A magyar fi lmszakma helyzete az új büdzsétervezet alapján némiképp hasonlít a Fidesz 1998-ban történt kormányra kerülése utánihoz: a filmfinanszírozás központi szerepét eddig betöltő, a filmszakma önkormányzataként működő Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) támogatási keretét az idei 5,1 milliárdról 1,035 milliárdra csökkenti a kormány 2011-re, máshol teremtve filmes forrásokat. Az eltérés az ezredfordulós változtatásokhoz képest mégis jelentős. Egyrészt azért, mert az új kormány már az idén, hivatalba lépését követően „megcsapolta” (úgymond zárolta) az MMK pénzét másfél milliárd forinttal; másrészt jövőre meg is akarja szüntetni a szervezetet (más közalapítványokkal együtt), amit az előző Fidesz-kabinet is szeretett volna, de mégis tartózkodott tőle. Kiszivárgott hírek szerint a megszüntetésre tett javaslatot a közigazgatási tárcánál felállított átvilágítóbizottság.

Az MMK szempontjából az egymilliárdos „vigaszdíj” a nesze semmi fogd meg jól tipikus esete, hiszen a filmgyártás támogatásán túl a közalapítvány egyéb pénzügyi kötelezettségei jóval meghaladják ezt az összeget – persze évente, de a szervezetnek aligha lesz még egy esztendeje. Az idei pénzügyi zárlat már egyébként is leállította a hazai filmgyártást, ez legfeljebb prolongálódik jövőre; a közalapítvány és a filmművészszövetség talán még meg tudja rendezni a február eleji Magyar Filmszemlét. Ugyanakkor az MMK támogatta eddig a filmterjesztést, a filmklubmozgalmat, a filmes kiadványokat és rendezvényeket, finanszírozta a MozgóképMestere-díjat, a magyar film nemzetközi kapcsolataiból adódó költségeket, aminek forrása most nem látszik. És ne feledkezzünk meg arról a több mint ötmilliárdos, filmek gyártására felvett bankhiteltartozásról sem, amelyet az MMK mostanáig felhalmozott, és amelynek fedezetét az előző kormánnyal kötött, 2013 végéig szóló támogatási szerződés jelentette. (E szerződés szerint jövőre hatmilliárdot meghaladó összeget kellene kapnia az MMK-nak az állami büdzséből.)

A hazai fi lmproducerek zöme rémülten figyeli a fejleményeket, mert nem tudni, hogyan reagálnak a kormány lépéseire a filmszakmának hitelező kereskedelmi bankok. A totális csőd azonban még elkerülhető az MMK egymilliárdjából, de mi marad másra? A közalapítvány kuratóriumának tagjai és az elnök, Kőrösi Zoltán egyelőre semmit sem kíván megjegyezni a büdzsétervezetben olvasható számokkal kapcsolatban. Mindenki abban bízik, hogy akár az utolsó pillanatban sikerülhet megoldást találni.

Találtunk viszont egy rejtélyes, „magyar film támogatása” elnevezésű rovatot a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetében, kétmilliárdról. Egyes folyosói hírek szerint ebből (részben) a még meglevő állami filmstúdiókat fejlesztenék (esetleg Andy Vajna irányításával), mások tudni vélik, hogy ez az a filmes támogatás, amely majd a megszűnő közalapítvány helyébe lépő állami finanszírozó céghez kerül. A kultúráért is felelős tárcánál azMMK milliárdján kívül mindöszsze 175 millió szerepel „filmszakmai támogatások” címen, illetve egy 800 milliós tétel a Nemzeti Kulturális Alapnál, amelynek rendeltetése: filmgyártás. Kormányhoz közelálló források szerint a büdzsétervezet „ceruzás” változatában még mintegy négymilliárd forint szerepelt az MMK-nál, majd állítólag maga a miniszterelnök „dobta szét” az összeget különböző címekre. Ugyanakkor nem ismerünk bejelentést arról, hogy a kormányzat magára nézve nem tartja kötelezőnek az előző kabinet által kötött filmtámogatási szerződést. Márpedig nem tartja annak.

Ha a szétaprózott összegeket öszszeadjuk, mintegy 3,2 milliárdos állami filmtámogatás jön ki a jövő évre. Ehhez járulna még – ha komolyan veszszük az ígéretet, hogy a pénzügyi zárlat valóban csak zárlat, amit ha feloldanak, visszajár a pénz – másfél milliárd. Ez összességében már nem lenne olyan kevés. Csak az a kérdés, kik osztanák el, és mire.