belépés belépés | segítség segítség | hírlevél hírlevél | előfizetés előfizetés | RSS RSS | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2010. február
9. kedd
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS

Turulpörkölt lengyel fazékból

Beszélgetés Krzysztof Vargával legújabb könyvéről

Turulpörkölt - ezzel a címmel jelent meg a napokban Hermann Péter bravúros fordításában az Európa Könyvkiadó kiadásában Krzysztof Varga lengyel író könyve, amely most októberben a közönség szavazatai alapján elnyerte a legrangosabb lengyel irodalmi díjat, a Nike-ot. Az írónak két kisregénye látott napvilágot eddig magyarul 2008-ban, a Tequila és a Fejlődésregény.

Friss Róbert| Népszabadság| 2009. november 16. |33 komment

nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

janbathory | 2009. december 21. | 17:57:08

"nem az írók állapítják meg az igazságokat"
De ők is formálják a közvéleményt, és jogom van objektív alapokon vitatkozni olyannal, aki nem csupán a saját érzelmi rezdüléseit örökíti meg, de szociográfiát is ír. (És történelmi tévedést is vét.)

"elkezdenének azzal fenyegetni, hogy kiverik a szemem?!"
Nem, az általam megismert, "szélsőcivilizált", "szélsőnyugat-európai" "szélsőemberek" nem kezdenének fenyegetni. Előbb kapnád magad azon, hogy félszemű vagy.

Véleményem szerint a te objektivitásod az, amely megkérdőjelezhető. Az ugyanis, hogy egy lélegzetvétellel leszélsőjobboldalizod azt, akinek eltér a véleménye a tiédtől vagy az íróétól, az pont arra a retorikára emlékeztet, amelyről korábban is írtam. Nem megfigyel, nem igyekszik összegezni, nem tényszerű - feltételez csupán: csoportidentitást, nézeteket, stb. Mint annak idején Vásárhelyi Mária "rejtőzködő rasszistákat".
Valóban, volt egy pár szalonképtelen hozzászólás, de a te általánosító, féligazságokon alapuló, ujjalmutogató stílusod az, ami kiválóan alkalmas arra, hogy tovább szítsa a gyűlöletet: az ostoba szélsőjobboldaliakét a sznob, elitista, tehetséges nyelvi trükkökkel operáló vagy épp olcsó hangulatkeltésből és túllihegett, színpadi rettegésből élő ál-liberálisok ellenében, és viszont. De nem csoda, hogy még nyakig benne vagyunk ebben a kommunikációs technikában, mert ezt hallgattuk az SZDSZ-től 20 éven át.
Korábban már kifejeztem reményeimet, hogy talán most ennek vége lesz. És a "szélsőséges" kocsmai stí

math | 2009. december 8. | 10:25:14

Ha lene egy kis öniróniánk, akkor pár magyaros, és főleg lengyel étteremben bevezetnének a "Turulpörkölt" fantázianéven kakaspörköltet.

math | 2009. december 8. | 10:01:07

érhtető, hogy a jobboldalnak Krzysztof Varga nevéről a zsidó származás jut eszébe, hiszen Varga Mihály (Fidesz) is zsidó, és Varga Ernő (Jobbik) is zsidó.:)

math | 2009. december 8. | 09:55:20

Egyébként elképzelem, hogy írnék franciául egy könyvet, amiben az van, hogy nem tetszik a Danton szobor az Odeonnál, vagy németól egy könyvet, hogy nem tetszik a potsdami kastély, vagy angolul egyet, hogy a stonhenge szerintem szánalmas állapotban van, akkor elkezdenének azzal fenyegetni, hogy kiverik a szemem?!

persze, a szélsőjobb mindegyik országban ezt csinálja, mert hülyék. de normálisok?

math | 2009. december 8. | 09:47:22

a szélsőjobb itt is megmutatta, hogy nincs humorérzéke, és hogy pontosan rájuk illik a kritika, ami ellen tiltakoznak.

math | 2009. december 8. | 09:45:51

Seres Rezső:

http://www.youtube.com/watch?v=4WBZwLkvpFI&feature=related

703,864 views

Liszt Ferenc

http://www.youtube.com/watch?v=HYyspHXg3lk

11,803 views

tehát nem volt túlzás


math | 2009. december 8. | 09:38:17

"Nem olvastam a könyvet, de alapvetően nem értek egyet Varga e cikkben kifejtett nézeteivel."

te így látod, ő úgy. amin vitázol nem igazán objektív, szóval hadd lássa már úgy! egyébként is, mit vitázol egy íróval? ha tetszik olvasd, ha nem tetszik, ne olvasd! nem az írók állapítják meg az igazságokat.

math | 2009. december 8. | 09:34:47

"Az öngyilkosság a magyar kultúra legsikeresebb exportcikke. Egyetlen magyar író, festő vagy színész sem aratott akkora sikert, mint a Szomorú vasárnap című dal, az öngyilkosok világhimnusza... ...Igen, Seress Rezsőnek nagyobb hatása volt az emberiségre, mint Liszt Ferenc zenéjének, vagy Szabó István filmjeinek."

épp a napokban mondta nekem egy német kollégám, hogy ismeri ezt a magyar dalt, és milyen híres, stb. tehát igen, telitalálat.

ejmiakő | 2009. november 30. | 19:59:00

Moderálási alapelvek- komment törölve -

janbathory | 2009. november 28. | 18:08:57

Nem olvastam a könyvet, de alapvetően nem értek egyet Varga e cikkben kifejtett nézeteivel. Persze én is ismerem a magyarok depresszív lelkületét, meg a lengyelekét is, és engem is idegesít, ha letámadnak a "dwa bratanki" mondókával, de az irodalmár szerző szemmel láthatólag nem ismeri a történelmet, amikor azt mondja, nem volt sose lengyel-magyar háború. Volt. Kár, hogy ezt még az se tudja, aki egyébként nagyon helyesen megcáfolja a lengyel lovasság tank-rohamának legendáját. Varga továbbá nem ismeri Kelet-Európa társadalmait sem, amikor azt mondja, hogy mindössze ez a sose-háborúztunk-hiedelem és Bem apó tart minket össze, "ennyi".
Mind a magyar, mind a lengyel társadalomban van egyfajta büszkeség, nemesi gesztus, lovagiasság, ha úgy tetszik rátartiság, ami megkülönböztet minket mindenki mástól. A csehekből, a szlovákokból, az ukránokból, románokból, szerbekből mind hiányzik ez a valami, ami eltölthet büszkeséggel, ami lehet bosszantó vagy megmosolyogtató olykor, és ami - legalábbis Kádárig - mindkét társadalom számottevő tényezője volt.
Biztosan sok értékes észrevétele van Vargának, amiből tanulhatnánk, de ha ezt nem érti, ha nem látja a közöset a két "antemurale" nemzet lelkivilágának mélyén, akkor nem lehet teljes a könyve. Tény, hogy mindkét nép fiataljait jobban érdekli manapság London és New York, mint a másik ország kultúrája, és hogy már nem a '70-es évek stopposvilágában élünk. Én e tény felett nem vonok értékítéletet, de akik fájlalják vagy örömmel üdvözlik ezt a helyzetet, azok figyelmébe ajánlom a kérdést: a visegrádi kapcsolatok gyengülése vajon mennyire a mi "belügyünk", és mennyire globálisabb (gazdasági) érdek.
Nekem ezért így, elolvasás nélkül úgy tűnik, mintha Varga is inkább azon arrogáns megmondóemberek entellektüalizáló körének volna tagja, akik hazánkban az SZDSZ égisze alatt kaptak mindenhatóságot a magyar közügyek megítélése fölött, és a liberalizmust diktatórikus beidegződésekkel képviselték. És akik talán most lassan átadják helyüket a valódi pluralizmusnak. Ugyanez a társaság, vagy legalábbis az ő retorikájuk viszont a Kaczyński-érában igen erős táptalajra talált Lengyelországban. Ha azonban ellátogatunk hozzájuk, akkor azért még mindig azt láthatjuk, hogy építőipari és esküvői divat-reklámok köszöntenek az óriásplakátokon, míg Magyarországon a hirdetések a "ma csak 199 Ft a Miska csoki" és a "még ma vegyél laptopot hitelre" típusú, a szánalmas lelki és közösségi szegénységet az anyagi javak halmozásával feledtető magatartásra ösztönöz.

tatus | 2009. november 19. | 15:32:44

Vargával több baj van, de a Népszabósággal sincs minden rendben, mert félretájékoztat. (Régi reflexek?) Varga ugyanis NEM lett NIKÉ-díjas, szerkesztő hölgyeim és uraim! Jelölt volt csak, de a hét döntősből végül nem ő, hanem Eugeniusz Tkaczyszyna-Dycki kapta a 2009-es irodalmi díjat "Dal a függésrekről és függőségekről" című verseskötetéért. A szerzővel interjút készítő újságíró helyében én azt is megkérdeztem volna, hogy mit szól a NIKÉ-Díjhoz, és akkor a tévedés talán kiderült volna menten. Persze az is lehet, hogy a cikkíró ezzel a hamisítással akarta még rangosabbá tenni alanyát... Akinek azárt még lehet, hogy valaki kiveri a fogát kis Hazánkban.

stogie | 2009. november 17. | 21:27:34

retro67
Elfelejtettem hozzzatenni,hogy egyetertek veled.

retro67 | 2009. november 17. | 17:07:19

Stogie, a könyvből idéztem.

Mert én, a nemzetgyalázáson hörgőkkel ellentétben elolvastam. Be kellett látnom, hogy szar dolog belenézni a görbe tükörbe... főként akkor, ha kiderül, hogy nem a tükörrel van baj.

Szamok Embere | 2009. november 17. | 10:02:08

"nekiáll magyarnemzeti szimbólumot ... gyalázni" bukik ki a gyökérmagyar rögvalóság talajából a frankó.

stogie | 2009. november 17. | 09:36:04

kocsobur:varhato volt,hogy te itt is megtalalod
a kovek mogott bujkalo zsidot.Paranoiasok vagytok,
beteglelku/gondolkodasu emberek.Semmi rossz nincs
a cimben,es igen is ha az iro azt mondja,hogy o
felig magyar,akkor neked el kell fogadnod,
le kellene szokni errol az orban atokrol,hogy ti
mondjatok meg ki a magyar es ki nem.
Lazulj kicsit.

stogie | 2009. november 17. | 09:31:15

Na azert retro67 se megy a szomszedba tulzasokert,
ismerem a szomoru vasarnapot mivel szeretem a jazzt
es sokan feldolgoztak,de azt azert ne hidd,hogy seress
rezsonek nagyobb hatasa volt/van mint lisztnek vagy
bartoknak.Nem nagyon szoktam hallgatni azt a dalt mert
utan mindig el kezdem keresni a kotelet,de milyen a
magyar szerencse csak cernat talalok.:)))

heraklész | 2009. november 17. | 09:28:13

erlauer :te hülye vagy.Ez az író egy dekadens farok.

retro67 | 2009. november 16. | 21:46:38

"Az öngyilkosság a magyar kultúra legsikeresebb exportcikke. Egyetlen magyar író, festő vagy színész sem aratott akkora sikert, mint a Szomorú vasárnap című dal, az öngyilkosok világhimnusza... ...Igen, Seress Rezsőnek nagyobb hatása volt az emberiségre, mint Liszt Ferenc zenéjének, vagy Szabó István filmjeinek."

Telitalálat.

erlauer | 2009. november 16. | 20:45:38

Nagyon tetszik a cikk, a könyvet mielőbb megveszem. Sok ilyen kéne!

weller | 2009. november 16. | 16:15:02

"Néha úgy látszik, sok magyar még nem vette észre, hogy már rég kivonultak a szovjetek Magyarországról. Azt az érzést keltik, hogy még mindig a bolsevikok kormányoznak."
Azért keltik ezt az érzést, mert ez a valóság. Korrupció mindenhol, naponta bírósági tárgyalásokra rohangálnak a kormánypolitikusok, akik ténylegesen volt kommunista ifjak vagy azok leszármazottai. Ők uralják a Parlamentet és a befolyásos pénzügyi és médiabeli pozíciókat, az ország pedig süllyed morálisan és gazdaságilag egyaránt.

nasacom | 2009. november 16. | 12:34:17

ok
na liberti már kiütötte a biztosítékot

libertyMUC | 2009. november 16. | 12:28:15

libertyMUC | 2009. november 16. | 12:28:15

ami meg a turul-t illeti: még pörköltnek sem jó, dögevö madár a sas. kopasszuk meg, az elég.

libertyMUC | 2009. november 16. | 12:25:48

kocsobur | 2009. november 16. | 11:59:44

"Mint minden(vagy majdnem minden) hungarofób(magyargyűlölő), nemzeti, történelmi, vallási szimbólumokat célbavevő hazai&nemzetközi megnyilvánulás, milyen érdekes ez is "liberális" forrású."

asziszem az üldözési mániás, komplexusos magyar díszpéldánya vagy. mint ilyen mindíg a "másban" és a "másokban" keresed a saját bajaink okát. pedig nem ártana kissé önkritikusan is gondolkodni, da hát a jobb szélen már maga a gondolkodás is lehetetlen, nemhogy az önkritikus.

kocsobur | 2009. november 16. | 11:59:44

Re#nasacom ("kocsobur megértelek, de nem minden esetben akarják a magyarokat gyalázni, ha zsidó ha nem zsidó... és nem is minden esetben gyalázás")


Tisztázzuk.
Mint minden(vagy majdnem minden) hungarofób(magyargyűlölő), nemzeti, történelmi, vallási szimbólumokat célbavevő hazai&nemzetközi megnyilvánulás, milyen érdekes ez is "liberális" forrású.
Amit aztán a hazai "liberális" források habosítanak tovább.

Erről a "turulpörköltesről" is azonnal tudtam hol láttam már és mi a háttere...
Semmi sem véletlen ugyanis.
Mint ahogy ez sem, idézem :

"Varga maga nyilatkozta, hogy ezért a könyvéért még otthagyhatja a fogát Magyarországon."

(Ez persze túlzás/önreklám,Bástya/varga elvtárs már rég le van szarva max. néhányan(virtuálisan) leköpik mint imrekerteszt, kendepétert,majsait vagy esterhaas joe-t.)

nasacom | 2009. november 16. | 11:37:43

igen valóban kicsit rizikós ilyet írni. a paródia és az irónia is sérthet egyeseket, ezeket jobb esetben pozitívan kell felfogni, vagy tanulni belőle.

"Néha úgy látszik, sok magyar még nem vette észre, hogy már rég kivonultak a szovjetek Magyarországról."

valóban a sok nem mindenkit jelent, de az ilyen kijelentésekkel vigyázni kell, ugyanis a szovjetek erősen itt hagyták nyomukat. élnek még emberek akik elég sokat szenvedtek a szovjet elnyomás miatt. na nekik nem feltétlen esik jól az ilyesmi. nem olvastam a könyvet, lehet nem is fogom, de ez eddig még ezzel a címmel se háborított fel az ismertek alapján. más kontextusban, mint magyar gyalázás lehet ütötte volna a biztosítékot...

kocsobur megértelek, de nem minden esetben akarják a magyarokat gyalázni, ha zsidó ha nem zsidó... és nem is minden esetben gyalázás

kocsobur | 2009. november 16. | 10:46:46

Re#zstoth75 ("Kicsit szórakozik az író, maximum nem olvasod el, ha nem akarod")

Ezt hallottam imrekertesztől is...
Vagy a pozsonyi ádám/bencsik párostól, ha ez neked jobban tetszik...

"Egyébként a kritikát néha érdemes megszívlelni. Egy lengyel idejön, megtanul magyarul, érdekli az országunk, ír rólunk egy ironikus könyvet."


Az ilyen szándékos provokációk nyomán naná hogy elsül néhány hozzászóló klaviatúrája.
Vegyük ezt az esetet is.
Rögtön azzal indít hogy " Az édesapja révén félig magyar varsói író".

Hát egy lófaszt "magyar"Még "félig" sem..
Miért nem lehet tisztességesen leírni ha már mindenáron ki kell emelni a származását: egy magyarországi és egy lengyelországi zsidó frigyéből létrejött hungarofób liberális, elkezdett "turulpörköltezni", az itteni ÉS-es társai örömére/és támogatásával.

És kész.
Ez így világos beszéd, mindenki tudja miről van szó, olvassa őt az akinek
az anyja neve rezső.

zstoth75 | 2009. november 16. | 10:22:16

kocsobur | 2009. november 16. | 09:56:49
Kicsit szórakozik az író, maximum nem olvasod el, ha nem akarod. Egyébként a kritikát néha érdemes megszívlelni. Egy lengyel idejön, megtanul magyarul, érdekli az országunk, ír rólunk egy ironikus könyvet. Akármilyen ócskaság jön ki belőle, ha épp nem remekmű, némi respektet érdemes azért fenntartani a számára. Lehet, hogy a könyv többi része tetszene.

Találsz elég (ön)tömjénező, mélymagyar könyvet.

Egyébként pl. a britek elképesztően kemény humorral fordulnak a történelmük felé, mégse pusztulnak bele.

zstoth75 | 2009. november 16. | 10:10:20

kocsobur | 2009. november 16. | 09:56:49
Legalább utálhatsz valakit. Képzeld el, ha még ez sem lesz!

kocsobur | 2009. november 16. | 09:56:49


Természetesen az is "véletlen" hogy a szerző éppen
az itteni szellemi kápók és verőlegények réteglapjában jelent meg a válogatott részleteivel...
Mehet ez is a "tetemcafat", a " Szent István tökfedője" és tsai mellé:

es.hu/index.php?search=author%3BKRZYSZTOF%20VARGA

kocsobur | 2009. november 16. | 09:40:44

"zt mondta, a Turulpörkölt nagyon provokatív cím. Biztos igaza van, bár nem vagyok provokátor. A könyv címe inkább irónia, egy kis vicc."

Mégegy imrkerteszi degenerált alak, aki nekiáll magyarnemzeti szimbólumot, történelmet stb. gyalázni, majd közli hogy "irónia, egy kis vicc".

Pasinszki | 2009. november 16. | 08:20:48

Hadd kötekedjek egy kicsit: "elnyerte a legrangosabb lengyel irodalmi díjat, a Nike-ot" - talán Nikét! (A szerző kedvéért: Niké a győzelem istennője a görög mitológiában, és a lengyelek sem ejtik másként, mint mi.)
Aztán: "Nem vagyok provokátor" - talán provokatőr! Ne keverjük a prókátorral, az más!

lényeglátó | 2009. november 16. | 08:07:52

Jó lehet! Tamási Áron:Ábel a rengetegben, jut eszembe román csendőrrel kajálják a sast!

irriga | 2009. november 16. | 07:53:36

Magyar, lengyel két jó barát ...

Ez joooóóó!
Ezen a napon vonultak be 1956-ban Budapestre a szovjetek. Néha úgy látszik, sok magyar még nem vette észre, hogy már rég kivonultak a szovjetek Magyarországról.


"Nem vagyok provokátor, ez inkább irónia"
Alina Gajdamovic
"A magyar sors azért ilyen tragikus, mert magukon a magyarokon kívül a világon senkit sem érdekel. Magyarországnak nem sikerült világraszóló ügyet csinálnia történelmi balsorsából. November negyedike, a nemzeti gyász napja, e balsors belmagyar dátuma. Ezen a napon vonultak be 1956-ban Budapestre a szovjetek. Néha úgy látszik, sok magyar még nem vette észre, hogy már rég kivonultak a szovjetek Magyarországról. Azt az érzést keltik, hogy még mindig a bolsevikok kormányoznak." (Turulpörkölt)

- Könyvének lengyel címe: Gulasz z turula. Talán a fordítóját kellene dicsérnem a provokatív, de szerintem tökéletes magyar címért. Az igazán egyéni nézőpont, amellyel megírta a Turulpörköltöt viszont az öné. Sajátosan ötvözi a magyar gasztronómiát, a kocsmavilágot és a magyar melankóliát. És mindezt - hogy maradjunk a módszernél - megborsozta némi lengyel szemlélettel. Honnan az ötlet?

- A Turulpörkölt az első ilyen jellegű könyv Lengyelországban, s talán Magyarországon is ritka. Tele van a lengyel könyvpiac magyar szakácskönyvekkel és útikalauzokkal, de olyat nem talál, amely valamiféle turmix vagy koktél: konyha, történelem, politika, riport és hangulat, magántapasztalat. Ez talán furcsa irodalmi kaja, de óriási meglepetésemre ízlik a lengyel közönségnek. Sikerkönyv lett. Ami pedig az ötletet illeti, 2005-ben, vagy 2006-ban merült fel bennem, pontosan nem emlékszem. Budán laktam, a Moszkva tér környékén, és Nagrobek z lastryko, Olcsó sírkő című regényemet írtam. Gondoltam: itt lakom, nagyon jól ismerem Budapestet, ismerem az országot, a történelmét, a különös magyar hangulatot, miért ne írnék könyvet Magyarországról? Nem regényt, hanem félig esszét, félig szubjektív riportot.

HIRDETÉS

- Igen érzékletesen - és szerintem pontosan - írja le a magyar melankóliát. Nem tart attól, hogy az érzékeny és büszke magyar lélek szemére veti: milyen jogon ír ilyen kritikusan róla egy külföldi?

- Úgy gondolom, jogom van megírni egy ilyen szubjektív beszámolót, mert ez félig önreflexió. Az édesapám okán félig magyar vagyok, 1966-ban érkezett Lengyelországba, a Medicor mérnöke volt, itt ragadt. Én 1968-ban születtem Varsóban, itt tanultam, itt végeztem el a Szent Ágoston katolikus fiúgimnáziumot, ami azt jelenti, hogy igazi tipikus lengyel vagyok. Aztán lengyel irodalomból és kultúrából diplomáztam a Varsói Egyetemen. A Gazeta Wyborczánál dolgoztam, a vélemény rovatot és kulturális rovatot szerkesztettem, manapság pedig inkább író vagyok, ez a legfontosabb munkám.

- Kádár-paprikás, Horthy-pecsenye, Rákosi-leves, Bulcsú- Lehel-pörkölt, Szent István-szalámi, Gyurcsány-Orbán-lecsó, Kossuth-zsír, Árpád-szelet, ezek könyvének a fejezetcímei. Ám a gasztronómia félrevezető. Inkább meghökkentő, bár elismerem, találó csomagolópapír, amely a magyarok történelemszemléletének kritikáját tartalmazza. Nem fél, hogy ezeket a frivol megnevezéseket rosszul fogadja az érzékeny magyar közgondolkodás?

- A magyar konyha rajongója vagyok! Tudom: nehéz, zsíros, biztos nem fitneszkaja, de akkor is az! Miért konyha-politikai minden fejezet címe? Mert Lengyelországban mindenki tudja mi az a paprikás vagy a lecsó. Viszont sajnos senki nem tudja, ki volt például Rákosi, Horthy vagy Bulcsú és Lehel. Kádár - igen, Kossuth - persze, na de Árpád? - nem. Tudom, hogy a Turulpörkölt kockázatos cím. És persze, van bennem félelem, hogyan fogadja a magyar közönség a könyvet. Sokan talán haragot éreznek majd, és vérbosszút forralnak, mert tudom: a magyar társadalom számára a magyar történelem továbbra is nagyon bonyolult kérdés. Néhány hónapja Romániában, egy irodalmi fesztiválon találkoztam Esterházy Péterrel. Azt mondta, a Turulpörkölt nagyon provokatív cím. Biztos igaza van, bár nem vagyok provokátor. A könyv címe inkább irónia, egy kis vicc. És remélem, a magyarokban akad még humorérzék, nem csak harag és büszkeség. Annak ellenére bízom ebben, hogy az interneten olvasva a magyar politikai életről erősödik a félelmem, hogy veszélyes változások előtt állnak, amelyek nem nagyon tetszenek nekem, hogy napról napra erősödnek olyan pártok és szervezetek, mint a Jobbik és a Magyar Gárda. Ezek nagyon rossz hírek a magyar demokrácia számára. Persze, a rossz hír a politikában: szenzáció az újságíróknak. Sajnos, a külföldi sajtónak is. A lengyel napi- és hetilapok is csak akkor cikkeznek Magyarországról, amikor új politikai vagy gazdasági válság van Budapesten.

- A magyar-lengyel kapcsolatok érzelmi töltését évtizedekig a "Magyar-lengyel két jó barát..." mondóka adta. Csak kevesek tudtak a lengyel történelem valóságáról, mondjuk Wajda filmjeiből. Az iskolások a német tankok elleni lovasrohamok képeivel, a zenét szerető idősebbek Chopin romantikájával, a hetvenes-nyolcvanas évek ifjúsága pedig a lengyel dzsesszklubok szabadságával egészítette ki az "együtt megivott borok" közhelyét. 1989 óta mintha még ez a hamis érzelmi kapocs is lazult volna. Miért?

- Kérem! Csak a "lengyel-magyar két jó barátot" ne! Elég régi, unalmas mondás, már elnézést, ma már csak szentimentális vacak. Persze, Lengyelországban mindenki ismeri ezt a mondást, mint az ábécét, vagy a himnuszt. De, amikor azt kérdezem: mit jelent, miért vagyunk barátok, a válasz: mert..., hmmm, mert..., nem tudom. Mert soha nem volt magyar-lengyel háború. Szerettük egymást. A lengyelek harcoltak a németek, az oroszok, a törökök és a svédek ellen is, de a magyarok ellen soha. És persze Bem apó és a lengyel légió 1848-ban. Ennyi. Talán negyven éve erősebb volt a barátságunk, talán, mert más volt a világ, amely ma már múlté. Manapság a magyar fiatalokat nem érdekli, mi van Lengyelországban, és a lengyel diákok és egyetemisták számára sem érdekes, mi van Magyarországon, Inkább az: mi van Londonban vagy Amerikában. Ami pedig a német tankok elleni lovasrohamokat illeti, az tiszta mitológia és hazugság. Ilyen csata nem volt. Persze: nagyon szép romantikus tájkép, tetszik nekünk, de sajnos - hülyeség. Mi, lengyelek igazi romantikus alkatok vagyunk, szerencsétlen és reménytelen emberek. Ez igazi gond, de talán ez a legfontosabb kapcsolat magyarok és lengyelek között, ez a furcsa, különös mentalitás. Az az igazság, hogy a magyar történelem, a mai politikai és társadalmi élet a tipikus lengyel olvasó számára terra incognita. Budapest, Balaton, Hajdúszoboszló - hogy ez utóbbi miért kiemelten népszerű a lengyelek szemében, nem tudok rájönni -, csárdás és cigányzene: ez Magyarország a lengyelek többségének a szemében. Én viszont másképp gondolkodom Magyarországról, amely szakít ezzel a szemlélettel, bár persze az sem az egész és az igazi Magyarország. De, talán éppen emiatt, a más szem miatt lett siker a Turulpörkölt, mert benne a lengyelek felfedezhettek egy ismeretlen Magyarországot.

"Ebben a világban nem csak lecsó, töltött paprika és rakott krumpli létezik, ott van a frusztráltság, ott vannak a komplexusok, ott van a gyógyíthatatlan, fájdalmas, összekuszálódott emlékezet is. Ott van a nosztalgia Horthy Miklós kormányzó és Kádár János elvtárs kora után is; az a lényeg, hogy legyen valamilyen nosztalgia, mert ez formálja a magyar életet." (Turulpörkölt)

 
nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás
HIRDETÉS

HIRDETÉS
.