Megvárjuk, míg olcsóbb lesz

Vajon mire utal, ha már 70-80 százalékkal olcsóbban is kaphatunk értékes köteteket a könyvesboltokban, méghozzá nemcsak mutatóban egyet-egyet – „csaliként” –, hanem címek százait? Az idei, szokatlanul széles körű és nagymértékű szeptemberi könyvkiárusítás hátterét kutattuk.

Visszajött a jó világ. Szeptemberben akár 300–500 forintért vagy nem sokkal többért vehettünk könyveket. És nem ám csak dömpingárut, amellyel véletlenül túlszaladt a nyomdagép és már kimenőben van a divatból, így gyorsan eltüntetik a boltosok, hogy legyen helye az újnak. Nem. A többi között Ember Mária, Eörsi István, Konrád György, Kosztolányi, Móricz, a külföldi szerzők közül Hrabal, Danilo Kis, Flaubert, Babel, Kerouac, Coetzee, Vargas Llosa rangos szépírói művei sorakoztak az akciós gondolákon. És persze mások, más műfajok kötetei, krimik, fantasyk, „női könyvek”, történelmi munkák, és minden mennyiségben: gyerekirodalom. Ebben a tömegben már-már drágának tűnt föl az olyanmű, amely „csak” 50 százalékkal olcsóbban kínálta magát. Míg például az Agave, a Jószöveg, az Ulpius vagy a Kossuth Kiadó az utóbbi mértéket választotta, az Alexandra és a tulajdonos Pécsi Direkt cégcsoportjába tartozó más kiadók ennél jóval magasabb kedvezményt is adtak: összesen több mint 800 (!) címet árultak igen olcsón.

De mi ezzel a baj? Hiszen a vásárló csak örülhet neki. Ő szereti, ha ilyesmivel csábítják. Más kérdés, hogy az árleszállításnak ilyen alkalmi dömpingje hosszabb távon mennyire hasznos – vevőnek, kiadónak és kereskedőnek egyaránt. Nyolc éve a Kossuth Kiadó kezdte a szeptemberi leárazást, ők idén 80-100 címet adtak féláron. Kocsis András Sándor vezérigazgató szerint óvatosan kell bánni az árleszállítás eszközével. Példaként említi, hogy mostanában találkozott egy gazdag vállalkozóval, akinek figyelmébe ajánlotta nemrég indult Mikszáth-összes sorozatukat. „Most nem rendelem meg – válaszolta a gazdag ember –, megvárom, míg leszállítjátok az árát”. Vajon mit gondolnak akkor a nem ilyen gazdag könyvbarátok? – teszi föl a kérdést a kiadóvezető.Kolosi Tamás, a Líra Könyv Zrt. elnök-vezérigazgatója normális üzleti magatartásnak tartja a leárazást általában, amely a könyvpiac szezonális jellegéből is következik. Tavasszal és különösen késő ősszel, télen vannak a nagy könyvvásárok, a köztes időben gyengébb a piac. A szakember ugyanakkor károsnak ítéli a raktárak túl korai vagy a piacot megzavaró apasztását.

– A nem kellő körültekintéssel beindított, dömpingszerű akció előre hozhat egyébként nem tervezett vásárlásokat, és ezzel vásárlóerőt szívhat el más kiadványoktól – magyarázza Kolosi. Példaként említi: tavaly a karácsonyi könyvpiac egyik szereplője 30 százalékkal olcsóbban árult könyveket, ezzel rontva a többiek üzletét. Ennek kapcsán megjegyzi: fontos lenne a szakmai szolidaritás és a piacszabályozás – beleértve az árkedvezmények rendezését is. A versenyhivatal azonban „a piac érdekeire” hivatkozva függesztette fel a könyves egyesülés versenyszabályzatát, holott szerinte ez volt piacellenes.

– A készletek kisöprését szolgáló, minimális összegre történő árleszállítások egyrészt áruknál, másrészt időtartamuknál fogva devalválják a piacot – vélekedik Walitschek Csilla, a Libri bolthálózat igazgatója. Mikor szóba hozzuk a mostani, 70-80 százalékot is elérő akciót, megjegyzi: ez gazdaságilag magyarázható, hiszen egy könyves cégcsoport esetében a saját kiadók által előállított terméknél sokkal alacsonyabb a megtérülési ráta, így a veszteség nélkül adható kedvezmény értéke is nagyobb. Ennek ellenére – fűzi hozzá –, a vevők így hozzászoknak az alacsonyabb árszinthez, és a könyvár általában erodálódik, az ilyen mértékű árleszállítás mindnyájunkra nézve káros. Ugyanis az árháborúból a végén a vevő sem kerül ki győztesen, mert – kellő bevétel híján –- nem születnek minőségi, új, egyedi, formabontó, hiánypótló alkotások: a kiadóknak nem lesz miből előállítani azokat.

Nem meglepő, hogy egészen másként látja mindezt Matyi Dezső, a Pécsi Direkt igazgatója. Ő elöljáróban megjegyzi, minden ősszel szerveznek nagyobb akciókat, bár 80 százalékos engedményt eddig valóban nem adtak. Ilyenkor a kevés (legfeljebb pár száz) példányban„beragadt”készletekértékesítése folyik, ami szerinte nagyon hasznos a vásárlóknak, mert így olyan könyveket is meg tudnak venni, amelyekről korábban éppen magas áruk miatt mondtak le. Elismeri ugyanakkor, az idén fölvettek néhány új kiadványt is a listára, vevőcsalogatás szándékával.

– Sokkal többe kerülne nekünk, ha a régebbi készleteket még évekig raktáron, polcon tartanánk, kivárva, amíg lassacskán elfogynak – magyarázza Matyi. A hazai könyvpiac legnagyobb vállalkozásának tulajdonos-vezetője egyszersmind cáfolja azokat a híreszteléseket, hogy a mostani kiárusítás valamiféle pánikszerű, menekülő akció lenne a krízis elől. Az Alexandra akcióját ésszerű gazdasági manővernek tarja, amely az egész hónap során igen sikeres volt. A korábbinál derűlátóbban ítéli meg a könyvpiac idei helyzetét is. Szerinte a „nagy nehezén” túl vagyunk, a forgalom élénkülése tapasztalható. Nem ilyen optimistán jósol a Libri vezetője: szerinte az akciózás ellenére is kevesebb a vevő. – A Libri eddig a vásárlók számának csökkenését a kosárérték (egy vásárlásra jutó összeg) növelésével tudta kiegyenlíteni, de ez sem fokozható a végtelenségig – figyelmeztet Walitschek. Hozzátéve: a bázisértékeit ugyan túlszárnyalta a cég, de még óriásit kell hajráznia az idei tervek eléréséhez. – Én a könyvpiac további szűkülésével számolok – jegyzi meg.

Talán csak az olvasó örülhet az akcióknak, de ő sem sokáig
Talán csak az olvasó örülhet az akcióknak, de ő sem sokáig
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.