A toronyépület sosem készült el

Fotó: Sopronyi Gyula

A Puskás Ferenc Stadion még csak 58 éves, de még harminc sem volt, amikor már komoly betegségtünetek jelentkeztek rajta. A lelátók betonját sok helyen kikezdte az idő, a környezetszennyezés, a közeli ipari létesítmények füstje, ezért már a hetvenes évek második felében, majd a kilencvenes évek elején újra fel kellett újítani a nézőteret.

Ráadásul a mai UEFA-követelményeknek sem felel meg a stadion, nem alkalmas rangosabb európai futballviadalok, például egy BL-döntő lebonyolítására. Túl messze vannak a lelátók a játéktértől, a felső karéj használhatatlansága miatt pedig csak 28 ezer néző fér el benne. Pedig egy BL-döntő megrendezéséhez legalább 60 ezer, míg egy utánpótlás Eb-hez legalább 40 ezer hely kellene – a nagy koncertek nézőtéri igényeiről nem is beszélve. A U2 a visszajelzések szerint azért nem koncertezett a stadionunkban, mert a díszletei nem fértek volna be a maratoni kapun.

A pár hete megjelent kormányrendelet elrendelte, hogy az Istvánmezei úti stadionkörzetben található Budapesti Olimpiai Központ 2020-ig újuljon meg, s ennek első ütemében 2015-ig, közel 35 milliárd forintból épüljön fel az új Puskás stadion. De vajon hogyan? Valóban mindenestől el kell tűnnie a réginek?

A stadiont eredetileg 100 ezer fő befogadására tervezték, ám a megnyitóra, 1953. augusztus 20-ra a felső karéjt nem tudták körben megépíteni, így a befogadóképessége 76 ezres lett. Mivel a nagykaréjt máig sem építették tovább, a stadion kapacitása ennyi is maradt. Sajnos a 11 emeletesre tervezett toronyházat sem fejezték be a pálya keleti oldalán, az öltözőépület középtagjában. Csupán öt szint készült el belőle. Dór oszlopaival, babérdíszeivel az antikizáló, klasszicista vonulatát képviseli a szocreálnak. A tervező célja láthatóan az olimpiai eszme, a sport antik eszmeiségének megjelenítése lehetett.

A lelátók betonját már évtizedekkel ezelőtt kikezdte az idő
Fotó: Hernád Géza Amikor a stadion épült, Budapesten azt remélték, hogy megkaphatjuk az 1960-as olimpia rendezési jogát. Egy interjújában a stadion megnyitójára Pestre érkező NOB-elnök, Avery Brundage is megpendítette ezt. Sokan hittek ebben, főleg az 1952-es olimpián elért fantasztikus magyar sikerek után, hisz sportnagyhatalomként tekintettek ránk. Sőt akkoriban azt is rebesgették: ha Melbourne visszalép az 1956-os olimpia megrendezésétől, Budapest jelentkezik a helyére. Tehát az olimpiarendezés lehetősége, ambíciója régen is benne volt a levegőben. S ennek fő helyszíne a Népstadion lett volna. Az aréna tehát olimpiai szellemben épült. (Olyannyira, hogy Dávid Károly, a főtervező eredetileg a klasszikus athénira emlékeztető, patkó alakú stadiont akart – majd később egy kagyló formájút, s végül 1950 tájára alakult ki a ma is látható, ellipszis alakú változat terve.)

Görög példára született a stadion főépületéhez vezető szoborsor, a dromosz is – a sportot és a munkát dicsőítő szobrokkal. Felvonulási útnak készült, később azonban futópályával körülvett szoborpark lett belőle. Ma is az. 1998-ban, amikor a budapesti atlétikai Európa-bajnokságra készülve el akarták mozdítani helyükről a szocreál sportolószobrokat, általános ellenállás bontakozott ki a helyben tartásukért. Helyükön is maradtak az alumíniumfigurák, még a harci táncot járó, orosz ruhás katonák is.

Fontos kérdés az is, hogy megmaradhatnak-e a stadion 30 méter magas, kissé kifelé dőlő, s méretük ellenére mégis könnyednek látszó pilonjai, amelyek a nagykaréjt tartják. Városképileg talán ezek a legmeghatározóbbak. A 18 pilon belső falközeiben lépcsőházak találhatók, ezeken lehet feljutni akár a nézőtér legmagasabb pontjáig. Úgy tudjuk, a stadion közlekedési rendszerét a Colosseumról mintázták. A pilonok külső oldalát áttört műkő rács fedi, s ez emeli a stadionlábak esztétikus megjelenését. A stadion küllemre még ma is modern hatású épület. Elegáns, arányos. Főtervezője, Dávid Károly egykor a modern építészet egyik legfontosabb műhelyében,Le Corbusier irodájában tanulta a mesterségét. És a modernista könnyedség akkor is meglátszik a stadionon, ha kiegészítő épületei, mint  említettük, a nehézkes szocreált követik. De persze ma már ezek a szocreál elemek is értéket képviselnek, mivel kuriózumnak minősíthető a toronyház és berendezése, a dromosz és az úgynevezett Rákosi-páholy is. Ez utóbbi a nagylelátó alatt található, a földszint magasságában. Autóval alagúton lehet kívülről megközelíteni.

Nyilvánvaló értékei ellenére a Puskás stadion nem műemlék, eredménytelenül küzdött ezért a státuszért az utóbbi másfél évtizedben az örökségvédelem. (Az egymást követő kormányok egyike sem minősítette védettnek – a többszöri felterjesztés ellenére sem. – A szerk.) Azt, hogy mit tartanak majd meg a stadionból, egyelőre még Vígh László kormánybiztos sem látja tisztán. A napokban egyeztet majd erről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, mert ha a stadion nem is műemlék, de műemléki környezetben, fővárosi védettség alatt áll.

A Puskás Ferenc Stadion bontása várhatóan jövő nyáron kezdődhet el – mondta el a kiemelt sportlétesítmények fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Hogy ez a bontás milyen mértékű lesz, az nyilván azon is múlik, hogy az építészeti tervpályázaton milyen tervet hirdetnek majd győztesnek. A tervezésére nyílt építészeti pályázatot írnak ki – jelentette ki lapunknak Vígh László. Ebben nem írják majd elő, hogy a jelenlegi stadiont földig kell rombolni. Az új stadionban nem lesz viszont futópálya a gyep körül. Ennek ellenére egy sok mindenre alkalmas, multifunkciós létesítmény készül, amely alapjában véve futballstadion lesz, a mainál kisebb, 40 ezres, de szükség esetén 55-60 ezresre bővíthető nézőtérrel.

A stadion átalakítására a 90-es évek óta több terv is született. Készültek például elképzelések a két foci Európa-bajnoki pályázatra, de az elbukott Eb-pályázatok után mindegyiket félretették. A budapesti olimpia megrendezését elősegítendő legutóbb 2006-ban írtak ki egy ötletpályázatot, de ezt még úgy fogalmazták meg, hogy a Puskás Stadion olimpiai létesítmény marad, tehát atlétikai és futballstadion is lesz egyben. Ennek ellenére a korábbi ötletterveket is áttanulmányozták, mondta a kormánybiztos.

Nemrég jelent meg a hír, hogy az eredményjelzőért máris bejelentkezett a 600 lelkes Ete település, és szintén nagy a verseny a műanyag székekért és az atlétikai eszközökért is. Vígh László megnyugtatott: öszszegyűjtik az ilyen és ehhez hasonló igényeket, majd aMagyar Labdarúgó Szövetség szakmai segítségével döntenek az eszközök felhasználásáról.

Modern és szocreál

Dávid Károly nevéhez köthetők a modern és szocreál határán egyensúlyozó, legkvalitásosabb magyarországi épületegyüttesek. Még a háború előtt kezdték el építeni a tervei alapján a Ferihegyi repülőtér egyes terminálját. Ez, akárcsak az ugyancsak általa tervezett MOM kultúrház, ma már műemlék. A szocreál stílus emblematikus építményeit egyébként a csepeli főtér környékén érdemes keresni, de a legtöbb budapesti külső kerületben és a nagyobb vidéki városokban is épült ebben a klasszikusra hangolt modorban jó néhány lakóház és közintézmény. A műfaj tán leglátványosabb darabja, a Népstadion metrómegálló azonban nem valósult meg: 1956 után elbontották a félkész épületegyüttest. (N. K. J.)