Kilenc év a Gödörben

Az Erzsébet téri Gödör megtalálta ideális funkcióját, a fiatalok agorája lett, független kulturális találkozóhely, s a maga nemében a főváros modern arculatának egyik fontos eleme, egyfajta látványosság is. Nagy, teraszos lépcsője, parkja nyüzsgő közösségi hely. Kívülről nem látszik, hogy a kényszer szülte építmény, amelyet tulajdonképpen az itt meg nem épült Nemzeti Színház felszín alatti építményeiből alakítottak kulturális központtá, ráadásul máig nincs befejezve.

Tulajdonképpen a legutóbbi időkig az építményt birtokló állam és a telket tulajdonló főváros sem tudott egymással megegyezni a sorsáról. Ami eddig elkészült belőle, az kiépítésének csak az első üteme: a mélygarázs, a tervezett kulturális központ egy része és a park. Mi több, ami eddig kész van, az is sok hibával épült meg, ugyanis az állam 2002-ben nem érvényesítette garanciális jogait a kivitelezőkkel szemben. 2005 óta a minimális amortizációs munkák is elmaradtak: süllyed a felszíni járószint, repednek a burkolatok, beázik a nagy rendezvényterem fölötti üvegmedence.

Most azonban az állam rendezni készül az ingatlan sorsát. Bekerült a nagy állami beruházások közé a Gödör is (hivatalos nevén Erzsébet Téri Kulturális Központ és Park): 1,5 milliárd forintot fordítanak az eddig még el nem készült második ütem megvalósítására és a hibák kijavítására. Befejezik a föld alatti (jelenleg nyersbeton falakkal álló) nagy színház- és koncerttermet és a tervezett éttermet. A kilenc éve itt működő Gödör Klub tulajdonképpen a lépcsőt és az előteret lakta be eddig, ott teremtett kulturális életet.

Hogy miként is lehetne élhetővé, használhatóvá tenni egy ilyen torzó jellegű építményt, arra tíz évvel ezelőtt Filep Ákos építésznek és jogász, belsőépítész feleségének, Kakuk Juditnak volt egy koncepciója. Filep annak idején a hely építészeti kialakításában is részt vett. Tulajdonképpen a házaspár találta ki a Gödör Klubot, amely nonprofit módon, állami pénz nélkül volt képes itt a kultúrát eltartani úgy, hogy a hely nem diszkósodott el, nem lett benne vendéglátóipari lerablás. A dolog úgy működött, hogy az objektum mélygarázsának bevételéből az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd utódja, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) visszacsorgatott az ingatlan üzemeltetésére, fizetve legalább tizenötféle karbantartó alvállalkozót. Részben ezeknek a karbantartásoknak a felügyelője, bonyolítója volt Filep Ákos cége, az UNI-CO építésziroda, másrészt ő felelt a kulturális tartalomért. 2002-ben eredetileg fél évre bízták meg, hogy egyszerre bonyolítóként és kulturális menedzserként működtesse a helyet, s ebből lett mostanáig kilenc esztendő.

Ez idő alatt kialakult a hely sajátos arculata, bevált programokkal. Évente nyolcszáz koncertet adnak itt, általában feltörekvő, fiatal bandák. Fesztiváloznak a Gödörben a romák, a képregényesek, a zöldek, a kortárstánc- és performance-művészek, a Világ Veleje fesztiválon pedig szinte az összes művészeti ág. Filep Ákos a hely pártpolitika-mentességére büszke, ami szerinte egyre jobban felértékelődik. Olyan eseményeket lehet itt megtartani, mint amilyen például a jobb- és baloldali színházi szövetség első találkozója lesz januárban.

Az utóbbi hat évben a fenntartás már úgy ment, hogy a garázs bevételeit a minisztérium nem karbantartásra forgatta vissza, hanem az a parkoltatást végző állami cégé lett. Az állagmegóvásra és a technikai üzemeltetésre innen-onnan lecsípett minisztériumi pénzek jutottak, sőt sokszor az építésziroda maga áldozott a legszükségesebb felújításokra, szemétszedésre, vécéüzemeltetésre. Sajnos ezt megsínylette az épület. A legrosszabb azonban az a bizonytalanság volt, hogy nem tervezhettek hosszú távon, mert nem lehetett tudni, mi lesz a Gödörrel. 2005-ben például privatizálni akarták, és volt olyan elképzelés is, hogy ide költözik majd a Városligetből az ott mára lényegében felszámolt PeCsa. Filepék szerződése három hónapos felmondási idővel bármikor felbontható volt. Így nem tudtak például nagyobb pályázatokon sem indulni.

Úgy tűnik, a helyzet most változik. Részben azért, mert a főváros és az állam megegyezett. A Gödör földterülete is állami kézbe kerül, az állam pedig 2012–13-ban befejezi a kiépítés második ütemét a Firka Építészstúdió (2002-ben készült) díjnyertes pályázata alapján. Mindez szervezeti változásokkal is jár. Például hogy a Gödör a Nefmitől átkerül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Vagyonkezelő Központjához (KIM VK). Filepék épületüzemeltetési feladatát december 1-jétől megszüntették, a Gödör Klub működtetésére pedig ideiglenesen új szerződést kellett kötniük a szomszédos Design Terminállal, amely, úgy tűnik, szervezetileg összefogja majd az Erzsébet téri kulturális életet.

Mindez a Gödör Klub életét nem változtatja meg. A Terminállal jó a kapcsolat: Englert Róbert igazgató a hónapok óta tartó tárgyalássorozat során többször is biztosította arról a Gödör stábját, hogy a klubot változatlanul működtethetik tovább, így már előre lekötik a tavaszi programokat, hiszen a minőség érdekében muszáj 2-3 hónappal előre tervezni. A Gödör programjai a nyáron kezdődő építkezés alatt is zavartalanul folyhatnak, mondja Filep Ákos. És bár környezetében vannak, akik nem hisznek abban, hogy a befejezett felújítás után is itt maradhatnak majd, ő elhiszi, hogy a Gödör Klubra mint független helyre akkor is szükség lesz. Reménykedik abban, hogy egy független módon elbírált és a szakmai szempontokat előtérbe helyező pályázat fog dönteni az Erzsébet Téri Kulturális Központ és Park működtetőjének jövőbeli személyéről. Ez évekre olyan biztonságot és tervezhetőséget adna a nyertesnek, amelyről az eddigi kilenc év alatt csak ábrándoztak a Gödör működtetői.

Szinte már feledésbe merült, hogy a megkezdett Nemzeti alapját alakították át szórakozóhellyé
Szinte már feledésbe merült, hogy a megkezdett Nemzeti alapját alakították át szórakozóhellyé
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.