Ezerkülöncszáznyolcvannégy – játszott el a cím magyar változatával az ismert japanológus és műfordító, a néhai Erdős György. Az első kötetet végig és a második kötet egy részét még ő fordította, amikor hatvanhat éves korában elhunyt – avat be a szomorú történetbe Nagy Anita. Ő vette át ugyanis az Erdős által elkezdett munkát, és fordította a második könyv jelentős részét, jelenleg pedig a harmadik köteten dolgozik. A Japánban élő Nagy Anitát, aki korábban az Akutagava-díjas Itojama Akiko elbeszéléseit ültette át magyarra, Erdős családjának ajánlására kereste meg a kiadó, hogy vállalja el a munkát. A magyar kiadás gondozója, a Geopen kiadó az 1Q84 második kötetében egyébként jelzi, hogy meddig Erdős György és mettől Nagy Anita munkája a fordítás.

– Murakamit átültetni magyarra óriási feladat, bár tényleg könnyen olvasható, és egyszerű mondatszerkezeteket használ. Nem az volt a kihívás, hogy mondat szintjén megértsem, hanem hogy a hosszú történetben a lassan összekapcsolódó szálak között ne hagyjam elveszni az olvasót – magyarázza Nagy. A japán író ezúttal is egy olyan világot ábrázolt, ahol a misztikum és a valóság érintkezik. A címadás nem véletlen, szándékosan utal az orwelli 1984-re. Az 1Q84 japán olvasatban egyébként ugyanúgy hangzik, mint az egy-kilenc-nyolc-négy, mivel a q betű japánul kiejtve ugyanaz, mint a kilences szám (kjú). Orwell azonban annak idején a közeli jövőről írt fikciót, Murakami pedig azt mutatja be, hogy milyen lehetett a közeli múlt.

A mű felépítése ismerős a szerző korábbi műveiből (a páros és páratlan számú fejezetek történései első látásra nem függnek össze). Egy fiatal nő és egy férfi, gyerekkori ismerősök sodródnak egyre közelebb egymáshoz a misztikus „apró néppel” és egy szektával a háttérben, hogy sorsuk szép lassan összekapcsolódjon az 1Q84-es év 1984-et felváltó világában.

Egy ideig az Egyesült Államokban alkotó, angolul kiválóan beszélő, hatvankét éves Murakami történeteinek másik sajátossága, hogy azok játszódhatnának a világ bármelyik részén.

– A főhősök camembert sajtot esznek keksszel, ami természetesen Tokióban is előfordul, de azért annyira nem japános – mondja Nagy Anita. Hozzáteszi azonban, hogy a művekben bemutatott, társadalomból kiszakadt szereplők érzéseivel a japánok igenis tudnak azonosulni. – Van valami idegenség, ami a szereplőit jellemzi. Ez az idegenség azonban mintha bárki számára ismerős lenne. Egyfajta „értelmezhető idegenség” – mondja a műfordító, utalva arra az érzésre, amellyel Murakami sokmás kortárs művészt is megfogott. Belőle merít Sofia Coppola Elveszett jelentés című filmjében, és David Mitchell angol írót is megihlette.

Murakami saját magát a japán irodalom fekete bárányának tartja. Megosztja a japán olvasókat és kritikusokat, mivel egyesek elnyugatiasodott sikerkönyvírónak tartják. Műveinek sikere azonban azt mutatja, hogy nagyon erős rajongótábora van. A legjelentősebb japán irodalmi elismeréssel, az Akutagava-díjjal jutalmazott szerzők közül vannak olyanok, akiknek könyveiből néhány tízezer példányt tudnak csak értékesíteni Japánban, ezzel szemben Murakami műveiből több milliót adnak el. A nemzetközi köztudatba leginkább a Norvég erdő című könyvével befutott író sztárszerzőnek számít Európában és az USA-ban is. Folyamatosan az irodalmi Nobel-díj legesélyesebb várományosai között emlegetik.

Az 1Q84 első két kötete angol nyelvű kiadásának múlt heti, nagy-britanniai megjelenése során a Harry Potter-könyvek premierjéhez hasonlóan éjféli nyitva tartás mellett döntöttek a könyvesboltok. Az Amazon internetes áruház könyveladási listáján pedig mindjárt második helyet ért el a mű. Míg a harmadik könyv Magyarországra csak 2012 áprilisában érkezik, az angolul beszélő olvasók a második kötet magyar fordításának megjelenésével egy időben vehetik kezükbe a befejező kötetet. Az USA-ban együtt kerül a polcokra a három kötet, amelyet egy közel ezeroldalas könyvbe gyúrtak.