„A filmiparban új korszak kezdődött”

Népszabadság - Móricz Simon

Az „utolsó vágás joga”-ügy kisebb botrányt okozott: a szakma egyik része a hollywoodi stúdiórendszer magyarországi meghonosítását látta benne, mások pedig a Kádár-rendszer cenzúrájának szellemiségét látták vele visszatérni.

A Magyar Nemzeti Filmalap támogatási szabályzatának módosítása folyamatban van. A filmalap gyártási alaptámogatásnak tekinti hazai gyártás vagy koprodukció esetén amagyar hozzájárulás 50 százalékát (beleértve a közvetett támogatást is), maximum 150 millió forintig. A producer vagy rendező, aki ezt elnyeri,minden befolyás nélkül megvalósíthatja a filmjét. Ha kérik, segítünk a forgatókönyvvel vagy a gyártással kapcsolatban, de nem szólunk bele. Ha ennél több támogatásra van szüksége egy produkciónak, az is megoldható, de ebben az esetben a filmalap kvázi koproduceri státust kér cserébe, azaz filmelőállítóként lép be a produkcióba. Az állami pénzt felelősen kell kezelni, mi mindössze ugyanazokat a jogokat szeretnénk megkapni, ami az összes többi producert megilleti – szerintem természetes, hogy szeretnénk mi is jóváhagyni az utolsó vágást. A Brit Filmintézet hasonló módon működik, az övék jelenleg a legjobb finanszírozási rendszer a világon. Ezt igyekszünk követni.

Mi történne akkor, ha mondjuk Woody Allen pályázna, aki közismerten fenntartja magának az utolsó vágás jogát? Közismert, hogy épp ezért forgat az utóbbi években Európában az Egyesült Államok helyett.

Kivételek mindig lesznek, de nem életszerű, hogy Woody Allen a filmalapnál pályázna. Mindazonáltal ha egy magyar rendezőt zavar az utolsó vágás elfogadásának joga, akkor ne kérjen a filmalaptól többlettámogatást, szerezze meg a pluszköltségvetést saját erejéből, győzzön meg befektetőket, hogy olyan sikeres filmet tud készíteni, amelyből majd visszakapják a pénzüket. Az eddigi rendszer nagyon kényelmes volt: az állam adott egy csomó pénzt, nem volt semmiféle felügyelet, a film vagy elkészült, vagy nem, a közönség pedig vagy megnézte, vagy nem. Voltak olyan produkciók, amelyek több százmilliós állami támogatás ellenében csak néhány nézőt produkáltak. A cél, hogy a magyar filmnek legyen híre, hírneve, valamint hogy túllépje a határainkat. Ez szigorú szabályok nélkül nem megy, a filmiparban új korszak kezdődött.

Ha már a szabályokról van szó: aMagyar Mozgókép Közalapítvány befagyasztása és a filmalap létrejötte között eltelt több mint másfél év. Ebben a holt időszakban Szőcs Géza kulturális államtitkár mindenféle pályáztatás nélkül, kizárólag a saját döntése szerint osztott filmekre nagy összegeket. Nemrég azonban bejelentette, hogy kiszáll a „versenyből”. Hogy sikerült az államtitkárt háttérbe szorítania?

Sosem harcoltam ellene. Sőt szerettem volna együttműködni vele. Az ő álláspontja azonban az volt, hogy a saját elvei alapján szeretné eldönteni, mely filmeket támogat. Elfogadtam a helyzetet, nem volt köztünk vita. Egyedül abban nem értettünk egyet, hogy Magyarország kész-e arra, hogy 2012-ben nagy nemzetközi filmfesztivált rendezzen – szerintem ez az ötlet mindig is irracionális volt. Abban viszont megegyeztünk, hogy az általa támogatott produkciók adminisztrációját az alap ellenőrizni fogja. Tehát amikor a parlament kulturális és sajtóbizottságának legutóbbi meghallgatásán Szőcs Géza bejelentette, hogy a jövőben nem finanszíroz több filmet,mivel nem lesz rá kerete, én lepődtem meg a legjobban.

Mi lesz azokkal a filmekkel, melyekre Szőcs Géza és a minisztérium konkrét összegekre szóló támogatási szándéknyilatkozatokat adott ki, de – ezek szerint – végül nem lesz képes támogatni őket?

A forgatókönyveket, filmterveket a filmalap befogadja, elbírálja, és dönt a támogathatóságukról.

A már említett parlamenti meghallgatáson ön azt mondta: a magyar filmeket a piacvezető InterCom is forgalmazhatná. A Holland Antillákon bejegyzett cégről több médium tényként kezeli, hogy az öné.

A vezetéséről teljesen lemondtam egy évvel ezelőtt. Én alapítottam a céget, de nem az enyém, soha nem is volt a tulajdonomban. Azt gondolom, hogy az InterCom a legjobb forgalmazó Magyarországon, mert magyar filmekkel, többek közt Szabó István műveivel eddig remek eredményeket értek el. De nem lesz kötelező velük szerződni, a producerek döntése lesz, kivel terjesztetik majd a filmeket.

Van egy állami forgalmazó cég is a piacon, a Mokép. Miért nem amellett érvelt?

Az a cég tönkrement, most váltották le az igazgatóját. A filmalap a magyar filmek forgalmazását és a marketingjét támogatja majd, de nem célja állami forgalmazó cég alapítása vagy fenntartása.

Az idei Oscar-nevezettünk, a Tarr Béla rendezte A torinói ló népszerűsítése kapcsán milyen konkrét lépéseket tettek?

Az a hír terjed, hogy Tarr Béla nagy ellenségem. Erről szó sincs. Sőt a filmalap egész oldalas gratuláló hirdetést jelentetett meg a Varietyben és az Európai Filmakadémia kiadványában is. Ilyesmi korábban soha nem történt meg egyetlen Oscar-nevezett magyar film esetében sem. Mindazonáltal érdekes helyzet áll fenn: A torinói ló amerikai forgalmazója az Oscar-kampányt maga akarja intézni, és állítja, hogy elég pénze van rá. Ha a film bejut a legjobb öt közé, ismét leülünk velük tárgyalni, mert az én tapasztalatom az, hogy sosincs elég pénz egy Oscar-kampányra.

A filmtörvény elfogadása előtt L. Simon László azt javasolta, hogy az MNF filmszakmai döntőbizottságának tagjait ne a filmalap, hanem a minisztérium, szakmai és civil szervezetek delegálják. Végül maradt minden a régiben: a filmalap nevezi ki a tagokat.

Nem értettem ezt a javaslatot. A minisztériumok például nem alkalmasak arra, hogy egy ilyen testületet összeállítsanak, mi viszont ki tudjuk választani a szakmából a legjobbakat. A döntőbizottság nem politikai, hanem szakmai szervezet. Engem bíztak meg a rendszer és a szervezet létrehozásával, a döntések felelőssége engem terhel.

Divinyi Réka filmszakmai bizottsági tagsága kapcsán viszont máris felvetődött, hogy olyan filmeket is támogathat majd a filmalap, melyeket éppen ő írt.

Divinyi Réka vállalta, hogy addig nem ír forgatókönyvet, amíg a filmalapnál dolgozik. Mindazonáltal mivel ő az egyik legjobb magyar forgatókönyvíró, nyilvánvaló, hogy több producernek, például Kálomista Gábornak vagy Herendi Gábornak is írt korábban könyvet, melyekkel ők aztán pályáznak a filmalaphoz. Ezek nem zárhatók ki a pályáztatásból. Ilyen döntések esetében Réka kiszáll, és Medveczky Balázs, az MTV vezérigazgatója fogja helyettesíteni a döntőbizottságban.

A minap elfogadott filmtörvény következtében az MNF jövője biztosnak látszik: garantáltan részesülnek a hatos lottó bevételéből. Nem tart attól, hogy a gazdasági helyzet ezt majd egyszer csak felülírja?

Egy törvényt megváltoztatni mégis nehezebb, mint módosítani a költségvetést.

Nagy nehezen elindult a Magyar Mozgókép Közalapítvány konszolidációja. Mikor fog megszűnni a szervezet?

Nem tudom. Ehhez az kell, hogy az MMK összes tartozása rendezve legyen. A legnagyobb feladatot megoldottuk, egy pénzintézet, a Banco Popolare kivételével az összes bankkal megegyeztünk. Az MMK mintegy ötmilliárdos tartozását sikerült körülbelül 45 százalékkal lealkudni. Jelenleg a producerekkel tárgyalunk: ők mintegy 1,6 milliárd forinttal tartoznak a közalapítványnak, míg az intézmény nekik csupán körülbelül hat-hétszázmillióval.

A szakma egyöntetűen állítja: a producerek tartozása a közalapítvány felé nem valós, a visszatérítendő támogatásról szóló szerződések az MMK kuratóriuma által jóváhagyott és a korábbi gazdasági vezető által használt könyvelési trükk lenyomatai.

Ez biztosan így is volt, de sajnos nekem csak olyan, a producerek által aláírt szerződések vannak a kezemben, amelyek visszatérítendő támogatásokról szólnak. A tartozásokat pedig be kell hajtani.

A filmalap gyártási igazgatója, Miskolczi Péter 75 millió forinttal tartozik a közalapítványnak.

Nem vagyok abban biztos, hogy helytálló ez az összeg, de az ő cége is rendezni fogja a tartozását.

Az idei évre három-négy, jövőre pedig nyolc-tíz film elkészültét ígérték. Az már biztos, hogy az idén egy sem fog elkészülni.

Sok időt emésztett fel az új rendszer felállítása és a bürokrácia. Hiszem, hogy a jövőre ígért nyolc-tíz filmet tartani fogjuk.

Sokáig úgy volt, hogy az artmozik támogatása is a filmalap feladata lesz.

Próbáltunk kialakítani egy új, igaz ságos támogatási rendszert a mozisokkal, de nem sikerült. A korábbi, amely a teljesítményen alapult, szerintünk értelmetlen. Az erőforrás minisztérium pedig szerette volna maga ellátni ezt a feladatot, így nagy örömmel átadtam nekik.

A jövő év januárjában lejár a kormánybiztosi megbízása, és a tervek szerint átül az MNF igazgatói székébe. Nem gondolja, hogy a lobbiereje így erősen csökkenni fog?

Most próbálom meghosszabbítani a megbízatásomat, mert több fontos feladatom van még, melyeket kormánybiztosként könnyebben tudok elvégezni. Biztosítani kell a húszszázalékos adókedvezmény garanciáját a fi lmszakmának, valamint tisztázni kell az adózási szabályokat, hogy a körbetartozások megszűnjenek, és fel kell venni a harcot az illegális filmletöltés ellen. A forgatási terület használatát össze kell hangolni, meg kell állapodni az önkormányzatokkal, hogy egységes adminisztráció és árlista legyen, továbbá a környezetvédőkkel, hogy olyan helyszíneken is lehessen filmet forgatni, melyek védettek.