A felzúdulás azután sem ült el, hogy Barbara Rosenkranz, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) színeiben induló államfőjelölt hétfőn nyilvánosan kijelentette: elhatárolódik a nemzetiszocialista nézetektől. A politikusnőtől azt követelik, jelentse ki, hogy több millió zsidót öltek meg gázkamrákban a második világháború alatt és hogy ő maga elítéli ezt.

A jobboldali-populista párt államfőjelöltje az előző héten egy interjúban azt mondta: az úgynevezett tilalmi törvény a jelenlegi formájában részben sérti a szólásszabadságot, mert "az abszurd, furcsa, megvetendő" véleményeket sem szabad betiltani. Elfogadhatatlannak találták azt is, hogy a holokausztról azt mondta: "abból indulok ki, amit tanítottak". Rosenkranz gyermekkori éveiben, az 1960-70-es években ugyanis az ausztriai iskolai oktatásban inkább elkerülték a holokauszt témáját.

Az FPÖ kivételével valamennyi parlamenti párt elítélte Rosenkranz szavait. Egyes kommentárok a "zugnáci" jelzővel illették a politikusnőt, egy bécsi ügyvéd pedig feljelentést tett ellene a tilalmi törvény megsértése címén. Elítélte Rosenkranz kijelentéseit Christoph Schönborn bécsi érsek is. Mint fogalmazott, az ő szemében "nem választható" az, aki nem ad egyértelmű választ a holokauszt kérdésében.

Egy későbbi interjúban Rosenkranz igyekezett árnyalni kijelentéseit. "Nem lehet kétséges", hogy voltak gázkamrák - mondta, és tagadta, hogy a tilalmi törvény eltörlését akarná.

Josef Cap, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) frakcióvezetője szerint Rosenkranznak ki kell jelentenie, hogy nem csak eltörölni, de módosítani sem akarja a törvényt. Robert Fuchs jogászprofesszor, a bécsi egyetem büntetőjogi intézetének vezetője szerint viszont Rosenkranz nem vonható felelősségre azért, ha a törvény részleges eltörlését akarja. Egy demokráciában a törvények megváltoztatására vonatkozó igényt nem lehet megtiltani, és az osztrák bíróságok gyakorlata szerint önmagában nem büntethető a gázkamrákkal kapcsolatos kétség sem, csak létezésük tagadása - mondta.

Bírálói rámutatnak arra is, hogy az FPÖ nemzeti szárnyához tartozó alsó-ausztriai tartományi miniszter férje, Horst Jakob Rosenkranz szélsőjobboldali körökben forog, és hogy korábban a betiltott Nemzeti Demokrata Pártban (NPD) tevékenykedett.

Egyértelmű állásfoglalásra szólította fel Hans Dichand, a Kronen Zeitung című bulvárlap tulajdonosa is, aki korábban még arra buzdította a lap olvasóit, hogy szavazzanak az FPÖ jelöltjére. Dichand időről időre publikál a példányszámát tekintve vezető osztrák lapban, írásai befolyásolhatják a közvéleményt.

Az április 25-i elnökválasztáson eddig csak két párt indított jelöltet, az FPÖ és az SPÖ. A botrány kipattanása előtt készült felmérések Rosenkranznak a szavazatok 26 százalékát jósolták, míg az SPÖ jelöltjének Heinz Fischer hivatalban lévő államfőnek 74 százalékot.

Azt egyelőre nem tudni, hogyan hatott Rosenkranz népszerűségére a belpolitikai vihar. Mindamellett egy friss felmérésben a megkérdezettek 41 százaléka úgy vélekedett, hogy a politikusnő szavai ártanak Ausztria nemzetközi megítélésének.