Katonáról fordítva

Mai magyar nyelvre ültette át a Bánk bánt Szabó Borbála. Nagy istenkísértés manapság, mikor ennél kevesebbért is erős jobbost kaphat az alkotó. De ez egyáltalán nem érdekli az írónőt. Nem aktualizált, nem írt bele szlenget, egyszerűen azt akarta, hogy mindenki megértse Katona József zseniális művét. A bemutató szerdán volt a kecskeméti Katona József Színházban.

Kicsit megkavarta a felvonásokat, előre került az ötödik, hirtelen azt hittem, a Bánk bán folytatását olvasom.

„Ha kérnek, változtatok, csak tudjam, mi a cél”
„Ha kérnek, változtatok, csak tudjam, mi a cél”

Imádom Katona Józsefet, zseniális drámaírónak tartom. A Bánk bán a negyedik felvonásáig megy felfelé, majd jön az ötödik, a szálelvarrás, a halál, ami egyszerűen rémesen van megírva. Ettől a jó darab kipukkad a végére. Sokan úgy gondolták, nem is Katona írta az utolsó felvonást, hanem valaki lezárásként odabiggyesztette. De inkább arról van szó:Katonának kevésmagyar előképe volt drámaíróként. Ő ráadásul nem nyelvzseni volt, hanem fantasztikus drámai tehetség. Emiatt ha színpadra kerül, ma már nagyon nehézkesnek hat. Mivel nem akartam javítgatni a szöveget, csak nyelvileg alakítani, inkább azt találtuk ki, hogy az első felvonás elé tesszük az ötödiket, mintegy előjátékként. A rendező Bagó Bertalan ötlete volt, hogy flashback technikával dolgozzunk, így a végkifejlet után bomlik ki a dráma. Ráadásul ezt a részt korhű jelmezekben játsszák, ezzel ironizál a rendező, hiszen mindenki ilyen kacagányba képzeli a darabot. Utána viszont semleges mai ruhákba öltöznek a színészek.

 

Az ötödik felvonásban megmaradt jó pár archaikus rész is.Hol van itt amai magyar nyelv?

Nemcsak én hagytam meg néhány archaikus szót, hanem a színészek is visszaírogattak bele. Amúgy általában nem bánom, ha a színészek belepiszkálnak, ők mindig tudják, mi a jó. Én elengedtem a szöveget, szabad préda lett, de szerencsére Hárs Anna dramaturg azért rajta tartja a szemét. Mondjuk, a saját darabomnál ennél jóval keményebb vagyok. Ha kérnek, változtatok, csak tudjam, mi a cél.

Tart attól, hogy támadni fogják, amiért hozzányúlt a szent magyar darabhoz?

Nem félek egyáltalán. Először a színészeket kellett meggyőznöm, hogy ez a darab drámaibb, mint Az ember tragédiája, nem akarok se elvenni, se hozzátenni, sőt, szellemiségében mindenképpen meg akarom tartani. Volt, aki kétkedve fogadta az átírást, ugyanis mindegyikük játszotta már a Bánk bánt, és furcsa volt újratanulniuk. Ma teljesen mást jelent a dráma, mint a reformkorban. Ráadásul az opera librettistája, Egressy Béni sematizálta Katona sokrétű drámáját, és csak a nemzeti részt domborította ki belőle. Mikor újraolvastam a darabot, meglepett, mennyire megkérdőjelezi a nemzet fogalmát, és menynyire keveredik benne a politika és a magánélet. Ennek jó példája Bánk és Tiborc párbeszéde, mert míg utóbbi a nyomoráról panaszkodik, addig a bán arról töpreng, mi van Melindával. Mikor Tiborc szembesíti, hogy nem is figyel, akkor veti oda: tényleg, a haza is veszve. Bánk személyes érzelmei öszszekeverednek a politikával. Vagy mikor Bánk leszúrja Gertrudist. Zseniális emberismeret és finomság Katona részéről, hogy a bán hiába provokálja a királynőt azzal, hogy tönkreteszik az országot a merániak, ez nem hozza ki a sodrából, csak a női hiúságot birizgáló mondat: „Te meg kenőcslöd tested, lelked”. És ezen annyira felháborodik a királynő, aki „erős férfiként akar látszani”, hogy sértetten ugrik fel. Itt derül ki, hogy mennyire hiú nő… Tiszta kortárs darab.

Aktualizált bármit is a drámán?

Egyáltalán nem, és szlenget sem írtam bele. Csak magyarról magyarra fordítottam. Érdekes volt, hogy az egyik színész azt mondta: mennyivel jobb a te szöveged, mint az eredeti. Azt hitte, beleírtam mindenfélét! Pedig ez nem az enyém, hanem Katonáé, csak nem értjük, mert nyelvileg annyira elavult már, mintha idegen nyelven lenne. Nem szerző vagyok, inkább médium szeretnék lenni, akin keresztülfolyik a darab. Egyébként beültem Kecskeméten a próbákra, jó lesz ez az előadás. Az az igazság, hogy a főszereplő, Fazakas Géza nem is játssza Bánk bánt, hanem ő maga az. Egy puskaporos hordó, robbanásra készen. Okosan döntött arról is a rendező, hogy Biberach ugyanolyan fiatal, mint Ottó, aki elcsábítja Melindát. Így két fiatal hapsi arról beszélget, hogy kell felszedni egy nőt.

Volt a darabban olyan rész, amelyet ön sem értett?

Sok ilyen akadt, de van egy Bánk bán-szótár, és az rengeteget segített. Még így is maradt némi fejtörés. Például amikor Gertrudis olvas egy levelet a lázadásról, és azt mondja: „Csak szúnyogok – csak szőnyeget neki.” Ezt pár perc gondolkodás után megérti ugyan az ember – na de hogy fejezi ki mai nyelven? Hárs Anna hozta a jó megoldást: „Na mi az, köhög a bolha?” Egyébként van egy romantikus történetem. Katonát se színészként, se drámaíróként nem ismerték el igazán, ezért elment ügyvédnek.

Harminckilenc évesen halt meg, belépett a városházára, és egyszerűen öszszerogyott. Egy emlékművet húztak fel a tiszteletére: egy kettéhasadt sziklát, az az ő szíve. Oda szoktam menni, beszámolni neki, hogy haladok. Talán elégedett.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.