Nem veszélyes, de a beton potyog

Életveszélyes vagy sem? Feleslegesen zárták be vagy jogosan? Felújítják, újjáépítik vagy hagyják tovább romlani? Ezek most a leggyakrabban feltett kérdések az Erkel Színház kapcsán. A politikus-operaénekes Gulyás Dénes szerint az állami tulajdon elfecsérlése lenne egy új Erkel megépítése, hiszen a régi pár milliárdból helyrepofozható.

– Nem életveszélyes az Erkel Színház – nyilatkozza lapunknak a Magyar Állami Operaház gazdasági igazgatója, Szabó Attila. Hozzáteszi azt is: a 2007-es bezárás előtt, körülbelül két hétig valóban áldatlan állapotok uralkodtak a jövőre százéves épületben, de ezt megszüntették. Az Erkelt ma próbahelyként használják, így üzemeltetési költsége 100 millió forint alatt van.

Az épület életveszélyessé nyilvánítását úgy sikerült elkerülni, hogy hálót feszítettek a tető alá, a nézőtéri menynyezet fölé. A háló felfogja a lepotyogó szigetelésdarabokat, amelyek néha magukkal rántanak kisebb betondarabkákat is – mondja Szabó. Baj akkor van, ha egy ilyen „betonhullós estén” mondjuk kétezren ülnek amai előírásoknak cseppet sem megfelelő nézőtéren, és beszakad a mennyezet. Hiller István volt miniszter, akinek felelősségét az ügyben külön parlamenti albizottság vizsgálja, a Népszabadságnak ennek kapcsán azt mondta: a vészhelyzet láttán döntött úgy, nem vállalja az épület további használatának felelősségét.

Amúgy Szabó szerint a színpad és a kiszolgálóhelyek sosem voltak teljesen alkalmasak az operajátszásra. Ezt az operaénekes Gulyás Dénes, az országgyűlés kulturális bizottságának fideszes tagja szintén megerősíti. Mint mondja, évtizedekig a mosdóban kellett skálázniuk, beénekelniük.

A gazdasági igazgató arra is felhívja a figyelmet: az Erkel színpadtechnikája siralmas, ha elkezdődhetne az Operaház ismét esedékes felújítása, és ide kellene áthozni az előadásokat, bajban lennének. Az Erkel újjáépítésére egyébként már Szinetár Miklós igazgatása alatt, 2005-ben pályázatot írtak ki. Akkor a jelenlegi épület felújítására 9,5–13 milliárd forintos ajánlatok érkeztek, az újjáépítésre pedig 18–20 milliárdos. De a pályázat ismertetése után a kérdés lekerült a napirendről.

Bajnai Gordon akkori miniszterelnök tavaly ősszel, az Operaház megnyitásának 125. évfordulójára rendezett díszelőadáson bejelentette: a kormány határozott arról, 2010-ben megkezdi az Erkel helyén egy új, modern színház építését, amely 2013-ban nyílna meg. Az ütemterv szerint a beruházáshoz szükséges pályázatot 2010 első negyedévében írta volna ki a dalszínház és a vagyonkezelő zrt., de ehhez új rendezési tervet kellett elfogadnia a józsefvárosi önkormányzatnak. A kérdést a Fidesz-többségű képviselő testület többször levette a napirendjéről, és számos körülmény tisztázását sürgette. A halasztó okok közé sorolták a 4-es metrónak a színház szomszédságában épülő megállóját is, mint olyasvalamit, ami befolyásolhatja a teátrum bővítését. Végül, 2010 tavaszán Józsefváros rábólintott az elképzelésre, de a folytatás a választások miatt már elmaradt.

– Ki lehetne nyitni az Erkelt, csak fel kellene újítani – nyilatkozza lapunknak az Erkel Színház ügyét vizsgáló albizottság vezetője, a politikusoperaénekesGulyásDénes. – Ez nagyságrendileg kevesebb pénzt emésztene fel, mint ledózerolni, és újjáépíteni egy nemcsak színházként funkcionáló komplexumként. A fideszes képviselő szerint a közvagyon elherdálásának minősül, ha egy állami tulajdont „eltúrnak”, majd privát vagyonként építik fel 80 milliárdért. Gulyás szerint olyan állapotba kell hozni a teátrumot, hogy 20–25 évre játszásra alkalmas legyen. Ennek költsége –úgy saccolja – pár milliárdnál nem lehet több. Szerinte ugyanolyan jól működhetne a színház mondjuk oldalszínpad nélkül, igaz, némi korszerűsítés elengedhetetlen.

– Az Erkel helyén épülő új, színházi funkcióval ugyancsak bíró komplexum nem klasszikus PPP-konstrukcióban, hanem vagyonhasznosítási szerződés keretében épült volna fel, és nem került volna magánkézbe – jelenti ki Szabó. – Az állami telken egy magánvállalkozó épített volna fel egy komplexumot, amelyben a színház nem elidegeníthető, de hozzáépíthetett volna a saját hasznára további funkciókkal bíró épületeket is. Az állam évi maximum 3,1 milliárd forintot szánt a színház üzemeltetésére és a „bérleti díjra” 25 éven át, kifizetve az építést, és megfizetve az Operának szánt 120 napot. (Ráadásul a dalszínháznak vétójoga lett volna, hogy mi történne a színházban a fennmaradó időben.) A vagyonhasznosítás lényege: az nyer, aki az építést kevesebbért vállalja, mint amennyit az állam megajánlott. A hét eleji hír tehát, miszerint „leállították a PPP-s Erkel-projektet”, azért nehezen értelmezhető, mert mint látható, ilyesmi el sem indult.

Természetesen mindenki örülne, ha állami pénzből helyrehoznák az Erkelt, de Szabó attól tart, ez esetben nem maradna pénz az Operaház rekonstrukciójára. Egyébként ha az Erkelt felújítják, külön forrást kell rendelni a működtetéshez, mert míg Szinetár Miklós igazgatása alatt 6,8 milliárd forint jutott az intézménynek, addig most Vass Lajosék 4,7 milliárdból gazdálkodnak. Persze az előző kulturális miniszter által beígért 5,3 milliárd forint is kevés lenne két színház, két társulat, két zenekar, két énekkar, két műszak fenntartására – mondja Szabó –, mert csak a bér- és járulékköltség 4 milliárd forint.

A gazdasági vezető elismerte, az Erkelben az utolsó időkben csak félig telt meg a nézőtér. Az tehát csak egy legenda, hogy a színház bezárásával vesztettek el 250 ezer nézőt. Nem most tűnt el a közönség nagyja, hanem – a statisztikák szerint – fokozatosan vesztették el.

Megkérdeztük Gulyás Dénest, ha az Erkelben három éve fél házak előtt játszottak, miért lenne most több néző, amikor a recesszió miatt még kisebb az érdeklődés. Az operaénekes úgy véli: olyan színvonalú előadásokat kell létrehozni, hogy vonzó legyen. Gulyás szerint az Erkel a művészképzésben is elengedhetetlen szerepet játszana, hiszen a Zeneakadémia ontja magából az énekeset, akik nem jutnak itthon munkához, így külföldön próbálnak szerencsét, és nem jönnek vissza. Amikor ő 1977-ben bekerült az Operaházba, évi majd hatszáz előadás ment, ma viszont már csak háromszáz, a balettekkel együtt. Az énekesnek akkor évente nyolcvan fellépésük volt, ma jó, ha tíz-tizenegy.

Felröppent a hír: Gulyás Dénes „pályázik” az Operaház főigazgatói posztjára. –Ez nem először fordulna elő – mondja az énekes, akit a társulatból már akkor több százan aláírásukkal támogattak, amikor Hegyi Árpád Jutocsa lett a direktor. Hogy most gondolkodik-e az igazgatáson? Még nem tud erre válaszolni, ahogy arra sem, mit választana: a politikát vagy a művészetet, noha úgy érzi, tudja, hogyan kellene a színházat jó irányba tolni. Megkérdezem azt is: mit szólt ahhoz, hogy nem hosszabbították meg posztján a megbízott művészeti igazgatót, Kovalik Balázst? Az énekes szerint Kovaliknak végig kellett volna csinálnia a következő szezont, mert a műsorstruktúrát ő állította össze, így valószínűleg csak ő tudja levezényelni. Kovalikot rendkívüli tehetségű embernek tartja, akinek abszolút helye van a hazai operaszcénában.

Védelem alá helyezték az Erkel Színház büféjében található két Bernáth Aurél-freskót – tudjuk meg Szabó Attilától, de az intézmény nem tudja a műveket légkondicionált, védett helyen tárolni. Két koncepció is készült arra, hogyan vinnék el a műveket új helyükre.

Ha viszont nem bontják le a régi épületet, a műalkotásokkal sem lesz gond.

A Köztársaság téri teátrum sosem volt igazán alkalmas az operajátszásra
A Köztársaság téri teátrum sosem volt igazán alkalmas az operajátszásra
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.