A refektóriumban több mint száz meszelésréteg alól kerültek elő szinte sértetlenül a freskók
A szerző felvételei Bánfalva Sopron egyik csendes külvárosa. Barokk kőszentek őrzik az öreg lépcsőt, amely felvezet a házak fölé magasodó templomhoz és a kolostorhoz. Nem véletlenül forgatta itt Huszárik Zoltán a Csontváry néhány jelenetét. Azt például, ahol a főhős az elmebetegeknek hegedül, a kolostor kertjében vették fel. Ugyanis elmeszociális intézet volt benne a szocializmus idején, amikor Huszárik itt filmezett. Az államosítás előtt fél évszázadig pedig a szigorú életvitelű karmelita nővéreké volt az épület. Még azelőtt vagy száz évig a brennbergi bánya alkalmazottai laktak benne. De végső soron a pálosok voltak ennek a laknak a legősibb birtokosai, akik 1482-ben építették itt az első templomukat és kolostorukat, amelyet aztán a török lerombolt. Majd 1610 után emelték a fehér csuhás barátok a máig álló monostort, amely II. József híres rendfeloszlató rendeletéig, 1786-ig volt az övék. Azóta sem tértek ide vissza. Ahogy az országba is csak a rendszerváltás után jöttek néhányan Lengyelországból, hogy újrahonosítsák itthon a magyar alapítású rendet.

De akkor Sopronbánfalvát nem ők kapták vissza, hanem a karmelita apácák. Nekik azonban nem volt erejük felújítani, s végül már fenntartani sem. Úgy határoztak, eladják. Lett volna egy osztrák vevő, de a nővérek nem akarták, hogy idegen kézbe kerüljön. A rendfőnök a tévében látta Kovács Gábort, a művészetek iránt érdeklődő bankárt, aki éppen akkoriban nyitotta meg magángalériáját, a KOGART-ot az Andrássy úton. Felhívták, elmesélték helyzetüket, s mondtak egy összeget, amennyiért odaadnák az épületet. Kovács úrnak eszében sem volt kolostort venni, de negyed óra múlva igent mondott.

A felújításhoz sikerült a Norvég Alaptól 1,8 millió euró támogatást nyerni: a norvég exnagykövet asszony, Bente Angell-Hansen beleszeretett a helybe, s most az átadásra is eljött. A költségek fennmaradó részét Kovács Gábor állta a 4,1 millió eurós munkában. Az építkezést hosszú tervezési és kutatási időszak előzte meg, amelyben többen részt vettek azok közül is, akik tíz évvel ezelőtt a köztársasági elnöki palotává lett Sándor-palota rekonstrukcióján is dolgoztak. Köztük a tervezők, Magyari Éva, Pazár Béla és a művészettörténész szakértő, Dávid Ferenc.

Az épületet barokk kőszentek őrzik
A kutatás során hihetetlen értékek kerültek elő a falakból. Például a kolostor boltíves étkezőjében, refektóriumában több mint száz meszelésréteg alól szinte sértetlenül előbukkantak az 1719 körül készült freskók, melyek a pálos rendalapító, Özséb életét jelenítik meg. De még a törökök által lerombolt középkori templom és kolostor köveiből is találtak a falakban ajtó- és ablakkereteket. A középkori templom gótikus ablakmaradványai is ott rejtőztek a kolostorral érintkező falban. Most kibontották, s rekonstruálva láthatóvá tették őket. Csodásan illenek a padlástérben kialakított új könyvtárterem hangulatához. Igaz, emiatt az újbóli átnyitás miatt a fal túloldalán, a templomban el kellett tüntetni az ’50-es években készült freskók néhány részletét. A templom leghíresebb képe egyébként az oltárkép, a czestochowai „Fekete Madonna” legkorábbi magyarországi másolata, melyet kegyképként tisztelnek. Épp emiatt lehet ez a hely a Mariazell és Csíkszereda között tervezett, leendő magyar zarándokútvonal egyik állomása, s a zarándokokat a megújult kolostorépület is szolgálhatja majd.

A kolostor hivatalosan oktatási és meditációs központ lesz, ahol a békéjükben megzavart lelkek ápolásában a pálos atyák által kidolgozott lelki gyakorlatok is segítenek. Erre külön termeket hoztak létre a tetőtérben, de ott van e célra a kolostor kertje és a cellák magánya is. A pálosok személyesen nem lesznek ugyan jelen, de történetüket az itt berendezett első magyar pálos múzeum elmeséli a legalsó szint folyosóján. Természetesen a tulajdonos jóvoltából jelen van szerény mértékben a kortárs művészet is a noviciátus termében és a padlásgalérián. Az egykori szerzetesek celláiban huszonhárom vendégszobát rendeztek be elegánsan, egyszerűen, túlnyomó részt egy személy részére. Televízió nélkül. Tévét az egész házban nem látni. Honlap és internet viszont van:www.banfalvakolostor.hu.

A bánfalvi azilum március 1-jétől fogad majd vendégeket, addig pedig csak látogatókat. Márciusig bárki felmehet, megnézheti a soproniak előtt is alig ismert épületet. Aki visz egy vallásos tárgyú kötetet a feltöltés alatt álló könyvespolcokra, ingyen is beléphet.