Az adatok szerint két év alatt tizedével nőtt a nézőszám
Kurucz Árpád Második alkalommal kellett regisztrálniuk magukat a színházaknak, március 31-i határidővel: ez elengedhetetlen ahhoz, hogy igényt tarthassanak az állami támogatásra. Ezt a rendszert a 2008 végén elfogadott előadó-művészeti törvény írja elő, a jogszabály szerinti finanszírozás azonban csak 2010. január 1-jétől lépett érvénybe – mondta Megyeri László, a Film- és Előadó-művészeti Iroda szakmai tanácsadója. A törvénynek köszönhetően az előadó-művészeti terület 2008-hoz képest 3,5 milliárd forinttal lett gazdagabb, azaz az állami támogatás ennyivel növekedett. Igaz, 2010-ben ebből elvontak 1,2 milliárd forintot, de így is plusz 2,3 milliárdot kapnak a színházak, tánc- és énekegyüttesek, zenekarok.

És akkor nem beszéltünk a mecénás adókedvezmény lehetőségéről, amelyből tavaly 875 millió folyt be a pénztárakba, és úgy saccolják, hogy ez az összeg az idén elérheti a 6-6,5 milliárd forintot. (Az EU az év végén adta ugyanis áldását a lehetőségre, most viszont egész évben gyűjthetik a színházak a támogatókat – jegybevételük nyolcvan százalékának megfelelő öszszegig.)

A regisztráció hat kategóriájának összetétele változott a tavalyihoz képest – fűzte hozzá a szakmai tanácsadó. A minimum száznyolcvan előadást produkáló, azaz hivatásos színházak száma 36-ról 42-re, a függetlenek 106-os tábora pedig 150-re nőtt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy jövőre majdnem a felével több csoport között kell szétosztani azt a pénzt, amely a törvény szerint a kőszínházak finanszírozási keretének tíz százaléka.

A jogszabály hatására egyébként jelentősen emelkedett az előadásés a nézőszám, noha 2009 már a válság éve volt. Az előadások száma a tavaly regisztráltak körében 3,62 százalékkal nőtt, ha ugyanezt a két évet hasonlítanánk össze azokkal bővítve, akik az idén soroltak be először, akkor már nyolcszázalékos lenne a növekedés. A nézőszám nyolc-, illetve tizenkét százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor Megyeri is hallott már arról, hogy a fizető nézőszám érdekében pár száz forintért, esetenként ennél is olcsóbb jegyekkel „vattázzák” a foghíjas nézőtereket. Gond az is, hogy míg a fent említett szponzori támogatás több száz millió forintot hozott a területnek, pár fenntartó önkormányzat a magánpénzeknek megfelelő összeget elvonta színházától. Szerencsére ezt nem lehet tendenciának nevezni.

Most készült el a jogszabályt módosító csomag is, most az új kulturális vezetésre vár, hogy elfogadtassák – jelentette be az Előadó-művészeti Tanács tagja, Csóti József, gazdasági igazgató. Ez az úgynevezett műfaji szorzó (ösztönző plusz hozzájárulás) kategóriáját bővítené, a teljes munkaidőben foglalkoztatott művészek kötelező előadászszámát csökkentené, és azt szabná meg, hogy a színházigazgató alkalmazzon gazdasági igazgatót, ha neki nincs ilyen típusú végzettsége; a munkáltatói jogot ő gyakorolja, ne a fenntartó. A helyszínen lévő néhány igazgató más munkajogi kérdéseket is felvetett, amely a társulati tagok határozatlan idejű szerződtetésével kapcsolatos: ez ugyanis védi a művészt, és az elbocsátását szinte lehetetlenné teszi, ami meg a színház művészi munkájának rovására mehet. A beszélgetésen kiderült, ha nem is lehetetlen a felmondás, de meglehetősen költséges.

Erről számolt be a Pesti Magyar Színház új igazgatója, Őze Áron is, aki vezetőtársaival újraépíti a teátrum bebetonozott struktúráját. Közös megegyezéssel bontották fel jó pár közalkalmazotti szerződést, többek között a nyugdíjasokét. Erre azért volt szükség, hogy az aktív művészek bérét korrigálhassák, fiatalokat szerződtethessenek. A nyugdíjasok maradtak társulati tagok, de vállalkozói formában: további támogatásukat egy nemrég létrehozott alapítványtól remélhetik.

Kapcsolódó cikkek: Fáy válogatott, majd megint port kavart | Elindult az idei POSZT | Lemondták a szervezők a Miskolci Operafesztivál néhány programját | Nincs garancia, csúszik a fesztivál | Pécsett marad az országos színházi találkozó