Zeke László rövid szöveges történeteihez az interneten rajz is dukál
A frappáns történetecskékhez – amelyeket Kálloy Molnár Péter színművész hangján hallunk – szellemes animációk készültek, s ha különösen megtetszik egy-egy darab, akkor azt azonnal továbbküldhetjük e-mailben.

A műfaj megteremtője, írója és rajzolója a negyvenöt éves Zeke László debreceni meseíró, aki eddig hét „hagyományos” kötettel jelentkezett az irodalomban, most azonban előállt ezzel az újítással, amely a világhálón a mesemes.hu oldalon pár hete érhető el. Mint megkeresésemre elmondta, először még csak azzal kísérletezett, hogy a mobiltelefonos SMS százhatvan karakterén belül lehetséges-e elmesélni egy történetet úgy, hogy annak legyen eleje, vége, története és főleg értelme. Azt tapasztalta, hogy a lényegükre csupaszított történetek e rövid formában is élvezhetők, sőt a mese a sűrítés révén olyan „kritikus tömörséget” ért el, amely aforizmaszerű, áttételes jelentésekkel bíró tulajdonságokkal ruházta föl a szövegeket. A kezdeti kísérletezésből először rendszeres szórakozás lett, Zeke László sorra írta a történeteket, majd az általa rajzolt, egyszerű eszközökkel karakterizálható figurák révén megszülettek az említett honlapon látható animációk is.

Kálloy Molnár Pétert sem kellett sokáig győzködni arról, hogy vegyen részt a munkában, a népszerű színművésznek ugyanis az első pillanatban megtetszett a MeSeMeS műfaja. Olyannyira, hogy aki az első néhány darabot meghallgatja az ő hangján, már a többit el sem tudja nélküle képzelni.

Azon túl, hogy ez a multimédiás meseüzenet érdekes és vicces dolog – jegyezte meg a szerző –, ugyanakkor nagyon korszerű és időszerű is. Hiszen a televízióban láthatók már mesefilmek tíz másodperc hosszúságú epizódokkal, megjelentek Varró Dániel költő SMS-versei, s vannak olyan képregények, amelyek három képkockában mesélnek el egy-egy klasszikus irodalmi művet. Szerinte ebbe a sorba illeszthető a MeSeMeS is, de nem szabad megfeledkezni arról – tette hozzá –, hogy a mobiltelefon feltalálása előtt nyolcszáz évvel élt arab költő, Omar Khajjám olyan rövid, négysoros verseket, úgynevezett rubáíkat alkotott, amelyek a ritmusképletükből és a szótagszámukból adódóan hozzávetőlegesen százhatvan karakterből állnak.

Arra a kérdésemre, hogy miként fejleszthető tovább a műfaj, Zeke László azt válaszolta: folytatódik az idegen nyelvű feliratos verziók készítése, így a jövőben nemcsak magyarul, angolul és németül lesznek olvashatók a szövegek, hanem olasz, francia, norvég, angol, perzsa és román nyelven is. Tervezi azt is, hogy jeltolmács révén a siketek számára is lefordítják a meséket, de ha igazán biztató lesz a honlap látogatottsága, akkor a történet vége mégiscsak egy „hagyományos” kötet lesz – igaz, valószínűleg CD- vagy DVD-melléklettel...

Kapcsolódó cikkek: Gyermekek, alkossatok remekműveket! | Utazás Mészöly Miklós mesevilágába | 25 éve halt meg a kiváló költő, író: Romhányi a rímhányó | Világgá ment mesék | Rajzok a garázsból