A WikiLeaks közölte hétfőn azoknak az amerikai ipari és infrastrukturális létesítményeknek a titkos listáját, amelyeket az Egyesült Államok különösen védendőnek tart terrorista támadásoktól, mert a külügyminisztérium szerint elvesztésük jelentősen befolyásolná az ország biztonságát.

A külügyminisztérium egy tavaly februári keltezéssel írt körlevelében felszólította a külföldi amerikai diplomáciai képviseleteket, hogy írják össze a felelősségi körükbe tartozó országokból azokat a létesítményeket, amelyeknek az elvesztése komolyan kihatna az közegészségügyre, a gazdasági biztonságra vagy az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. 

A BBC szerint eddig ez lehet a legnagyobb érdeklődést kiváltó amerikai diplomáciai levél, amelyet a WikiLeaks nyilvánosságra hoz, hiszen kész listát ad a terroristák kezébe a támadható célpontokról, elentősen ki is bővítve ez utóbbiak körét. A listán a tengeralatti távközlési kábelek, kikötők, gátak, olaj- és gázvezetékek, bányák, a közegészségügy szempontjából fontos gyógyszergyárak szerepelnek. Meglepő, de Amerika számára stratégiai érdekeltségnek számít egy kongói kobaltbánya, egy kígyóméreg elleni szérumot előállító ausztrál üzem és egy dán inzulinközpont is.

A WikiLeaks szivárogtatásai nyomán az Egyesült Államok arra készül, hogy egy széles körű átszervezés keretében másik állomáshelyre vezényli át azokat a diplomatáit, akiket a portál által közölt dokumentumok alapján bárki azonosíthatott. Az amerikai politikára szakosodott The Daily Beast című honlap azt írta: az Obama-kormányzat a diplomáciai, katonai és a hírszerzési állomány nagy átszervezését tervezi világszerte nagykövetségein, mert úgy ítéli meg, hogy a WikiLeaks általi nyilvánosságra hozatal lehetetlenné, sőt veszélyessé tette munkájukat.

Ezzel párhuzamosan Robert McClelland igazságügyi miniszter, legfőbb ügyész közölte, Ausztrália konzuli segítséget nyújtana Julian Assange-nek, a WikiLeaks portál alapítójának, ha külföldön letartóztatják. A politikus ismét elítélte, hogy a WikiLeaks amerikai titkos vagy bizalmas diplomáciai iratok százezreit hozta nyilvánosságra, mondván, ezzel a cselekedettel veszélybe sodorta az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát. McClelland rendkívül felelőtlennek minősítette a WikiLeakset a dokumentumok publikálásáért, mivel azok alapján azonosíthatóak az informátorok. „A szólásszabadság egy dolog, azt mindannyian tiszteljük, de ugyancsak tiszteljük az emberek szabadságát és jogát arra, hogy félelem nélkül éljenek" - mondta. A 39 éves Assange ausztrál állampolgár, nemzetközi elfogató parancs van érvényben ellene.

Afganisztán: csak a tisztelet miatt

Egy még vasárnap a belga sajtóban megjelent diplomáciai levél tanúsága szerint az európaiak többé már nem hisznek az afganisztáni beavatkozás sikerében - legalábbis ezt mondta Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke az Egyesült Államok belgiumi nagykövetének január elején. Van Rompuy január 4-én beszélt Howard Gutmannel, nem sokkal azután, hogy leköszönt a belgiumi kormányfői posztról az uniós megbízatás javára. „2010-ig még maradunk, az amerikaiak iránti tiszteletből, ez minden" - mondta, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok szövetségesei 2010 végére eredményeket akarnak látni. „De ez az utolsó esély" - hangsúlyozta Van Rompuy Le Soir napilapban idézett feljegyzés szerint. Szavait alátámasztandó kijelentette, hogy ha csak egy belgát is megölnek Afganisztánban, Belgium afganisztáni szerepvállalásának befellegzett.

Az európai Unió 27 tagállama, függetlenül attól, hogy NATO-tag-e vagy sem, részt vesz vagy különböző jogcímeken együttműködik az észak-atlanti szövetség vezette nemzetközi biztonsági erőben (ISAF), amelynek az a megbízatása, hogy támogassa Hamid Karzai afgán elnök kormányát. Az ISAF mintegy 140 ezer fős állományának kétharmadát amerikai katonák alkotják, 30 ezer katonát pedig alapvetően európai országok vezényeltek kötelékébe, Belgium például ötszázat.

A NATO november 20-i lisszaboni csúcsértekezletén a szövetség 28 tagállama jóváhagyta az új stratégiáját, amelynek értelmében 2011 és 2014 között fokozatosan átadják a biztonságért való felelősségvállalást az afgán hadseregnek. Elvileg azonban ez nem azt jelenti, hogy az összes külföldi katona elhagyja Afganisztánt, hanem csak létszámuk csökkentését, illetve a harcoló alakulatok kivonását.