Lucas Cranach festménye is magyar múzeumban van

Arra hivatkoznak, hogy azokat a második világháború végén, az 1944–45-ös nyilasuralom alatt vette el a családtól az akkori magyar államhatalom. Kedden Washingtonban adtak be újabb keresetet a Magyar Köztársaság és intézményei, a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum s (egyetlen kép miatt) a Műegyetem ellen. Az ügy ezt megelőzően futott már néhány kört a magyar bíróságokon is, de 2008-ban a Herzog-örökösök számára kedvezőtlen eredménnyel végződött.

Herzog Mór mintegy 2500 darabos műgyűjteménye a két világháború közötti Magyarország egyik legnagyobbja volt. A szállítmányozásból és bankügyletekből meggazdagodott báró 1934-ben bekövetkezett halála után néhány tárgyat testvére örökölt, a többit pedig elosztották három gyermeke, Erzsébet, András és István között. A zsidóüldözés idején a műgyűjtemény egy részét az örökösök elrejtették egy budafoki, bombabiztos pincében, ám a nyilas rendőrség felfedezte azt, s átadták a zsidó műtárgyak kormánybiztosságának. Innen a Szépművészeti Múzeumba került, majd a kormánybiztosság 1944 végén Nyugatra menekítette, s végül az amerikaiak foglalták le.

A gyűjtemény más részei az Andrássy úti Herzog-palotában maradtak, vagy magánbankok trezorjaiban próbálták biztonságba helyezni azokat a családtagok. A palotát azonban részben a nyilasok, részben a szovjet katonák kifosztották, s a banktrezorokat is feltörette a Vörös Hadsereg, így az oda rejtett művek a Szovjetunióba kerültek, és a mai napig is ott találhatók. A nyilasok által kimenekített, s végül amerikai kézbe került anyag a háború után hazatért Magyarországra, s azt a Herzog család visszakapta.

Miután a visszakapott értékes és védett műtárgyak nagy részét Herzog István felesége, valamint Herzog András özvegye Nyugatra csempésztette – mintegy büntetésként –, a gyűjtemény itthon maradt darabjait, például a háború alatt külföldre távozott, majd amerikai állampolgárrá lett Herzog Erzsébet örökségét elkobozták, államosították. Nemcsak képeket, hanem ingatlanokat is, a műalkotások legtöbbje pedig a Szépművészeti Múzeumba került. Ezek a művek tehát nem a zsidóüldözés idején jutottak állami tulajdonba, hanem a kommunista rendszerben.

Herzog Erzsébet a 70-es évek elején a magyar–amerikai vagyonjogi szerződés értelmében kárpótlást kapott ezekért a magyar államtól, amiért pedig nem, azért 1992-ben indított sikeres pert, de akkor képeket már nem követelt. Lánya, MarthaNierenberg, azonban 1999-ben újabb pert indított a magyar állam ellen, immár a festmények és más műtárgyak kiadásáért. Akkor tizenkét festményt kért vissza a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától, köztük El Greco, Lucas Cranach, Van Dyck, Goustave Courbet, Munkácsy Mihály műveit. Közülük az egyiket, Munkácsy Krisztus-mellképét a Nemzeti Galéria visszaadta. Tíz festményt 2000 őszén az elsőfokú bíróság odaítélt az örökösnek, ám végül 2002-ben a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte ezt a döntés, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot. A megismételt eljárás további három évet vett igénybe, és 2008-ban az örökösök szempontjából sikertelenül zárult.

Corot- és El Greco-festményeket is visszakérnek a Herzog-örökösök
„A most kezdődött per az összes Herzog-örökös nevében indult, és már több mint negyven műalkotásra terjed ki. Egyelőre” – írják a Heart Communications Kft. által a magyar sajtónak küldött közleményben a család jogi képviselői. A perben arra szeretnék kötelezni a magyar múzeumokat, hogy vizsgálják át teljes állományukat. Erre egyébként az elmúlt másfél évtizedben a magyar kulturális kormányzatok több alkalommal is ígéretet tettek. Magyarország 1998-ban a Washingtoni Konferencián kinyilvánította: teljes mértékben elkötelezett az irányban, hogy kártalanítsa a holokauszt áldozatait. Akkor vállalták: kijelölnek egy főbiztost is a Herzog-műkincsek felkutatására, a viták rendezésére. Ez azonban nem történt meg.

A Szépművészeti Múzeum igazgatóhelyettese, Mihály Mária lapunknak elmondta, hogy a Herzog-gyűjteményből hozzájuk került festmények között nincs olyan, amit jogszerűtlenül őriznének, mindegyiknek az eredetét, birtokukba kerülését tudják igazolni. Ezek között szerepelnek vásárolt képek is és Herzog Erzsébet államosított örökségéből való művek is, melyekért az örökös évtizedekkel ezelőtt kárpótlást kapott az 1973-ban kötött magyar–amerikai vagyonjogi szerződés értelmében. Éppen ezért mondta ki a magyar bíróság 2008-ban az akkor követelt tíz képpel kapcsolatban is, hogy azok nem a Herzog családot illetik.

A Szépművészeti egyébként adott már vissza képet a családnak, még a rendszerváltás előtt, de ez bizonyíthatóan csak letétben volt a múzeumnál. Az örökösök egyébként most harminchat tételt, festményeket, szobrokat, ékszereket, érméket követelnek a Szépművészetitől. (Más kérdés, hogy ha vissza is kapják képeiket, akkor sem vihetik ki őket az országból az 1997-es, kulturális javak védelméről szóló törvény értelmében.)

Ugyancsak letét volt az a Munkácsy-kép is, amelyet a Nemzeti Galéria visszaszolgáltatott az örökösöknek az előző per folyamán – tudtuk meg Szűcs Györgytől, az MNG igazgatóhelyettesétől. Az a két Munkácsy- és egy Brocky Károly-kép azonban, amelyet az előző per folyamán is követeltek a galériától, már nem letét volt, hanem Herzog Erzsébet államosított örökségéből származott. Most e három képen kívül további két festményt is bevontak a követelésbe a Herzog-leszármazottak.

Az utóbbi években egyébként több példa is volt arra, hogy nagy gyűjtők örökösei bírósági határozat alapján kaptak vissza fontos alkotásokat a nagy állami múzeumoktól. Így például a Hatvanyak, az Andrássyak, a Vida család (nekik személyesen Görgey Gábor kulturális miniszter adott vissza négy Munkácsyt 2002-ben a Nemzeti Galériából) vagy a Sigray család.

Kapcsolódó cikkek: Százmillió dollárra perlik a magyar államot a Herzog-örökösök | Százmilliós műkincsper: sántítanak a Herzog-vádak | Vádat emeltek egy volt náci táborőr ellen | 35 évet kapott a vörös khmer parancsnok | Kitartóan fejezgeti a hadsereget a török kormány