Védett vasak a löszfal tetején

Védetté nyilvánították a dunaújvárosi szoborpark 60 alkotását. Nem tudni, hogy ez a lépés vajon elrettenti-e a graffitiseket.

Tíz évvel ezelőtt máig ismeretlen tettesek ellopták Friedrich Ferenc képzőművész Érintés után című szobrát a dunaújvárosi Duna-partról. A nyomokból ítélve a tolvajok egy darut is igénybe vettek az éjszakai akciójukhoz, másképp ugyanis nem tudták volna kiszakítani a súlyos krómacél alkotást a helyéről. A szoborról azóta sem tudni semmit, de nem nehéz elképzelni, milyen sorsra juthatott.

Az eset óta a helyiek jobban vigyáznak a szobrokra, legalábbis újabb alkotás nem tűnt el. Más kérdés, hogy a rongálókat a mai napig nem tudják távol tartani a szobroktól, főként a graffitisek „rajzolják át” időről időre a fémfelületeket.

– Talán mostantól több pénz jut majd az alkotások megóvására, karbantartására – bizakodik Klein András, a gyűjteményt kezelőDunaferr-ArtDunaújváros Alapítvány kuratóriumi elnöke, arra utalva, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a napokban védett műtárgyegyüttessé nyilvánította a szoborpark 60 alkotását. Buzinkay Péter, a KÖH műtárgy-felügyeleti irodájának vezetője szerint a védettség valóban nagyobb garanciát adhat a dunaújvárosi szoboregyüttes megóvására, hiszen védett műalkotásokkal kapcsolatban például jóval több pályázati forráshoz lehet hozzájutni.

Az eljárást egyébként a Magyar Nemzeti Galéria kezdeményezte arra hivatkozva, hogy a szoborpark átfogó keresztmetszetet nyújt a múlt század második felének magyar fémszobrászatáról, egyúttal az alkotások kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan művészeti értéket képviselnek.

A dunaújvárosi acélszobrász művésztelep a hetvenes évek közepén jött létre, és az ezredfordulóig működött. Az alkotótelep legjobb műveiből hozták létre a szoborparkot, amely Dunaújváros szívében, a Duna-parton, egy tízhektáros közparkban található. A kiadós sétával szabadon megtekinthető tárlat festői környezetben kapott helyet: ezen a partszakaszon 1964-ben megcsúszott a löszfal, amelyet később ugyan megerősítettek, ám a panorámás részekre többé nem adtak ki építési engedélyt.

A szoborparkban összesen 44 művész – köztük Friedrich Ferenc, Galántai György, Szanyi Péter, Móder Rezső, ef Zámbó István, valamint számos külföldi alkotó – kompozícióját tették közszemlére. A képzőművészeti lektorátus legutolsó – tíz évvel ezelőtti – felmérése szerint a szobrok becsült összértéke elérte a 700 milliót, ami ma már az egymilliárd forintot is megközelítheti.

Klein András szerint azonban a szoborpark védetté nyilvánítása várhatóan megoldhatatlan feladat elé állítja majd a gyűjteményt kezelő alapítványt. Ami eddig önkéntes vállalás alapján történt – az alkotások felügyelete, rendszeres karbantartása, tisztítása –, mostantól jogszabályi kötelezettség lesz, márpedig az alapítvány évek óta súlyos anyagi gondokkal küszködik. Komoly problémát jelent az is, hogy a nagyobb méretű – esetenként több tonna súlyú – alkotások megfelelő gondozás híján könnyen balesetveszélyessé válhatnak.

Az alapítvány pénzügyi helyzete azóta aggasztó, mióta 2002-ben az egyik alapító, a dunai vasmű kiszállt a támogatók közül. Jelenleg a másik alapító, a dunaújvárosi önkormányzat nyújtja a legnagyobb segítséget, évi 1-1,5 millió forinttal. Klein András úgy véli, hosszú távon az lenne a megnyugtató megoldás, ha az önkormányzat átvenné az alapítványtól a szoborpark kezelését.

Erre azonban jelenleg semmi esély. Gombos István dunaújvárosi alpolgármester kérdésünkre azt mondta, tisztában van a szoborpark művészeti értékeivel, valamint a védetté nyilvánításban rejlő turisztikai lehetőségekkel, ám a város jelenlegi pénzügyi helyzetében nem tűnik reálisnak a műtárgyegyüttes kezelői jogának átvétele.

A park átfogó képet ad az utóbbi évtizedek trendjeiről
A park átfogó képet ad az utóbbi évtizedek trendjeiről
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.