Az X-aktákban az amerikai tévétörténet számos népszerű műfaja találkozott össze. A szövetségi nyomozóiroda valós eseteit dramatizáló krimi (The F. B. I.), a sci-fi és horrortörténeteket feldolgozó antológiák (Alkonyzóna, Mesék a kriptából) és a paranormális vonatkozású megoldatlan rejtélyeket feldolgozó oknyomozó műsor (Unsolved Mysteries) elemei alkották az új formátum alapját, ami máig meghatározza a műfaji heti sorozatok felépítését.

Az igazi újítás a sorozatot összefogó két legfontosabb pont: a kaotikussá váló világban is emberi mivoltukat megőrző, szerethető főszereplők és a globális összeesküvés-elméleteknek termékeny talajt adó, a posztmodern világgal szemben a kilencvenes évek óta világszerte erősödő általános bizalmatlanság és szorongás.

Az X-akták történeteinek egyik forrása a népi folklórban évezredek óta nyomon követhető, a hétköznapi emberi tapasztaláson túlmutató élmények. A mitológiák másvilágainak ártó és segítő lényei Jung szerint nagyobb értelmet nyernek, ha nem a külső világ képzelt jelenségeiként, hanem belső, tudatalatti folyamataink szimbolikus megjelenéseiként tekintünk rájuk. Itt változó formában és elnevezéssel, de hasonló funkcióval jelennek meg.

Amint a mitológia tündérei – a keltáknál és a kelet-közép-európai térség gyűjtéseiben – világukba ragadnak embereket, hogy ott szétszedjék és újra összerakják őket, szexuálisan érintkezzenek velük, vagy tudást adjanak át nekik, úgy jelennek meg ugyanilyen beszámolók a modern, már földönkívülieknek tulajdonított elrablásos élményeknél.

Ezek mind a sámáni kultúrák beavatásaira emlékeztető (velük néha teljesen megegyező), a régi halálát és valami új születését jelző élmények, amik azóta is előfordulnak, csak ma már hiányzik az értelmezésükhöz szükséges kulturális kontextus. Nem csoda, hogy ezek a korábban szakrális élmények szinte kivétel nélkül fenyegetőkként jelentkeznek, és még a mitológia egykori segítő lényei is ártókként jelennek meg újra. Az ily módon magukra maradt hősök alapmondata a paranoiát nagyban elősegítő ne bízz senkiben. S nemcsak az X-aktákban, hanem például a Twin Peaksben is, melynek központi konfliktusa a természeti egyensúly felborításán és az amerikai őslakos kultúra gyökereinek elvesztésén alapszik.

Ugyanezt a kiábrándult hozzáállást erősítik az X-akták alapszituációjának más forrásai, az összeesküvés-elméletek. Michael Barkun politológiaprofesszor elemzése szerint a kilencvenes évekre az amerikaiak már sok megmagyarázhatatlan és feldolgozatlan traumát halmoztak fel, olyanokat, mint a JFK-gyilkosság vagy az AIDS megjelenése. Mégis a kilencvenes évek elején kezdtek igazán hinni az összeesküvés-elméletekben, amikor az akkor még szélsőségesnek számító politikai összeesküvés-elméletek elkezdtek egybeolvadni a paranormális összeesküvés-elméletekkel. Ennek a folyamatnak az X-akták nem volt a beindítója, de katalizátora annál inkább.

A mitológiai hősök külső, világban megtett útjához és a természeti népek sámánjainak belső utazásaihoz hasonlóan az X-akták hősei is az emberi és egy másik, ismeretlen világ között lépik át a határvonalat, legyen az bármennyire képletes. Mulder és Scully ügynök egy kiábrándult világ posztmodern hősei, eleve vesztésre állnak. Amit elérhetnek, csak kis hőstettek: egyszeri ügyek megoldása vagy kisebb közösségek megmentése. Nemritkán be kell érniük a puszta túléléssel.

A nagy hőstett esetében – ami az egész emberi létezést fenyegető földönkívüli-invázió megállítása lenne – az ügynökök jutalma egyedül a megszerzett tudás, sosem a megoldás: tudásukat meg már nem oszthatják.

A főcím kétértelmű szlogenje, a The Truth is Out There egyszerre jelenti azt, hogy az igazság odaát van, s azt, hogy az igazság létezik. A konklúzió azonban ennek éppen az ellenkezője: nincs egy igazság, csak egyéni igazságok léteznek, kinek-kinek a saját tapasztalata alapján.

A sorozat véget ért, de az összeesküvés-elméletek velünk maradtak, s bár az ufók kikoptak belőlük, igazságként terjednek ma is, nálunk is. Az X-akták legnagyobb tanulsága az, hogy tanuljuk meg helyén kezelni a félelmeinkből táplálkozó rémtörténeteket, és amikor például összeesküvők vezérelte tömeges csipbeültetésekről vagy országot-világot irányító, szűk titkos csoportról hallunk, jusson eszünkbe, hogy ezekkel a legtöbben az X-akták hangsúlyozottan kitalált történeteiben találkoztak először.

Adatlap

Cím: X-akták

Műfaj: sci-fi thriller

Évadok száma: 9 (1993–2002)

Epizódok száma: 201

Főszereplők: David Duchovny (Rékasi Károly) Gillian Anderson (Náray Erika, Györgyi Anna)

Mozifilm: X-akták: A jövő a tét (1998), X-akták: Hinni akarok (2008)

Muzsika

A sorozat zeneszerzője, Mark Snow R. W Goodwin producer barátjaként kapta meg a feladatot, miután 10-15 másik jelölt felkérését elvetették. Az eredeti koncepció szerint elsősorban szintetizátoros zenét akartak tőle, de azután egyre több melódiát kértek. Az X-akták epizódról epizódra sokkal több ének nélküli, hangszeres muzsikát használ, mint más sorozatokban. Snow egyszer kapott jelölést Grammy-díjra, de nem nyerte el.

Beszéljük meg!

Beszéljünk az X-aktákról. Milyen az élet Scully és Mulder nélkül? Kommentálj a neten: nol.hu/magazin.

Sorozatajánló

Kojak

Filmmúzeum, hétköznap este 8-tól

(amerikai krimisorozat, sz.: Telly Savalas, Dan Frazer, Kevin Dobson) A Kojak első epizódját a hetvenes években mutatták be és az évtized legnépszerűbb tévésorozatává vált Amerikában. Theo Kojak hadnagy szókimondó és sokat látott zsaru jó humorérzékkel és utánozhatatlan stílussal. Hogy igazságot szolgáltasson a manhattani 13-as körzetben.

Úri házak titkai

m1, szombat, kora este

(francia tévéfilmsorozat, r.: Michel Hassan, sz.: Nadine Alari, Sophie de la Rochefoucauld, Camille Japy, Claire Vernet) 1918 tele, épphogy véget ért a háború. A havas Montparnasse-on árusok, lovas kocsik, festők. Itt élnek hőseink, úrnők és cselédek, egy ódon négyemeletes úri házban. A különböző szinteken lakó családoknak más-más a történetük, csak egy a közös bennük, mindegyikben akad egy olyan férfi, aki nem jött vissza a háborúból.

Gyilkos sorok

Viasat3, hétköznap kora du.

(amerikai krimisorozat, r.: Peter S. Fischer, Richard Levinson, William Link, sz.: Angela Lansbury) Jessica Fletcher volt angoltanár és híres regényíró nagy tehetséggel oldja meg a legkülönösebb rejtélyeket. A gyilkossági esetek mindenhol megtalálják, a barátai lakásától kezdve saját szülővárosáig. Jessicának olykor a barátja, dr. Seth Hazlitt, vagy a helyi sheriff, Amos Tupper is segít...

Sorozatos problémák

Lost, Szex és New York, Dallas, Bűbájos boszorkák, Az elnök emberei, Maffiózók, Szomszédok, South Park, Jóbarátok - mindenkinek van kedvence, ha bevallja, ha tagadja. Hogy ne csak nézzük, hanem lássuk is a napi, heti rendszerességgel vetített filmeket, igyekszünk körüljárni a sorozatok mélyebb rétegeit, hatásmechanizmusát és szabályrendszerét.