Könyvszigetek bibliofil ínyenceknek

„Belvárosi” jelzővel is illetik azokat a választékos ízlést szolgáló könyvesboltokat, amelyek nem tartoznak a három nagy hazai üzletlánchoz. Számuk vészesen fogy, fennmaradásuk attól is függ,lesz-e több „tudatos vásárló”.

A gazdasági válság idején a pesti Király utca és az Anker köz sarkán nyitotta meg új könyvesboltját – a kívül-belül mértékadó ízlést sugárzó Atlantisz Könyvszigetet – a humántudományok körében publikáló Atlantisz Könyvkiadó. A négynyelvű nemzetközi könyvcentrum és könyvimport-szolgáltatás célja, hogy a világ legjobb könyveit Budapesten is bárkinek könnyen elérhetővé tegye – mondja Miklós Tamás, az ELTE bölcsészkari filozófiai intézetének tanára, az Atlantisz Könyvkiadó vezetője. Emellett célja az is, hogy segítse a saját kiadói programot, amely a magyar kultúrából, felsőoktatásból hiányzó fontos műveket teszi hozzáférhetővé, megfi zethető áron. – Az Atlantisz Könyvszigeten megvásárolt minden könyv egy-egy újabb magyar nyelvű mű megjelentetését segíti elő – hangsúlyozza, és hozzáfűzi: a magyar tudományos könyvkiadás fennmaradása nélkül elsorvadna nyelvünk, megszűnne a komoly anyanyelvi diskurzus, átjárhatatlanná válnának a kulturális szakadékok. A bolti haszon minden forintját alapkönyvek kiadására költi a nonprofit vállalkozás.

Az Írók Boltja levélben kérte a törzsközönségéhez tartozó írókat, hogy csak náluk vásároljanak
Az Írók Boltja levélben kérte a törzsközönségéhez tartozó írókat, hogy csak náluk vásároljanak

A „Könyvsziget” bemutatja a világ legjobb kiadói – például a Suhrkamp, a Gallimard, a Blackwell, a Laterza és mások – köteteit, olykor szerkesztőit, szerzőit is, akikkel két évtizedes munka során kerültek kapcsolatba. Így hozták Budapestre legutóbb a német S. Fischer Kiadó második világháború előzményeit és lefolyását taglaló híres „fekete” sorozatát, amelyet világszerte a téma legjobb földolgozásának tartanak. Az üzlet megbízhatóan vállalja könyvek gyors beszerzését a világ minden tájáról, a legkedvezőbb áron. Az Atlantisz Könyvsziget sikeres működése tehát nemcsak a kiadói tevékenységhez nélkülözhetetlen, hanem ahhoz is, hogy a legizgalmasabb gondolatok széles körben hozzáférhetők legyenek a hazai érdeklődők számára. Miklós Tamás szerint e munka folytatásához a kultúra barátainak támogatására van szükség.

Két kezünkön meg lehet számolni a hasonló igényű – tudományos, irodalmi, művészeti értékeket kínáló – üzleteket. Fennmaradásuk jelenleg kétséges. Például a művészeti kiadványairól ismert Vince Kiadó boltjai jó, ha magukat el tudják tartani. A kiadót vezető Gál Katalin megjegyzi: az a réteg, amelyik színvonalas művészeti albumokat, kultúrtörténeti kulináriákat és turisztikai műveket vásárolt korábban, most olcsóbb kiadványokat keres, vagy nem vásárol. Visszaesett a forgalom a Vince múzeumi üzleteiben, a Műcsarnokban, a Nemzeti Galériában és a Művészetek Palotájában egyaránt. Új, Klauzál téri „delikát” üzletük ugyan reménykeltő, de hasznot egyelőre nem hoz. Vélhetően ott is sajátos törzsközönség alakul ki, akárcsak a Krisztina körúti vagy a Budagyöngyében levő családias üzletben. A boltok a készpénzbevétel és a közönségkapcsolat miatt fontosak. –A cél egyelőre: túlélni a receszsziót – összegez Gál Katalin.

– Ha kizárólag üzleti célú könyvesboltot üzemeltetnénk, már rég becsukhattunk volna – mondja Orbán György, a Ferencváros szívében levő Ráday Könyvesház vezetője. Náluk is csupán 20 százalék körüli arányt mutat a lektűrök, bestsellerek részesedése a forgalomban, mint a Vince üzleteiben. A többi sajátos igényeket kielégítő vásárlás. A kortárs szépirodalom kínálata mellett a Károli Református Egyetem könyvesboltjaként is működnek; iskolák tankönyvbeszerzését intézik; idegen nyelvű könyveket, köztük orosz irodalmat tartanak; igényes gyerekkönyvés DVD-választékot kínálnak. A könyvesház otthont ad irodalmi rendezvényeknek: szervezi a „Ráday Kultucca” könyvhetét, Europoetica címen nemzetközi költészeti fesztivált tart évente; galériáján képzőművészeti és dizájntárlatok nyílnak. Mindezzel egy, az átlagosnál hűségesebb, kevésbé lemorzsolódó közönségréteget tud vonzani, így kisebb a bevételkiesése, mint a legtöbb üzleté, ahol akár 15-20 százalékos piacvesztést is elszenvedtek.

Az Andrássy úti patinás Írók Boltja viszont tavaly hónapokig zárva volt átalakításmiatt. A teljes hazai irodalmi folyóirat-állományt és a legigényesebb szépirodalmi könyvkínálatot tartó, otthonos üzletben 2009 első felében még 3-5 százalékos viszszaesést rögzítettek, a novemberi nyitás után (az egyébként legforgalmasabb karácsonyi könyvvásár idején) viszont már 20 százalékkal alacsonyabb forgalmat. Az idei első fél év eredménye javulást mutat ugyan –12 százalékos visszaeséssel –, de Balogh Edit boltvezető hozzáteszi: biztonságérzetük megszűnt. Restelkedve említi, kénytelenek voltak levélben fordulni a törzsközönséghez tartozó írókhoz, támogassák a boltot azzal, hogy csak itt vásárolnak könyvet. Hiszen 10 százalékos kedvezményt kapnak, itt tartják könyvbemutatóikat, itt helyezhetik el „üzenő polcon” azokat a kéziratokat, könyveket, amelyekért a címzettek bejönnek –és mindezt örömmel teszik lehetővé számukra, de csak addig, amíg fenn tudják tartani a boltot.

Lekörözte az e-könyv a kemény borításút

Az árcsökkentés alaposan megtette a hatását: júliusban már 180 e-könyvet adtak el minden száz, kemény borítású nyomtatott kötetre vetítve az Amazon.comnál; a második negyedévet pedig 143:100 arányban zárták a digitális olvasnivalók – közölte hétfőn a vállalat.

Ez utóbbiakból a 630 ezres kínálat négyötödét tíz dollárért vagy kevesebbért kínálja az amerikai internetes kereskedőcég. Az e-könyveket az Amazon már több változatban is fejlesztett Kindle digitális olvasóján lehet letölteni, márpedig az eszköz értékesítési mutatói megháromszorozódtak, amióta nemrég 27 százalékkal csökkentették a bolti árát – az átlag amerikaiak számára már egészen megfizethető 189 dollárra (mintegy 42 ezer forint).

A Gutenberg-galaxis hagyományos „régiói” mellett az Amazon és a Kindle a technológiai újításokkal, mindenekelőtt az Apple iPad táblagépével is versenyben van. A pontos eladási mutatókat nem közlik, de elemzői becslés szerint 3,7 millió Kindle-t értékesítenek majd az idén, míg az Apple júniusban azt jelentette be: hárommillió iPad fogyott el az eszköz tavaszi piacra dobása óta. (Szőcs László, Washington)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.