belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

A magyar rockopera: István, az első és utolsó

A rendszerváltás érzelmi megalapozása vagy Kádár János 1956-os szerepének igazolása; magyarkodás nélküli hazaszeretet vagy piros-fehér-zöld giccs – az István, a király rockopera megítélése közel harminc évvel az ősbemutató után is vitatott. Népszerűsége töretlen, csak a rajongók változnak. Sokféle kontextusban értelmezték már és ki tudja, hogy még hányféle ideológia fogja a magáénak érezni.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2010. augusztus 21. |63 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Csacsacsa | 2012. február 25. | 01:39:40

Bocs a késésért! István és Koppány nem a kereszténység és a kevésbé kereszténység nemzetfolytonosító harcosai voltak. Istvánt a nyugati keresztény jog alapján, Koppányt a bizánci (ugyancsak keresztény) jog alapján illette meg a trón. Nem tudtak megegyezni, így az utódlás kérdését a fegyverek segítségével oldották meg. Kb annyira láttak a jövőbe, mint Boborján, amikor vajákos asszony. Pártkultúratasénak megtett besúgónk kevésbé tehetséges fia ismeretlen drámáinak egyikében ezt értelmezte (nem elsőként) félre. Szörényi-Bródy-nak nagy feladat volt ennyi szarból ennyi aranyat csinálni. Bródynak elege is lett ebből a hazudozásból és nem ő tehet róla, hogy legfeljebb a Ha én rózsa volnék kezdetű dalocskát tudja úgy elénekelni, hogy fizessenek érte. Szörényi pedig máig nem érti, hogy ez a zenei gulyásleves hogyan ütötte szíven az országot.
Vikidál pont annyira volt besúgó, amennyire Shuszter Lóri üldözött.
A cikkben sok munka lehetett.
A kommentelőknek máskor is szívesen segítek!

medve1942 | 2010. augusztus 28. | 21:01:20

Kösz, Walden, ez nagyon jól esett.
Cserébe beírok egy linket a többi olvasónak: http://hu.wikipedia.org/wiki/Henry_David_Thoreau
(ez a rövid magyar, angolul van hosszú is...)

bagoly2 | 2010. augusztus 24. | 09:18:10

Walden | 2010. augusztus 23. | 22:15:34
"Egyetértek. Én rockzenésznek Kossuth-díjat sem adnék, nemhogy érettségi tételt. A művek értékét pedig nem a széles tömegek évtizedeken át tartó rajongása szabja meg."

Én ezt a helyedben átgondolnám, ez így elég bután hangzik. Az István sem történelmi, sem irodalmi szempontból nem lehet önálló érettségi tétel, ez nyilvánvaló, de zenei szempontból nem írnám le. A saját véleményed szerint is benne volt, kifejezte egy adott korszak hangulatát, érzelmeket szabadított fel. Akkor, ....?

adamant | 2010. augusztus 24. | 08:59:55

Walden | 2010. augusztus 24. | 07:57:42

"...volt egy Dinamit nevű bandája is, az sem volt rossz."

Bár ez erösen egyéni ízlés dolga, a választanom kellene, ez utóbbi volt a legjobb! Sajnos elég rövid ideig játszottak együtt és feloszlottak.

bagoly2 | 2010. augusztus 24. | 08:15:54

HankHill | 2010. augusztus 23. | 01:20:58

Világos, én általánosságban értettem. Egyébként Spíró számomra annyira sem hiteles ( tudom, hogy szerepelt tételként ), mint az István a király cselekménye.
Waldennél a pont.

naszreddinhodzsa | 2010. augusztus 24. | 08:03:41

Na, hát muszály volt dolgoznom közben, úgyhogy csak most sikerült látnom azt a csodálatos megjegyzést, miszerint nem érezhet katarzist valaki, ha nem szereti a rockzenét. Szerintem meg inkább az akadályoz, ha valaki a minőségi rockzenét bírja kedvelni! Ehhez jön még az ájtatoskodó, hatásvadász szöveg, meg a túlzott heroizmus, és máris giccsesnek fogod találni. Az amcsik legalább mindig csak az utolsó két percre tartogatják a nyálat, nálunk folyton elindul már az elején...

Walden | 2010. augusztus 24. | 07:57:42

"adamant | 2010. augusztus 23. | 23:30:38
T. Walden, kihagytad Vikidál Gesarolos korszakát, állandó klubjuk volt a XI. ker-ben.
Az volt a kezdet! Hallottad annak idején?"

T. adamant! Olyan öreg azért nem vagyok :-)

De valóban, volt még a Gesarol. Az én emlékezetem csak a P-Mobilig nyúlik vissza... De jut eszembe, volt egy Dinamit nevű bandája is, az sem volt rossz.

adamant | 2010. augusztus 23. | 23:30:38

Walden | 2010. augusztus 23. | 21:40:26

T. Walden, kihagytad Vikidál Gesarolos korszakát, állandó klubjuk volt a XI. ker-ben.
Az volt a kezdet! Hallottad annak idején?
:))

Walden | 2010. augusztus 23. | 22:19:51

Nekem Medve hozzászólásai tetszenek itt a legjobban. Mindig elámulok rajtuk, és sokat tanulok belőlük. Köszönöm, kedves Medve!

Walden | 2010. augusztus 23. | 22:15:34

HankHill | 2010. augusztus 23. | 01:20:58
bagoly2 | 2010. augusztus 22. | 09:43:43
"Spíróból már lett tétel(írásbelin, választható feladat volt), Esterházy is tétel(nálam), Örkény is, mondjuk ebbe a sorba nem illik valahogyan a cikkben említett mű."

Egyetértek. Én rockzenésznek Kossuth-díjat sem adnék, nemhogy érettségi tételt. A művek értékét pedig nem a széles tömegek évtizedeken át tartó rajongása szabja meg. (Egyébként Spiró sem szépirodalmi művével lett érettségi tétel, hanem egy vitára alkalmas kijelentésével.)

"többeknek: azért az Istvánban a magyar történelmet keresni, és megtalálni legalább akkora szamárság, mintha a Jézus Krisztus Szupersztárból akarnátok keresztyének lenni."

Történelmet és kereszténységet _keresni_ valóban nagy szamárság lenne a két opuszban, de arra bizony jó mindkettő, hogy felkeltse az érdeklődést a téma (a történelem, illetve az evangéliumok) iránt. Ez önmagán túlnyúló érték mindkét rockoperában.

Walden | 2010. augusztus 23. | 21:43:09

"HankHill | 2010. augusztus 23. | 21:16:15
Walden | 2010. augusztus 23. | 09:07:36
Igen, ez komment nagyon ül...komolyan gratulálok magam is, ha szerkesztő lennék (az vagyok, de nem a nol-nál), szívesen alkalmaználak."

:-) Na jól van, még egy ilyen és csúnyán elbízom magam.

Walden | 2010. augusztus 23. | 21:40:26

"Mekmörfi | 2010. augusztus 22. | 11:38:43
Mi is volt Vikidál fedőneve?
Vagy az én besúgóm jobb, mint a tied?"

"Dalos" volt a fedőneve.

Vikidál Gyulának a műfajban (P-Mobil, P-Box, István) nyújtott egyedülállóan nagyszerű teljesítményéből semmit sem von le az, hogy besúgó volt. Pont.
Egészen más kérdés az emberi teljesítménye: gyengének bizonyult, mint oly sokan mások (Tar Sándor, Szabó István, Molnár Gál Péter stb.). Ebben a tekintetben teljes mértékben osztom Esterházy Péter megrendülését és attitűdjét, amit ő érzett, amikor szembesült apja besúgó voltával.
Nem, az én besúgóm semmivel sem jobb, mint a tiéd. De sajnálom, hogy ezek a remek emberek ilyen sorsra jutottak, és azt is nagyon sajnálom, hogy többé már nem tudok tisztelettel felnézni rájuk. Elítélni azonban nem merem őket, ki tudja, én mit tettem volna a helyükben?

Mindazonáltal hol vannak az igazi gazemberek? A tartótisztek? A III/III-as főnökök? Ők vajon bűnhődnek? Tudjuk egyáltalán a nevüket? Szégyellik magukat? Szembenéztek tettükkel? Viselik a következményeit?
De ez nagyon OFF volt, elnézést kérek érte. Éljen soká Szörényi és Bródy!

HankHill | 2010. augusztus 23. | 21:16:15

Walden | 2010. augusztus 23. | 09:07:36
Igen, ez komment nagyon ül...komolyan gratulálok magam is, ha szerkesztő lennék (az vagyok, de nem a nol-nál), szívesen alkalmaználak.

Walden | 2010. augusztus 23. | 21:00:10

"drkotasz | 2010. augusztus 23. | 16:34:40
Walden a király!
Minden szavad arany!"

Ez NOL-os pályafutásom legnagyobb dícsérete, köszönöm. :-) Minek is szólok hozzá a hülye politikai témákhoz?

adamant | 2010. augusztus 23. | 18:55:14

orthodox | 2010. augusztus 23. | 11:14:48
"Az sem igaz,hogy a katolikus hitre való áttérés a nemzet megmaradásának feltétele."

Ha csak egy általános iskolai történelem könyvet elövenne, rögtön a homlokára csapna a felismeréstöl, hogy Szt. István NEM volt katolikus.

Akkoriban SENKI sem volt katolikus...
(Egyházszakadás, Luther, Szent Bertalan éjszakája, Kálvin János, stb. stb. folytassam...?)
:((

drkotasz | 2010. augusztus 23. | 16:34:40

Walden a király!
Minden szavad arany!

Kende Üsztöke | 2010. augusztus 23. | 14:30:39

Moderálási alapelvek- komment törölve -

math | 2010. augusztus 23. | 11:21:05

"Az erős nemzeti tartalom népszerűvé teszi az István, a királyt a jobboldalon. Ugyanakkor a darab világnézeti szempontból erősen megosztó, aszerint, hogy István vagy Koppány igazát fogadja el valaki – véli Gerő András."

elég nehéz lehet egy jobbernek azt tisztába rakni, hogy ha (nyugati)-keresztény, és Koppány mellett van, akkor hogy is van ez.:)

math | 2010. augusztus 23. | 11:19:42

"Bár a közvélemény-kutatások szerint Kádár János népszerűsége is hasonló, Gerő András szerint a két korszak között semmilyen más párhuzam nem vonható."

ez hülyeség. ott van egy csomó elem a cikkben, hogy mennyi párhuzam van. az idegenek segítségül hívása, a társadalom átrendeződése. a régi vallás eltörlése, az "új vallás" erőszakkal történő tejresztése.

orthodox | 2010. augusztus 23. | 11:14:48

Az sem igaz,hogy a katolikus hitre való áttérés a nemzet megmaradásának feltétele.
Először is a főrendek nem voltak pogányok.Bizánci keresztények voltak.(Korona alsó része.)Másodszor körbe kellene nézni.Románia,Szerbia,Bosznia,Bulgária,Ukrajna közül egyik sem kifejezetten katolikus.Mégis megmaradtak.

orthodox | 2010. augusztus 23. | 11:11:02

A zene jó.(Ez az eredeti zenére értendő,nem a változatokra.)A stöveg és a színpadi feldolgozás viszont egyszerűen történelmietlen,történelem hamisítás.istván nem az államért,hazáért küzd,hanem a fejedelem sorsa ellen.Zudniillik a fejedelmet 40 éves korában meg kell ölni.A gyula,aki a ténylges hatalom gyakorlója,viszont nincs ilyen feltételhez kötve.
"Az ősi törvény szerint."

medve1942 | 2010. augusztus 23. | 09:14:43

Bezerédy brigadárosnak mérsékelt szkítaként: Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum, ismertebb nevén a Budai Krónika (1473) az 1046. évi pogánylázadással kapcsolatos eseményekről így emlékezik meg: „Az első az újjászületettek közül egy Vata nevezetű volt Bélus várából, aki magát a démonoknak szentelte, leborotválta fejét és hajából három ágban varkocsot font a pogányok szokása szerint. Ennek a fia, név szerint Janus, utóbb, sokkal későbbi időben, atyja hitét követve sok varázslót, javasasszonyt és jóst [magos, phitonissas et aruspices] gyűjtött maga köré, akiknek varázséneklése által [per quorum incanta ciones] igen kedves volt az urak előtt. A sok asszonyboszorkány közül egyet, egy Rasdi nevűt elfogott a legkeresztényibb Béla király, és addig tartotta tömlöcbe zárva, míg saját lábát felfalva meg nem halt.” (A táltosnőt feltehetőleg nem merte senki megölni...)

Walden | 2010. augusztus 23. | 09:07:36

1983-ban az "István" nagyon ütős darab volt, egy igazi magyar Jézus Krisztus szupersztár (ha jól emlékszem a JKS egy évvel korábban jelent meg Magyarországon, és nagyon tarolt). Persze, hogy mindenki Koppányért csápolt, de amikor István fejére felkerült a korona, valóban katarzisközeli élményben volt részünk. A Kádár-Nagy Imre párhuzam (ha volt) az egyszerű rockereket hidegen hagyta, leginkább azért, mert gőzük sem volt arról, hogy ki az a Nagy Imre. A zene volt a lényeg, és az a kicsi büszke magyarságérzés, amely akkoriban a fehér hollónál is ritkább tünemény volt. Az "István" értékét szigorúan a műfaj keretein belül szabad megítélni, rossz nyomon jár, aki Mozarti-Wagneri értékeket keres benne. Márpedig a maga nemében az István a legjobbak között van, szerintem.
Az elmúlt 27 évben erősen megcsappant a lelkesedésem az "István" iránt, a popzenéből is kiszerettem, de a nyolcvanas években az életem fontos része volt, és biztosan még sokan így vannak vele.

Egyébként jó volt még a Nemzeti Színház-féle "István" a nyolcvanas évek második felében (r. Kerényi Imre, Koppány: Vikidál; István: Bubik István és Hirtling István). Viszont a királydombi előadásból készült úgynevezett "film", pontosabban celluloidtermék ("rendezte" Koltay Gábor) a világ legpocsékabb koncertfeldolgozása, kiábrándítóan ostoba, szánalmasan művészkedő szar. Én betiltanám, mert sokat ront a mű presztizsén.

medve1942 | 2010. augusztus 23. | 08:10:20

1983-ban történetesen egy olyan néptáncos leányzóval éltem együtt, aki kisebb szerepet is kapott Novák Tata produkciójában a Királydombon. Így aztán számos próbán is ott voltam, azon is, ahol a Tata bográcsban főzött, és olyanokat morgott, hogy "mit tudjátok ti, anyaországiak"… Vittem magammal különböző külhoni magyar értelmiségieket is, és… szóval, az az augusztus igen nagy élmény volt.
A konklúzió körülbelül annyi volt, hogy igen, Istvánnak igaza van, ő a jó fiú, de a keserves… akkor is: Koppány! Koppány!
Aztán láttam még a Nemzeti Színházi produkciókat egy évvel később, you tube-on még sokat... Azt hiszem, "támogatott" Istvánt rendezni sokkal nehezebb, mint annak idején az "épp hogy tűrt", de azért sok-sok rendőrautóval biztosított változatot. Tényleg teher alatt nő a pálma.

medve1942 | 2010. augusztus 23. | 08:07:41

Nagyon örülök, hogy visszatért a köztudatba a derék Boldizsár Miklós neve. 1990 után mintha kiradírozták volna. Pedig annak idején bizony nagy diplomatikus Bródy-ötlet (?) volt hangsúlyozni, hogy a Boldizsár Iván fiának darabjából van a szövegkönyv. Boldizsár ugyan nem volt "elvtárs", de Lenintől biztos megkapta volna a "hasznos idióta" címet mint szimpatizáns baloldali értelmiségi.
A Bródy-Szörényi ellentétet SZDSZ-MDF-konfliktusra szűkíteni a 2010-es választások "egymásra találása" után viccnek is rossz. A két párt a színpad alatti térben tartózkodik, Bródy meg Szörényi ma is egyaránt valaki. (Tegyük hozzá, a színpadi süllyesztők két irányban mozognak.)

regmelocco | 2010. augusztus 23. | 02:38:22

Jókat mond Bródy, örülök neki.
Ki ma Koppány és ki István? Gondolkozzunk csak...

Az is igaz, hogy szinte akármihez hozzányúlt ő meg/vagy Szörényi, az jó zene lett...
Nem tudom, tehetség nélkül ilyen népszerű lenne-e még ma is az István a Király.
Szerintem nem. De éppen pár napja hallgattam újra, és hát jó. Tisztességesen megírt, jól előadott zene, bakeliten még jobb.

HankHill | 2010. augusztus 23. | 01:20:58

bagoly2 | 2010. augusztus 22. | 09:43:43
Spíróból már lett tétel(írásbelin, választható feladat volt), Esterházy is tétel(nálam), Örkény is, mondjuk ebbe a sorba nem illik valahogyan a cikkben említett mű.
többeknek: azért az Istvánban a magyar történelmet keresni, és megtalálni legalább akkora szamárság, mintha a Jézus Krisztus Szupersztárból akarnátok keresztyének lenni.

konz | 2010. augusztus 23. | 00:51:35

"Az elfojtott indulatok terepe pedig ma már az internet" ld alább.
nem is értem, hogy lehet egy ennyire kínosan kiegyensúlyozós cikkre így egymásnak ugrani. Jó jó tudom ez itt a nol fórumon csak alapjárat, és akkor már épp itt az ideje, hogy megtárgyaljuk, ki zsidó és ki nem. Áh, átkozott egy nép. (amúgy én is hiányolom, hogy akkor kitől vannak az idézetek.)

adamant | 2010. augusztus 22. | 23:20:37

maczos | 2010. augusztus 22. | 22:11:30

"aki nem szereti a rock zenét annak nem fog (nem okozhat) katartikus élményt."

Igazad van!!!

Azért hozzatenném, hogy AKKOR, nem volt jobbos Levi és libcsi Bródy...
Képesek voltak Ök ketten - mint elötte 20 évig - alkotni.

Számomra - pedig egy vicc, soha nem voltam Illés rajongó - zenetörténeti alappárossá váltak, mint Lennon-McCartney, Jagger-Richard, Chin-Chapman, stb. stb.
És ebböl jött ki az István, a király. Egyszeri és megismételhetetlen, mert a körülmények, a befogadó hangulat is egyszeri volt és megismételhetetlen!

maczos | 2010. augusztus 22. | 22:11:30

aki nem szereti a rock zenét annak nem fog (nem okozhat) katartikus élményt. Erről fölösleges beszélni. Ízlések és pofonok.
Sz*r zenével a Hair-t se nézné/hallgatná senki.

adamant | 2010. augusztus 22. | 21:06:50

Mekmörfi | 2010. augusztus 22. | 09:52:14

"adamant 0.21-kor kelt tudálékos kommentje zagyvaság. "

Na figyusz, vakegér, mikor írtam 0.21-kor "tudálékos" kommentet??

Még, ha tudomásul veszem, hogy össze-vissza olvasod a hozzászólásokat, akkor is egy tömény zagyvaság, amit írtál!

Olyan sötét vagy mekmörfi, hogy világít a fejedben a negrócukor!
Menj át egy másik cikkre, mert ez nem neked való. Azt se tudod, ki volt Vikidál, életedben egy Gesarol koncertet nam hallottál, úgyhogy húzzál el a Mounika sóba...
:((

Mekmörfi | 2010. augusztus 22. | 11:38:43

P Mobil?

Vikidál??

Mi is volt Vikidál fedőneve?

Vagy az én besúgóm jobb, mint a tied?

Vass Gyula | 2010. augusztus 22. | 11:09:10

Sokan nem tudják, hogy 1977-ben, azaz 6 évvel az István, a király előtt megszületett Magyarország első Rockszvitje, a P.Mobil Honfoglalása. Öt tételből áll: Őshaza - Vándorlások - Harcok - Vérszerződés - Újhaza (Később a Hazám, hazám népdal és Liszt Ferenc Rákóczi indulójával ki lett egészítve.)
Ez a mű viszont csak 1984-ben! jelenhetett meg a drága elvtársak miatt. Jelentősége hatalmas, s bár az elbutított tömegek, akik nem ismerték a P.Mobilt, nem nagyon hallottak róla, a Honfoglalás Ausztriában és Japánban! is hatalmas sikert aratott, ugyanis 1996-ban az Állami Hangverseny Zenekarral közösen a P.Mobil elkészítette a szimfónikus változatát. Az énekesi posztot ekkor Tunyogi Péter töltötte be (1947-2008), aki abszolút a magyar rock egyik, ha nem A legnagyobb hangja. Zeneileg felülmúlja az István, a királyt; Bencsik Sándor - Cserháti István - Kékesi László - Pálmai Zoltán és Mareczky István - Vikidál Gyula - Schuster Lóránt - Földes László; ők azok, akik ezt a gyönyörű művet megalkották.
Őshaza: http://www.youtube.com/watch?v=DVWDn2nQTG0
Újhaza: http://www.youtube.com/watch?v=3i5vV7iocJc
Nem a legjobb minőségű videók, de a lényegre kell koncentrálni.

Mekmörfi | 2010. augusztus 22. | 10:15:24

És még egy utolsó megjegyzésem az Istvánról:
Egyetértek a cikkel, máig az egyetlen magyar rockopera, nemzetközi mértékkel is.

Kár, hogy a Szörényi-Bródy szerzőpáros útjai szétváltak.

Azóta Szörényi dicstelen szerepet vállalt, és tehetségét - nem tudok mást gondolni - nem feláldozta, hanem inkább bekorlátozta az ideológiai karámba. Az Attila az Isten szabja meg (szablyája) (cí) mű Lezsák librettójával szégyenletes minőségű darabot eredményezett, amelyben Szörényi tehetsége csak néhány pillanatra villanhat meg.

Pedig milyen jó rockopera is lehetne, ha Bródy írja a szöveget, legfeljebb kevésbé lenne didaktikus.

Csak sajnos a lakitelki népfőiskola kiagyalója erősen elkötelezett a nemzeti demagóg didaktika iránt, melyben láthatóan osztozik Szörényivel, aki még zenei kompromisszumokra is hajlandó a mondanivaló érdekében.

Mekmörfi | 2010. augusztus 22. | 10:01:39

Az öszehasonlítás pedig nyilván nem állja meg a helyét, csakúgy, mint Jókait Dumas-hoz hasonlítani, de nyolcvanvalahányban én egyetemistaként Szegeden láttam az Istvánt, és korábbi Illés-Fonográf rajongóként katartikus élményként éltem meg, Koppány figuráját sokkal színesebb és érdekesebb figuraként látva, mint Istvánt, akit szentséges mázzal lekent ájtatoskodó, kilúgozott, Európát vízionáló kegytárgynak éreztem.

Hasonlóan, mint a Jézus Krisztus Szupersztárban, ahol Júdás figurája és tragédiája sokkal színesebb, mint Jézusé, akit sajnos a bigott agymosottak nagy többsége miatt nem lehet igazi karakterként ábrázolni.

Mi lett volna például, ha Jézus nem a Képes bibliából bekövesedett külsőt kapja, hanem - mondjuk - n é g e r? Ha jó a hangja és a színészi képessége?

Ez mutatja, hogy az általános gondolkodást milyen súlyos mértékben bekorlátozzák a dogmák: adamant is gondolkodhatna ezen.

naszreddinhodzsa | 2010. augusztus 22. | 09:57:53

Köszi Mekmörfi, ez annyira találó és szórakoztató megjegyzés volt, hogy ha lehetne, berajzolnék Neked három piros pontot!

Mekmörfi | 2010. augusztus 22. | 09:52:14

adamant 0.21-kor kelt tudálékos kommentje zagyvaság. Miért kéne a mai politikai polárszűrő alapján eldönteni, hogy kit szeretünk a műben. Ott például azt szeretjük, aki jobban énekel, vagy jobban megformált színesebb karakter. István ájtatoskodó művi próféciuzmusa pontosan az adamant-féle lószerszámos emberek mai karánszellemét igazolja. (lószerszámon tessék szemellenzőt érteni).

Adamant számára, mint a kocsiba fogott ló számára a szemellenző a történelmi világrend része. Ennek tudatában, mint a kocsiba fogott ló is, büszkén jelenti ki, hogy "kirándulni" megy az új szabad világba, és nem néz hátra, (nem is tud saját lelki korlátai miatt), és nem vesz tudomást arról, hogy a bakon ott ül a Gazda, és kezében lágyan lengedezik az ostor, adamant szájában pedig ott lapul a zabla, amelyet, ha nem harap rá, nem is érez.

bagoly2 | 2010. augusztus 22. | 09:43:43

HankHill | 2010. augusztus 22. | 01:19:33
"Sok bőr lehúzva már a műről, érettségi tétellé azért nem tenném, "

Lehet, hogy igazad van, de mi a bánatból csináljunk érettségi tételt, ha nem évtizedeken át kortalanul tömegeket mozgató művekből, eseményekből?
Talán Spíróból? :(

naszreddinhodzsa | 2010. augusztus 22. | 09:39:20

És itt most ne soroljuk fel teljesítményként azon Nobel-díjasaink sikereit, akiket elüldöztünk az országból, se azokéit, akiket megöltünk, tönkretettünk, satöbbi. Ők nem azért mutattak fel valamit, mert itt élhettek, hanem annak ellenére...

naszreddinhodzsa | 2010. augusztus 22. | 09:36:16

Sajnos a katarzis nálam is elmaradt, pedig sose olvastam Gyurcsány bolgját. Talán kevesebb nagyképűséggel, több alázattal és szerénységgel többre jutnánk. Ugyan mire ez az állandó, sehová nem vezető "magyarkodás", amikor az alapvető emberi értékekkel is problémák vannak? Először teljesíteni kéne, felmutatni valamit, aztán jöhet a melldöngetés.

tom-tom | 2010. augusztus 22. | 09:26:41

Pimi! Nincs véleményed csak előítéleted és indulatod! Azért túl kellene lépned a Heti Hetes, "drága jó Bolgár úr" és Avar János szellemi színvonalán. 2010-et írunk...

lesli42 | 2010. augusztus 22. | 09:10:50

pimi
Igazi szellemi nyomoronc vagy, nálad katarzist alighanem a Gyurcsány-blog olvasása vált ki...

pimi | 2010. augusztus 22. | 09:06:13

Moderálási alapelvek- komment törölve -

jobb.parti | 2010. augusztus 22. | 08:57:03

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tom-tom | 2010. augusztus 22. | 08:56:37

Ott voltam 83-ban a Királydombon és olyan katarzis éltem át amit előtte még soha, utána is talán a Nagy Imre temetése és ott az Orbán beszéd közelített meg. A Csíksomlyói előadást sajnos csak dvd-n láthattam, de az is katartikus
volt így képernyőn keresztül, sejtem mit élhettek meg az erdélyi magyarok és az előadók ott!

pimi | 2010. augusztus 22. | 08:08:13

Moderálási alapelvek- komment törölve -

HankHill | 2010. augusztus 22. | 01:19:33

lesli42 | 2010. augusztus 22:
"aki leszavazták a kettős állampolgárságot, ajánlatos lenne megnézni, hogy legyen fogalmuk, mit tettek. Mert tartok tőle, azóta sem tudják..."

Már bocsánat, de mi köze ennek a rockoperához? Korrekt cikk, remek hozzászólások, hogy jön ide a kettős állampolgárság? (Csak csendben teszem hozzá:egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ha ma népszavazásra kerülne ez a kérdés, megszavaznák...elgondolkodtató, ugye?)
A többi rendben.Sok bőr lehúzva már a műről, érettségi tétellé azért nem tenném, 1983-ban nekem is másként szólt, mi ma.Baja ettől még nem esik, akkor szerettem, ma nem, de változnak az idők, és mi is változunk bennük(latine: "tempora mutantur...")

lesli42 | 2010. augusztus 22. | 00:51:39

Az igazi katarzis a csíksomlyói előadás volt, azoknak, aki leszavazták a kettős állampolgárságot, ajánlatos lenne megnézni, hogy legyen fogalmuk, mit tettek. Mert tartok tőle, azóta sem tudják...

adamant | 2010. augusztus 22. | 00:47:03

MaxVal | 2010. augusztus 21. | 21:07:11

"Kommunista fércmű volt mindigis ez a mű. Már 1984-ben is undorodva jöttem ki a moziból."

Sajnállak MaxVal!!

Akkor Neked hiányos a magyarországi, magyar életrajzod...

papirusz | 2010. augusztus 21. | 21:46:54

Kit idéz az első öt bekezdés?

MaxVal | 2010. augusztus 21. | 21:07:11

Kommunista fércmű volt mindigis ez a mű. Már 1984-ben is undorodva jöttem ki a moziból.

tarkabarka84 | 2010. augusztus 21. | 20:30:04

Moderálási alapelvek- komment törölve -

adamant | 2010. augusztus 21. | 20:25:27

Más üzenete és fogadó készsége volt az "István, a király"-nak 1983, mint ma, mint ahogy másként élte át az ember a Kossuth téren, amikor Szürös Mátyás az erkélyröl annyit mondott, hogy " A mai naptól kezdve, az ország neve: Magyar Köztársaság!"

Lehet, hogy a Beatlesek "Please, pleaese me"-je ma megbukna (söt, szinte biztos!).


Viszont valamennyi szerzö, az ösbemutató szereplöi (zenetörténeti)történelmet írtak és ez így van jól.
Ez a rockopera kitörölhetetlenül hozzátartozik mostantól az általános magayra zenetörténelemhez!!

tarkabarka84 | 2010. augusztus 21. | 20:22:35

Moderálási alapelvek- komment törölve -

jobb.parti | 2010. augusztus 21. | 20:15:18

Moderálási alapelvek- komment törölve -

korong | 2010. augusztus 21. | 19:28:01

1951, te kezdesz leépülni, Bródy pont azt mondja, amit az első hozzászóló, Adamant is fontosnak tart megjegyezni. Szörényi pedig lehet, hogy nem volt hajlandó nyilatkozni a nolnak, de Bródyval tegnap együtt volt a tévében és a rockoperáról beszéltek, láthatóan összhangban. A politikai szemellenző csőlátáshoz vezet. Az István a király erénye pont az, hogy nagyon széles az értelmezési tartománya.

rénszarvas | 2010. augusztus 21. | 18:57:28

Csak a címet olvastam el de azzal egyetértek. Az "István" még elfogadható volt. Az utána kovetkező összes többi nevetséges kornyikálás, a legkisebb átszellemültség nélkul. A Snejder Fáni is jobb.

Bezerédy brigadéros | 2010. augusztus 21. | 18:55:38

Jómagam az 1984-es szegedi premiert láttam, bizony felejthetetlen a darab is és az akkori hangulat is - ezt a művet a Jóisten is a szegedi Dóm térre teremtette, mondottuk és mondjuk ma is.

Szörényi két későbbi operáját (az Atillát és A kiátkozottat) jómagam az Istvánnál zeneileg sokkal igényesebbnek tartom, utóbbinak egyébként éppen augusztus 21-én volt az ősbemutatója, 1997-ben, ugyancsak Szegeden – nagy élményben szerencséltettem.

KDK-val nagyjából egyetértek, ami az István, a király felújítását illeti, bár azért annyira nem tartottam szörnyűnek. Felhívom viszont a figyelmet a Táltosasszonyt játszó, igen „jótorkú” Fejes Szandrára – egyúttal e ponton segítséget is kérek, elsősorban a Nol-t néha azért olvasgató szittya barátainktól. Ha tudnak arról, hogy bármely lovas nomád nép – így a magyar – rendelkezett nőnemű táltosokkal, kérem, értesítsenek engem is, de leginkább a Szikora Jánost.

BB

Kora Délutáni Kornél | 2010. augusztus 21. | 17:01:46


Különösen tanulságos úgy szemlélni az 1983-as rockoperát, hogy azóta eltelt 27 év. Azóta tudjuk, hogy Bródy a rendszerváltáskor az SZDSZ-hez, Szörényi az MDF-hez állt és mindketten azon a "térfélen" maradtak azóta is. Szörényi egy kicsit meg is hülyült, írt két értékelhetetlen rockoperát és nem áll szóba judeobolsevista médiumokkal (szerintem itt is ezért nem sikerült megszólaltatni). Bródynak meg 60 körül gyereke született.

Nagy Ferónak volt egy köre a jobboldal, majd a szélsőjobb felé, de jó 10 éve nyugton van (vagy csak hozzám nem ér el, hogy politizál). Bill megmaradt zseniális előadónak. Kérdés, hogy Vikidál "Dalos" Gyula vajon már akkor is ügynök volt-e, vagy csak később szervezték be. :)

Tény, hogy az 1983-as pillanat sok szempont ritka szerencsés együttállása volt: a szerzők, a politika, a közönség éppen a legalkalmasabb állapotában volt a darab befogadására. Egy produkcióba lehetett szervezni a rockzene korabeli elitjét, ami ma irreális feladat lenne.

A darab felújításától én többet vártam volna. Az énekhangok nem jobbak az eredetinél, sőt. A rendezés, látvány pedig semmiben sem lépett túl az 1983-as eredetin, ami pedig akkor sem volt a produkció erőssége. Unatkozó táncosok, nulla színészi játék, néhol zavaró ripacskodás. Ezért kár volt újra elővenni.

KDK

Narancs.terror | 2010. augusztus 21. | 16:29:18

Gerő András úgy véli, hogy a nemzeti emlékezetben nincsen logika:
Nem is kell,a nacionalizmusba nem is lehet logika:Ott az érzelem számít nem az értelem.

1951 | 2010. augusztus 21. | 16:11:41

Bródy kezd szellemileg leépülni ?
Nem csodálom, hogy Szörényi levente nem igen jelenik meg vele közös műsorban .

lesli42 | 2010. augusztus 21. | 15:08:50

Szerintem sem lesz még egy ilyen hatású rockopera, hogy ennyire együtt legyen a zene és a szöveg, az csak valószínűleg egyszer sikerülhet. De ha lesz is, azt biztosan nem Szörényiék írják, ők már megtették a magukét.

adamant | 2010. augusztus 21. | 00:21:14

"Koppány érzelmileg közelebb van a közönséghez "

Lehet, de attól még István marad az államalpító és ha Ö nincs csak a nagyon szimpatikus Koppány, akkor ma nincs Magyarország...!

Azért tessék szíves lenni, eldönteni:
- Koppányos, Turulos, sámános honfoglaló magyarságot szeretünk, vagy
- Államalapító Szt. Istvános, nyugati keresztényeket behívós, államszervezetben , nyugati módon (akkor ez tölünk csak földrajzi elhelyezkedés volt) letelepedni és élni akaró magyarságot képviselö államférfit akarunk??

Bizonyára a MAI Magyarország területén élö több tucatnyi kisebb-nagyobb kisebbségnek NEM a kökemény (Koppányokat eltaposó) Szt. István a követendö példa.

De Ök, a korai siekerekre köpök, csak akkor érkeztek ide a Kárpát-medencébe amikor a Szent Istváni mü már nemhogy állt, de évszázadok óta müködött!


Amúgy pedig, azért az egész téma (István, a király) megkérdeztem volna az egyik "föszereplöt", Szörényi Leventét is...
Talán Vele együtt lenne kerek a történet...!

HIRDETÉS


A történelemnek nem csak egy magyarázata lehetséges –Bródy János 2010-ben a Királydombon
Reviczky Zsolt
„Viszonylag jó a drámai alap, sokértelmű, ezért sajnos sokféle célra használható az István–Koppány-konfliktus. Jó időben született, nagyon együtt volt az ország várakozó, bizakodó hangulatával. Szörényi nem hitte még magát klasszikus zeneszerzőnek, ezért az általa jól ismert és nagyon tudott rockelemekre épült a zene. Páratlanul jó volt az eredeti szereposztás: Varga Miklós, Vikidál Gyula, Sebestyén Márta, Deák Bill Gyula, Nagy Feró.”

„Ott, 1983-ban ez fontos volt, már nagyon készült valami a levegőben. Mi, akik ott voltunk az előadáson a Királydombon, egy ideig szabadnak érezhettük magunkat... Fantasztikus volt, és nagyon örülök, hogy az újabb nemzedékek szívét is megdobbantja ez az örökérvényű zene – még ha nem is élhették meg ott és akkor”.

„István azonos Kádár Jánossal, a keresztény németek a kommunista szovjetek, a kicsik számára kötelező a megalkuvás, az intranzingens hőzöngő Koppányokat pedig szétlapítja a történelem úthengere. Ugyanakkor a darab másik, kacsintó üzenetet is hordozott az erre vevő nacionalista vagy katolikus érzeményeket melengető társaságnak, hiszen egy olyan új mű született a szocialista párt segedelmével, ahol pozitív kontextusba lettek helyezve az 1945 előtti Magyarország hívószavai is. Ebből a nyilvánvaló kettősségből – ami egyúttal görbe tükre is volt az egész késő Kádár-kori Magyarországnak – adódott a mű frenetikus sikere.”

HIRDETÉS

„Az István–Koppány, keresztény–magyar konfliktus elég sok politikai helyzetre ráhúzható. Ennyi erővel lehetne a volt szocialista rendszer (ami akkortájt már erősen repedezett) is Koppány, és a kapitalizmus István, vagy akár mára is behelyettesítheted, István képviseli az uniót, míg Koppány az EU-ellenes erőket, vagy István a globalizációt, míg Koppány az ezzel szembeni mozgalmakat. De ha nagyon akarod, ráhúzhatod akár az iraki konfliktusra is.”


Az 1983-as István, a király
MTI - E. Várkonyi Péter
„A későbbi, elképesztően gyenge, nagynemzeti hujjogó másolataitól eltérően úgy szólt a magyar történelem egy kérdéséről, hogy nem magyarkodott, és nem is volt benne hasonló cél. Ilyesmivel később ruházta fel a hivatalos politika, ettől kicsit penészízű lett, mint egy ócska tanmese. De zeneileg továbbra is nagyon jó.”

„Az István, a királyt ma olyan emberek nézik, akik zászlókat lengetnek az utcán és közben ezt kiabálják: magyarok vagyunk!” Huszonhét évvel az ősbemutató után sem szűnnek a viták az István, a királyról. A vélemények internetes fórumokról származnak, ahol a mai napig több ezer bejegyzésben emlékeznek, elemeznek, politizálnak, vitatkoznak a rockopera kapcsán. Ahogy telnek az évek, úgy változnak a darab által felvetett kérdések, de a (pozitív és negatív) érzelmek ereje változatlan.

– Nem sejtettük, hogy ekkora hatássallesz az emberekre. De tény, hogy a zeneszerző, Szörényi Levente és én is művészileg a legjobb formában voltunk, körülbelül tudtuk, hogy mit akarunk és szerencsésen alakultak a körülmények is – mondja Bródy János, a mű szövegírója. Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján írták a rockoperát, az első bemutató 1983. augusztus 20-án volt Budapesten, a városligeti szánkózódombon, amit azóta Királydombnak hívnak. – Sokáig, közel tíz évig próbálkoztunk színpadra fogalmazni ezt a témát, de végül a Kőműves Kelemen balladája lett az első színpadi bemutatónk – emlékszik.

Az 1981-es Illés koncertfilm sikere lehetővé tette, hogy Koltay Gábor egy újabb zenés filmet készítsen. A forgatókönyv azonban „nagyon nem akart létrejönni”. – Végül rájöttünk, hogy zenészek vagyunk, inkább lemezben kellene gondolkodnunk. A dupla nagylemeznek négy oldala van, tehát négy részre kellett bontani a történetet. Egy lemezoldal körülbelül húsz perc, így a hossza is adott volt – meséli. Ez a hangfelvétel lett az alapja az általa szabadtéri látványosságnak nevezett előadásnak, és ebből készült a film. Később aztán számtalanszor bemutatták színpadon is, de az István, a király minden eladási rekordot megdöntő hanglemeze az eredeti mű.

– 13 éves koromban, vagyis a legfogékonyabb korban kapott el az István, a király. Főleg annak örültünk az osztálytársaimmal, hogy van egy olyan produkció, amiben ott van Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula, vagyis a rockerek. Nem mint zeneműért rajongtunk érte, hanem egyes dalokért lelkesedtünk – emlékszik Poós Zoltán író, zenei újságíró. Hozzáteszi: akkor még természetesen nem érthették, hogy a rockoperának milyen „társadalmi huzata” van. – Ma már nehéz elképzelni, hogy mekkora ügy volt – mondja.

A rendszerváltás érzelmi megalapozása, vagy Kádár János igazsága?

– Sokan mondják, hogy az 1983-as előadás egyfajta érzelmi megalapozása volt a rendszerváltásnak. Erre szoktam mondani, hogy a hajnal sem attól jön el, hogy kukorékol a kakas, de mi érzékeny kakasok voltunk, akik észrevették, hogy valami változik – meséli Bródy János. Szerinte a bemutató időpontjában már érezni lehetett, hogy érlelődik valamilyen társadalmi változás. – A darab demonstratív erővel jelenítette meg, hogy a történelemnek nem csak egy érvényes magyarázata lehetséges, és a másként gondolkozóknak is megvan a maguk igazsága. Ráadásul ezt egy mindenki számára érthető formában tudtuk bemutatni – teszi hozzá.


Koppány érzelmileg közelebb van a közönséghez – Vikidál Gyula 1983-ban
MTI, E. Várkonyi Péter
– Bródy János 1972-ben elénekelte a Haén rózsa volnék című dalt, az 1981-es visszatérő Illés-koncertnek is volt egyfajta ellenzéki hangulata, szerintem ebbe a sorba illik az István, a király is. A királydombi előadás a tömegtüntetések hangulatát idézte – mondja Poós Zoltán.

Ez azonban csak egy a lehetséges értelmezések közül. Egy másik verzió szerint a darab inkább a regnáló hatalom érdekeit szolgálta. István Kádár Jánosnak, Koppány pedig adott esetben Nagy Imrének felel meg. A lázadása szép, de értelmetlen, az ország csak akkor maradhat fenn, ha István útját, a történelmi realitást követjük.

– A Kádár János–Nagy Imre analógiaaz eredeti Boldizsár Miklós-darabban sokkal inkább benne van, mint a rockoperában. Valószínűleg e darab alapján gondolták sokan, hogy ez Kádár-apologetika. Ha Istvánnak történelmileg végül igaza volt, akkor ez Kádár János döntéseit igazolhatja – magyarázza Bródy János. Szerinte ezt a vitát sokáig fogják folytatni, mert Kádár történelmi szerepe még mindig nem teljesen múlt idő. – Különösen, ha nem abszolút értékben nézzük, amit tett, hanem, hogy a lehetőségeit hogyan használta ki. Történelmi szereplők megítélésénél az a döntő szempont, hogy milyen mozgásterük volt és abból milyen eredményeket tudtak elérni.

„A Városligetben személyesen mondta nekem az egyik feltörekvő politikus, hogy jó-jó, örül a sikernek, de mitől lett Koppány erősebb mint István? Mondtam, nyilván azért, mert Vikidál Gyula baromi jól énekelt. Nem sokkal utána pedig a Párt környékéről hírlett, hogy ők úgy gondolták: István az ő emberük, a Koppány pedig egy Nagy Imre-féle elbukott figura, aki adott történelmi helyzetben rosszul döntött” – emlékezett vissza 1998-ban lapunkban Szörényi Levente.

Vannak olyan vélemények is, hogy a szerzők azért rajzolták karakteresebbre Koppányt, mert így akarták jelezni, hogy valójában melyik oldallal szimpatizálnak. Poós Zoltán szerint viszont éppen ez a rockopera legnagyobb hibája, a két főszereplő egyenlőtlensége. – A közönség Koppánnyal azonosul. István hozzá képest gyengének, tutyimutyi figurának tűnik. Nem sikerült olyan markáns Istvánt találni, mint amilyen markáns Koppány volt Vikidál Gyula – állítja.

– Koppány történelmi szerepe ennek a műnek köszönhetően lépett ki a homályból. Nagyon igyekeztem a két igazságot egyenlő erővel bemutatni. És miután István elég nagy szerepet kap a történelemben, hiszen ő az államalapító, ezért a vele szemben álló mozgalmat meg kellett erősíteni – magyarázza Bródy János. Úgy látja, hogy Koppányt erősítette az is, hogy a lázadóké a rockzene, a keményebb dalok. Ezért érzelmileg úgy tűnik, hogy Koppány közelebb van a közönséghez. Józan ésszel viszont nyilvánvalóan Istvánnak van igaza. – A darab feladja a történelmi leckét: más igazságra jutunk, ha az érzelmeinket és másra, ha az értelmünket követjük – teszi hozzá.

– A kritikai fogadtatás már akkor, 1983-ban megmutatta, hogy milyen megosztott országban élünk. A véleményekben érezhető volt a népi-urbánus ellentét, voltak például, akik piros-fehér-zöld giccsnek nevezték. Kiderült, hogy ez az ellentét nem szűnt meg a szocializmussal, a törésvonalak ugyanúgy megmaradtak – véli Poós Zoltán. Bródy ugyanakkor felhívja a figyelmet egy további értelmezési lehetőségre is, amit leginkább a sajátjának érez. Szerinte a magyar történelem visszatérő konfliktusa mutatható fel a műben. A nemzeti önazonosságra való törekvés és az európai integráció eszméje, a hagyományokhoz való hűség és a progresszió konfliktusa. – Általában azok voltak a legfényesebb történelmi korszakaink, amikor ez a két törekvés egybecsengett. Sajnos ritkán volt így. A magyar történelem bármelyik korszakában ki lehetne osztani az István, a király konfliktusait az aktuális politikai szereplők között – állítja. Nem véletlenül került a szereplők közé egy kitalált figura, Réka, Koppány lánya, aki az eredeti elképzelés szerint összejöhetett volna Istvánnal, ezzel jelezve a feloldás lehetőségét. De a szerzőket figyelmeztették, hogy hiába fikciós a darab, Szent Istvánt nem lehet házasságtörés gyanújába sodorni, így ez a vonzalom nem teljesedhetett be.


Gerő András úgy véli, hogy a nemzeti emlékezetben nincsen logika
Móricz Simon
Szent István, akit soha nem ért kritika

Istvánt valóban nagy becsben tartják a magyarok. Azokban a kutatásokban, melyek arra keresik a választ, hogy milyen kép él az emberekben a magyar történelem korszakairól, Szent István kora rendre a legjobbnak ítélt időszakok között végez. Ennél csak Mátyás király korát tartják fényesebbnek. A harmadik legjobbnak ítélt időszak pedig a Kádár-kor. – István azért rögzült ilyen erősen a nemzeti emlékezetben, mert az egyház kanonizálta, az évszázadokon keresztül összefonódó állam és egyház szakrális alakká formálta. Olyasvalaki, akit egyetlen korban sem ért semmilyen kritika. Ilyenből elég kevés van – magyarázza Gerő András történész. Hozzáteszi: az Egyesült Államokban csak három magyart említenek a történelemkönyvek: Szent Istvánt, Kossuth Lajost és Nagy Imrét.

Bár a közvélemény-kutatások szerint Kádár János népszerűsége is hasonló, Gerő András szerint a két korszak között semmilyen más párhuzam nem vonható. – A nemzeti emlékezetben nincs logika, ahogy az egyéni emlékezetben sincs. Az emberek meglehetősen eklektikusan gondolkoznak a történelemről – mondja.


Poós Zoltán szerint vannak, akik szinte vallási révületben hallgatják
Talán ezzel is magyarázható, hogy az István, a király sikere nem ismétlődött meg. – Az alapdramaturgia erősen beletalált egy nemzeti sorskérdésbe, máig nehéz lenne ennél erősebb konfliktust felvázolni – véli Bródy János. Később, 2000-ben tettek ugyan egy kísérletet arra, hogy megírják a folytatást, de a szövegíró szerint akkor már nem volt felhőtlen a kapcsolatuk, nem tudtak olyan jól együtt dolgozni és a körülmények is megváltoztak. – Elmúlt az az idő, amikor a rockzene műfajában kerültek felszínre a máshol elfojtott társadalmi konfliktusok. A mindennapi politika kezd hasonlatossá válni a zenés színpadi látványosságokhoz, a részletes viták meg nem nagyon érdeklik a mélyen tisztelt publikumot. Az elfojtott indulatok terepe pedig ma már az internet – fogalmaz.

Úgy tűnik, hogy a főszereplők, alkotók egy részének sem volt folytatás. Legalábbis olyan sikert, amilyet az István, a királylyal elértek, sem Varga Miklós, sem Vikidál Gyula, sem a rendező, Koltay Gábor nem tudott elérni. Az István, a király népszerűsége viszont töretlen. 2003-ban mintegy 300 ezer néző előtt mutatták be Csíksomlyón. A produkció fővédnökségét Mádl Dalma, az akkori köztársasági elnök, Mádl Ferenc felesége vállalta. A belépést ingyenessé tették, mert a szervezők fő célja az volt, hogy minél több erdélyi is láthassa a rockoperát. 2008-ban pedig egy tehetségkutató műsor lezárásaként, teljesen új szereposztással mutatták be újra a Papp László Budapest Sportarénában. Ha valaki ezen a nyáron szeretné élőben látni a rockoperát, megteheti, mert ezzel az előadással most is turnéznak. A rajongás töretlen, legfeljebb a rajongók változtak.

– Vannak, akik szinte vallási révületben hallgatják, olyanok, akik be tudják illeszteni az adott művet a világképükbe. Sokak számára megfellebbezhetetlen alkotássá vált. Ők mindennemű kritikát támadásnak vesznek – mondja Poós Zoltán.

– Az erős nemzeti tartalom népszerűvé teszi az István, a királyt a jobboldalon. Ugyanakkor a darab világnézeti szempontból erősen megosztó, aszerint, hogy István vagy Koppány igazát fogadja el valaki – véli Gerő András. Emlékeztet arra, hogy a jobboldali, nemzeti érzelmű emberek egy része egy ideje „újpogány mitológiában utazik”, nekik nyilván Koppány a mű igazi hőse. A püspöki kar viszont körlevélben figyelmeztetett az pogányság terjedésének veszélyeire.

– Amikor írtam a darabot, nekem egyértelmű volt, hogy a műfaj szabályai szerint túlrajzolom a karaktereket. Számomra nagy meglepetés, hogy milyen sokan fogadnak kinyilatkoztatásként olyan elemeket, melyeket már-már paródiának szántam. Például a történelmi irracionalizmusnak az őrületét, ami a Táltos szerepét jellemzi, némelyek képesek egészen komolyan venni. Pedig ez a küzdelem nem dőlhetett volna el Koppány javára, már csak azért sem, mert nem ő volt az egyetlen lázadó vezető. Szerintem nyilvánvaló, hogy ma nem beszélnénk magyarul, ha nem így alakult volna – hangsúlyozza Bródy János. A szövegíró állítja: biztosan nem tudnak még egy ilyen hatású darabot írni. Gerő András szerint viszont vannak még tartalékok a magyar történelemben, Mátyás királytól Hunyadi Jánoson át Kossuth Lajosig. Úgy véli, hogy bármelyikükről lehetne sikeres rockoperát vagy musicalt írni, csak jó szöveg és zene kérdése az egész.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    63 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS