A bazár megújítására a nyolcvanas évek óta több alkalommal is készültek koncepciótervek, sőt részletes építési tervek is. Az itt működő Budai Ifjúsági Park 1984-ben zárt be az épület életveszélyes állapota és egy halálos baleset miatt. Akkoriban még volt olyan elképzelés, hogy úgynevezett Skála-bazár lenne itt kiskereskedelmi üzletekkel, régiségboltokkal, majd 1985-ben a Széchenyi Művészeti Központ is műkincskereskedéseket akart idetelepíteni. Felmerült a szállodává alakítás gondolata is. A kilencvenes évek elején bizonyos Andrew Timár gyermekszórakoztató központnak szánta. A mai elképzelésekhez hasonló funkciók és kialakítások 1996-ban, Mányi István építész tervében merültek fel először: ő már háromszintes felszín alatti beépítést képzelt el a bazár mögött, parkolónak és rendezvénytérnek.

Ekkoriban (Budapest egyesítésének 125. évfordulójára) az állam 1,5 milliárd forintért vállalta volna magára a műemléki felújítást. Az egyéb kiegészítéseket, felszín alatti beépítéseket befektetőknek kellett volna állniuk. 1997-ben megalakult a Budavári Palota-negyed kezelését végző Budai Várgondnokság (ma Várgondnokság Nonprofit Kft.), s ennek feladata lett a bazársori műtermek szobrászművészeinek és a lakóépületek lakóinak kiköltöztetése, ami évekig elhúzódott. A szobrászok egyébként már több mint száz éve használták a bazár egykori, Duna-parti bolthelyiségeit, melyeket a hagyomány szerint még Ferenc József utalt ki számukra, miután a kereskedelmi funkció nem sokkal az Ybl Miklós által tervezett komplexum átadása után életképtelennek bizonyult itt.

A 90-es évek közepétől született elképzelések szerint a Várkertbazár felújítása magántőke bevonásával képzelhető el. Erre építve írtak ki hasznosítási és felújítási pályázatot 2001-ben, amely eredménytelenül zárult ugyan, de az ezt követő tárgyalássorozat végén, 2002-ben szerződést kötöttek a kanadai–angol befektetőkből álló Foundation Kft.-vel. Az akkori pályázati kiírás szerint a 6600 négyzetméter szintterületű „meglévő épületek műemléki helyreállításával egyidejűleg térszint alatt kb. 22 700 négyzetméter szintterületű, (…) összesen max. 29 300 négyzetméter szintterületű” beépítés valósulhat meg, amelyben lehetnek közintézmények, irodák, szálláshelyek, szolgáltatóépületek, vendéglátóhelyek, közösségi szórakoztatóépületek, sportépítmények, kiskereskedelmi célú helyiségek, lakások.

Így néz ki most. Kattintson a képre, galéria nyílik!

Zumbok Ferenc, a budai Vár megújításáért felelős miniszteri biztos elmondta: a teljes megújítás becsléseik szerint 8,5 milliárd forintba kerül (a közlekedési kapcsolatok kialakításával és a királyi kertekkel együtt).
Népszabadság - Teknős Miklós A Foundation eredeti terve az volt, hogy a Várkertbazár udvara alatt öt szintet építene: az alsó hármat garázsnak, a fölső két szintet pedig wellness- és fitneszközpontnak (ami később kereskedelmi funkcióra változott). A terveit a Bánáti + Hartvig Építész Iroda készítette, s első ütemére engedélyt is kaptak. Az építkezés azonban nem kezdődött meg, mert a második építési ütem engedélyezéséhez az I. kerület nem járult hozzá (pontosabban nem volt hajlandó emelni a beépíthetőségi mutatón) a terv „plázásodása” miatt. Így 2005-ben a Foundation Kft. projektje meghiúsult, s máig tartó pereskedés kezdődött. Az I. kerület álláspontja ettől fogva az volt, hogy a bazár felújítását az államnak kell magára vállalnia, s ez lassan a Fidesz álláspontja is lett.

Ennek szellemében indul a mostani felújítás is. Mint tegnap, a Várkertbazárban rendezett sajtótájékoztatón Zumbok Ferenc, a budai Vár megújításáért felelős miniszteri biztos elmondta: a teljes megújítás becsléseik szerint 8,5 milliárd forintba kerül (a közlekedési kapcsolatok kialakításával és a királyi kertekkel együtt), melyből 6,5 milliárd forint tisztán a bazár megújítása. Utóbbi összeg rendelkezésre áll különböző uniós pályázati pénzek átcsoportosításából. Például erre fordítják majd a Szépművészeti Múzeum bővítésére fel nem használt 4 milliárd forintot is. Magántőke és költségvetési pénz a felújításban nem lesz. A Várkertbazárról először hatástanulmányt készítenek, majd hamarosan kiírják a nyílt közbeszerzési pályázatot az építészeti tervekre, kivéve az úgynevezett északi pavilont és a „vízhordó lépcsőt”, amelyre engedélyezett tervek vannak. (Ezek még az előző kormány idején készültek a Budavári Palota rendezését célzó kiemelt projekt részeként, a KÖZTI-s Potzner Ferenc munkái.)

Mint lapunk is többször beszámolt róla, a középkori eredetű lépcső mellé egy mozgójárda épül, amely szinte a Duna-partról egészen a várfal tövéig szállítja a turistákat, a várfaltól pedig lift viszi majd őket tovább a palotába. A „vízhordó lépcső” aljában álló ún. északi pavilonban visszaépül az eredeti, félköríves díszlépcsőház, amelyet a hatvanas években bontottak el a középkori alsó várfal műemléki bemutathatósága érdekében. A díszlépcsőház visszaépültével könnyebb lesz a feljutás a „vízhordó lépcsőre”.

A bazár Ybl-féle épületeinek teljes műemléki felújítása mellett új épületelemek is készülnek a felszín alá. A bazár „udvara” alatt épül majd egy 120-130 autót befogadó mélygarázs és egy (a korábban tervezetteknél jóval kisebb) mindössze 1600 négyzetméteres rendezvénytér. Ezek egymás alatt, kissé eltolva helyezkednek majd el egy-egy szinten. A miniszteri biztos úgy véli, a tervpályázat és a közbeszerzési pályázat lebonyolítása után jövő ősszel indulhat meg a bazárban az építkezés, a „vízhordó lépcsőt” viszont már tavasszal munkába veszik.

Zumbok Ferenc szerint a felújítás sikere a megfelelő, vonzó funkciók kitalálásán múlik. Ezekről egyelőre annyit tudni, hogy a minap szerződést kötöttek az Iparművészeti Múzeummal, hogy annak keletiszőnyeg-gyűjteményét az északi testőrépületben mutatnák be, s itt lenne helye egy Árpádházi-kiállításnak is. A bazárban vendéglátóegységek kapnának helyet, de az északi soron (már csak hagyományőrzésül is) megmaradna néhány műterem. Egészében véve a Várkertbazárban egy kulturális és gasztronómiai központ alakul ki. Ebben viszont számítanak majd a magántőkére.

Koncepció negyedszázadra

A budai Vár 25 éves fejlesztési koncepcióját március végéig kell kidolgozni a kormányhatározat értelmében.

A miniszteri biztos ezt széles körű egyeztetéssel, mintegy harminc érintett intézményt és társadalmi szervezetet – köztük a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, a Budapesti Történeti Múzeumot, a Magyar Urbanisztikai Társaságot – bevonva dolgoztatja ki. A Vár megújulásának első állomása a Várkertbazár.