Kutatás saját hosszabbítóval

Éles vita bontakozott ki a levéltáros-társadalomban, miután eldőlt, hogy januártól a megyei önkormányzatoktól – a kormányhivatalokon keresztül – állami fenntartásba kerülnek a megyei levéltárak.

A szakmabeliek egy része szerint a változás számos veszéllyel jár, mások viszont a levéltári rendszer régóta ismert problémáinak megoldási lehetőségét látják a januártól életbe lépő új rendszerben.

A levéltári rendszer januártól az 1968 előtti struktúrához tér vissza, addig működtek ugyanis a területi intézmények állami fenntartásban
Levéltári dokumentumok elfekvőben

Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár korábbi főigazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap levéltári kollégiumának vezetője szerint az intézményeknek a kormányhivatalok alá rendelése azt a veszélyt hordozza magában, hogy a levéltárak fokozatosan elveszíthetik a közművelődési-kulturális szerepüket, és egyszerű segédhivatallá, közigazgatási egységgé redukálódhatnak.

A levéltári rendszer januártól az 1968 előtti struktúrához tér vissza, addig működtek ugyanis a területi intézmények állami fenntartásban.

– Félő, hogy a mostani váltással visszatér az a szemlélet is, amely a levéltárakat annak idején puszta őrzőhelyeknek tekintette, pedig az elmúlt 40 évben ezeknek az intézményeknek a tevékenységi köre folyamatosan bővült: például olyan rendezvényeket szerveztek, kutatásokat indítottak, kiadványokat jelentettek meg, amelyek segítségével egy-egy régió kulturális életének meghatározó szereplőivé váltak – teszi hozzá Gecsényi Lajos.

A mostani államosítástól függetlenül amúgy is nagy veszély leselkedik a megyei levéltárakra, hiszen a kulturális plusztevékenységükhöz a forrást eddig jórészt a Nemzeti Kulturális Alap biztosította, ám a szervezet élére a napokban kinevezett L. Simon László jelentős változtatásokat helyezett kilátásba. Gecsényi Lajos attól tart, hogy a levéltáraknak szétosztható összeg – amely 2011-ben 160 millió forint volt – jövőre csökkenhet.

– Tévedés lenne azt hinni, hogy az állami fenntartással több pénz juthat a levéltárak működtetésére – mondja Gecsényi Lajos. – Továbbá pusztán a fenntartóváltással nem oldódik meg az egyik legégetőbb probléma: erősíteni kellene a levéltárak munkájának szakmai felügyeletét. Ezzel kapcsolatban többféle elképzelés is létezik a szakmán belül, a legtöbben azt támogatják, hogy a kulturális államtitkárságon kellene egy legalább 7-8 főből álló szakfelügyeleti csoportot létrehozni. Ennek azonban a jövő évi büdzsé ismeretében nincs sok realitása.

A levéltári vezetők közül többen is úgy látják, hogy a januári államosítás számos pozitív változás lehetőségét is magában rejti. Így például a jövőben a kormányhivatalokon keresztül a közigazgatási tárcának is közvetlen rálátása lesz a levéltárakra, amelyekben eddig is jelentős igazgatási-ügyfélszolgálati jellegű tevékenység (iratkezelés, iratszolgáltatás, iratrendezés) folyt.

– A levéltárak közművelődési és közigazgatási feladatai egymástól elválaszthatatlanok, így nem érzem ördögtől valónak, hogy a jövőben a kulturális államtitkárság és a közigazgatási tárca egyszerre felügyelje az intézmények munkáját – mondja Hermann István, a Veszprém Megyei Levéltár igazgatója, aki szerint a közvetlen állami fenntartás arra is lehetőséget ad, hogy csökkentse az egyes megyei levéltárak közötti óriási infrastrukturális különbségeket. Hermann István nem hazabeszél, hiszen a veszprémi létesítmény jelenleg az egyik legkorszerűbb az országban, néhány évvel ezelőtt több mint egymilliárd forintból újították fel. Ez azonban a kivétel, a megyei levéltáraknak otthont adó épületek egy része katasztrofális állapotban van.

– Nemrég dolgoztam egy szomszédos megye levéltárának kutatótermében, ahol egyetlen konnektor található, ám hosszabbítóra már nem futotta – mondja Hermann István. – Minden alkalommal vinnem kellett magammal egy saját hoszszabbítót, hogy bedughassam a laptopomat. Aki nem ilyen előrelátó, akár órákig is várhat, mire felszabadul az egyetlen csatlakozó.

Hermann István szerint a fenntartóváltással kapcsolatban valós félelem, hogy az állam szigorúbb lesz, mint a megyei önkormányzatok, ugyanakkor azt várja a váltástól, hogy végre megoldódhat a szakmai irányítás kérdése.

– A közelmúltban az egyik megyei levéltárban előfordult az az eset, hogy a fenntartó önkormányzat addig nem utalta át a működéshez szükséges forrás egy részét, amíg a levéltár el nem végezte a többi megyei intézmény iratainak rendezését, selejtezését, holott ez szabálytalan – mondja Hermann István. – Az állam fenntartóként talán jobban fog ügyelni a jogszabályok betartására.

Jövőre további heves viták várhatók a levéltárosszakmán belül, mivel a januári változás nem jelent hosszú távú megoldást: egy kormányzati elképzelés szerint 2013-tól a megyei levéltárak közvetlenül a Nefmi kulturális államtitkárságának a fenntartásába kerülhetnének át. Erről azonban még nem született döntés.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.