2005-ben nagyot szólt a startpisztoly

Szabó Barnabás

2005 júniusában Bozóki András miniszter bejelentette: több százmillió forinttal elindítja a PANKKK-ot (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért), hogy az élő produkciók, a kezdő, fiatal zenekarok helyzetbe hozásával támogassa a hazai könnyűzenét.

Ezt szolgálta például az ifjúsági klubok infrastruktúrájának megújítására felvehető kedvezményes hitel, amelyen első körben több mint 442 millió forintra pályáztak: végül 16 klub vett fel 96 millió forintot. Ebből volt, ahol teljesen új amatőr zenei bázist hoztak létre technikai felszereléssel, próbateremmel, volt, ahol a meglévő berendezéseket korszerűsítették. A szaktárca szerint a hiteleket rendben törlesztik.

Ennek „folytatása” volt a 2008-ban 30 millió forinttal kiírt infrastruktúra-pályázat: ezen 47 vidéki klub kapott 300 ezer–1,2 millió forint viszsza nem térítendő támogatást hang- és fénytechnikai fejlesztésre, öltözőelújításra. Ilyesmire azóta nem jutott pénz.

Az eredeti programkiírásnak megfelelően 2005–2006-ban az ORTT majdnem 84 millió forinttal támogatta 20 pályázó könnyűzenei rádióműsorait, de később erre sem maradt keret. Berta András, a PANKKK programigazgatója szerint kifejezetten szükség lenne rá, különösen a vidéki adók esetében, ott nagyobb szerepet kellene kapniuk a helyi zenekaroknak. Szintén az eredeti bejelentés hangsúlyos eleme volt a vidéki élőzenei klubok működtetésére kiírt pályázat, erre évi 200 millió forintot szántak. Végül évi 65–70 millióból évente 1500–2000 koncertet támogattak (ezeket nagyjából 300 ezres közönség látta évente).

Az induló programban is fontos volt a demo felvételek, első lemezek kiadásának segítése, erre 26 millió forintot rendeltek az NKA új, ideiglenes Könnyűzenei Kollégiumához (ez 2006-ban megszűnt). A következő években a PANKKK keretében első lemezre 7, 16, illetve tavaly 10 millió forint jutott, összesen 109 lemez kapott támogatást, enélkül valószínűleg ezeknek a fele nem jelent volna meg. Külföldi koncertekre egy külső támogató segítsége révén jutott évi 5-6 millió, ebből 300 fellépés megvalósításához járultak hozzá.

A tehetségkutatók támogatása mára a PANKKK egyik legstabilabb eleme. 2007-ben 5, 2008-ban 12, tavaly 10 millió forint jutott erre a célra, az évi száz jelentkezőből átlagosan 30 rendezvény kapott 120–500 ezer forint közötti összeget. Berta András szerint a pályázók számából kiderült, hogy túl sok ilyen versenyt szerveztek, de jelentős részük nem volt elég színvonalas. Ezért lett a tavalyi támogatás feltétele a rendezvények közötti együttműködés –ez máris megfelezte a jelentkezők számát. Mivel fontos, hogy a győztesek elsősorban fejlődési lehetőséget nyerjenek, a PANKKK Programiroda egy regionális alapú, végül országos döntőbe torkolló tehetségkutatót szorgalmaz.

A legnagyobb tanulságokkal talán a menedzsmentpályázat szolgált 2007–2008-ban: évi 10-12 millió forinttal segítették zenekarokat menedzselő irodák infrastrukturális fejlesztését, promóciós munkáját. A pályázatokból kiderült, hogy sokan a szakma alapfogalmaival sincsenek tisztában, például nem tudják, mit csinál egy menedzser, és mit egy koncertszervező. Ezt a pályázatot tavaly nem is hirdették meg, úgy gondolták, először rendet kell tenni a fejekben – ezért szervezik meg február 6-án a Zipkomm zenei konferenciát, ahol bárki választ kaphat az iparág működésével kapcsolatos kérdéseire, vagy ezért támogatják a most induló első hazai popmenedzser-képzést.

A PANKKK egyik pilléreként alakult meg a Magyar Zenei Exportiroda, amelynek feladata a magyar könnyűzene külföldi promóciója volt. Működésre évi 75 millió forintot ígért a miniszter, ám ezt egyetlen évben sem kapták meg.Maximum évi 50 millióból dolgozhattak, ezt általában a fel nem használt támogatási pénzekből csoportosították át. Tavaly beolvasztották a PANKKK Programirodába, amely átvette a tárcától a PANKKK minden elemének koordinálását, lebonyolítását. Erre tavaly 40 millió forintot kaptak.

A PANKKK-ra tehát egyre kevesebb pénz jutott, és a tendencia folytatódik: idén az iroda működését 30 millió forintból kell megoldani, pályázatokra várhatóan 100 millió jut. Ebbőlmindössze a vidéki klubkoncertek (kb. 70 millió), az első lemezek (10 millió) és a tehetségkutatók (20 millió) támogatására lehet pályázatot kiírni. Berta András szerint valószínűleg hosszú távon így fog működni a rendszer, ugyanis ezek a zeneipar azon szegmensei, amelyek sohasem lesznek nyereségesek, viszont a fiatal zenészek kitörési lehetőségeinek megteremtésében rendkívül fontosak, vagyis állami támogatásra szorulnak. A többi, nyereséget is hozó terület, például a zenei export, a menedzsment, az infrastruktúra fejlesztésében szükség lesz az iparág támogatására. Erről már folynak tárgyalások a nagyobb szervezetekkel (Mahasz, EJI, Artisjus), eredmények a közeljövőben várhatók.

Kapcsolódó cikkek: A zeneszelektor | Melodifestival | Lovasi: a pécsi "rock-népművelő" | Varsó: csúcsszintű múzeummal emlékeznek Chopinre | A fehér ember rapje