Idén lehetetlenné vált a szokásos, februári megrendezés, ezért először áprilisra tűzte ki a rendező Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) és a Magyar Filmművészek Szövetsége (MFSZ) a 42. Magyar Filmszemle időpontját. Majd ezt módosították májusra: négy napon át, 5-től 8-ig fog tartani a mustra. Annak ellenére, hogy tavaly nyártól lényegében leállt a magyar mozifilmgyártás a pénzügyi zárlat miatt, korábbról bőséges számban voltak benevezett produkciók már februárra is. Az idei évre azonban csupán egymilliárdos költségvetést szavaztak meg az MMK-nak (de máig nem született erről szerződés), és a szemlét nem volt miből finanszírozni. Végül a nemzeti erőforrás minisztere a Nemzeti Kulturális Alapnál elkülönített saját keretéből ajánlott fel 70 milliót. Ehhez próbálnak a szervezők még némi kiegészítő támogatást szerezni.

Mivel az összeg nagyjából a fele annak, amennyiből eddig gazdálkodhattak, a májusi filmünnep szerény keretek között fog zajlani. Kétséges, hány külföldi újságíró és filmszakember jön el abból a nyolcvan-százból, aki minden évben ismerkedni szokott a friss magyar filmterméssel.Minden bizonnyal kevés. Hiszen akkor már a három nappal később, május 11-én kezdődő cannes-i filmfesztiválra összpontosítja figyelmét a nemzetközi filmszakma, ráadásul a májusi budapesti szemle játékfilmes mezőnyének javát időközben már láthatták az érdeklődők különböző fórumokon.

Nagyjátékfilmből 28-at neveztek, 17-et versenybe, de mint a szervezőbizottság vezetője, Garami Gábor producer elmondta lapunknak, elképzelhető, hogy megrostálják a mezőnyt, és csak mintegy 12 film fog mérkőzni a díjakért. A versenyen kívüli bemutatók között sem fog szerepelni Tarr Béla Berlinben Ezüst Medvével díjazott műve, A torinói ló, mert a rendező bejelentette az MMK-nál, hogy nem kívánja vetíteni. A közalapítványnál arról tájékoztatták lapunkat, hogy a fi lm támogatási szerződésében szerepel, az első kópia elkészítésének évében, vagy azt követő esztendőben be kell mutatni a filmszemlén a közpénzből is készült alkotást. Erre a rendezőt és a producert írásban emlékeztetik. (Tarr előző munkáját, a Cannes-ban szerepelt A londoni férfi t ugyancsak szemlén kívül, egy nappal a mustra előtt vetítette.)

Az összesen 410 filmszemlére benevezett alkotásból további 60 animáció, 95 kisjátékfilm, 58 ismeretterjesztő mű, 147 dokumentum- és 22 tévéfilm. Az idei mustrán önálló animációs verseny lesz, az egyes műfajokban előzsűrik válogatják ki az induló mezőnyt. A játékfilmes díszbemutatókat az Uránia és a Corvin moziban tartják, ezeket természetesen a nagyközönség is láthatja. Esténként a Puskin is a szemlefilmeknek ad otthont, egységesen 500 forint lesz a belépődíj. Ezen kívül az Erzsébet téri Gödör Klubban rendeznek vetítéseket, szakmai programokat, zenei eseményeket – a remélhetőleg kellemes tavaszi időben szabadtéri fesztiválhangulat alakulhat ki.

Némi nosztalgiával, hiszen feltehetően utolsó alkalommal rendezik meg ebben a formában a budapesti filmszemlét. Hírek szerint a filmes kormánybiztos, Andrew G. Vajna más elképzeléseket fog a kormány elé tárni készülő programjavaslatában erről is. Mellesleg egy ideje hazai szakemberek körében vita tárgya a filmszemle: többen egy olyan szélesebb, nemzetközi mustra keretében mérnék meg a hazai alkotások értékét, amelynek tekintélyes és koncepciózus igazgatója van. E felé készült elmozdulni az MMK is tavaly, de már sem pénze, sem ideje nem maradt, hogy a tervet megvalósítsa.

Tavaly még a megszokott időben, február elején volt a fesztivál