igényelnek akkor is, ha saját fejlesztésben készülnek, és akkor is, ha külföldi céggel közös kiadásban jelennek meg. Az utóbbi esetben euróban kell fizetni a partnernek – a forint értékvesztése miatt egyre többet. Az ilyen könyvek kínálata már drasztikusan csökken (akárcsak a színes szórakoztató albumoké).

Összességében úgy tűnik, a szépirodalom és a gyerekkönyvek mellett a lektűrök őrzik leginkább pozíciójukat. A tavalyi karácsonyi vásár idejére különösen sok lektűr megjelenését időzítették a kiadók. Emiatt 2011-et a könyvszakma „farnehéz” éveként is emlegetik.

Kapcsolódó cikkek: Nádas Pétert irodalmi szupersztárként mutatja be a New York Times | A szegényember winchestere és Galgóczi Erzsébet reneszánsz ládájának titkai | Leválthatatlanok | 'Rendkívüli mű Konrád új könyve' - a NZZ méltatása | Gyászmise a Gőgös Gúnár Gedeon szerzőjéért