Kerry utalt arra is, hogy Washington diplomáciai megoldásra törekszik a kiéleződött feszültség csökkentése érdekében. Japán partnerével, Kisida Fumioval folytatott tálálkozóját követő közös sajtótájékoztatójukon Kerry azt fejtegette: szerencsétlen volt, hogy a médiában és másutt is a háború eshetőségére helyeződött a hangsúly, miközben a béke lehetőségéről kellene inkább beszélni. Tárgyalóasztalhoz kell ülni, s ott kell megtalálni a térség békéjéhez vezető utat - mondta Kerry a Reuters jelentése szerint. Kisida a maga részéről azt nyomatékosította, nem engedhető meg, hogy Észak-Korea nukleáris fegyverekkel rendelkezzen.

Az amerikai külügyminiszter Szöulban kezdte mostani körútját, amelyet az Észak-Korea hetek óta tartó fenyegetéseire adandó válasz indokolt. Phenjan egyebek között felmondta az 1953-óta tartó tűzszüneti egyezményt, háborús állapotot hirdetett Dél-Koreával szemben, atomcsapást helyezett kilátásba az Egyesült Államok és két szövetségese ellen. Múlt hétfőn pedig bejelentette a Dél-Koreával közösen működtetett keszongi ipari park leállítását. Ez volt Phenjan reakciója arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat léptetett életbe a februári földalatti atomrobbantás miatt, illetve, hogy március elején dél-koreai-amerikai hadgyakorlat kezdődött. A Foal Eagle fedőnevű katonai manőver a bejelentés szerint április végéig tart Dél-Korea déli és keleti partjainál. Megfigyelők szerint addig nem igen várható, hogy Észak-Korea lemondjon a mostanában hallható fenyegetéseiről.

Szombaton Pekingben Kerry első ízben találkozott az új kínai állami vezetőkkel. Fogadta őt Xi Jinping elnök és volt megbeszélése Li Keqiang kormányfővel, miként Vang Ji külügyminiszterrel is. Ezeken a találkozón az amerikai diplomácia vezetője Kínát kulcsszereplőnek nevezte a Koreai-félszigeten kialakult válsághelyzet, így “az atommentesítés békés megoldásában”. Peking a múlt év végén kifogásolta Észak-Korea rakétakísérletét, majd az ENSZ BT-ben támogatta a szankciók elrendelését a nukleáris robbantásért is. Most, legalábbis a kínai sajtó szerint, Li Keqiang arra hívta fel a figyelmet, hogy “minden érintett felelősséget visel a régió békéjéért és biztonságáért, azaz számolnia kell a következményekkel”. Jellemző, hogy a China Daily által megszólaltatott szakértő Shi Yinhong, a pekingi Renmin Egyetem professzora ezt úgy értelmezte: Kína nem csak Phenjantól kér visszafogottságot, de azt reméli, hogy Washington sem félemlíti tovább Észak-Koreát. Hírügynökségek szerint a pekingi vezetők egyébként azt tanácsolták, hogy az Egyesült Államok mérlegelje közvetlen tárgyalások lehetőségét, ami közismerten Phenjan kifejezett vágya, mert legitimitást jelentene a rezsim számára.

Tokióban Kerry kénytelen volt visszatérni egyik Pekingben tett kijelentésére, amit az első hírmagyarázatok úgy értelmeztek, hogy Washington kész lenne visszavonni Ázsiából a mostani feszültségben odatelepített rakétavédelmi egységeket, ha Peking meggyőzné Phenjant atomprogramja feladására. A japán fővárosban úgy pontosított: ha a fenyegetés Észak-Korea részéről tartósan is megszűnne, akkor logikusan nem lesz már szükség a kiegészítő rakétavédelmi rendszerekre. Ám – mint mondta - egyelőre erről nemhogy megállapodás nincs, de még csak nem is tárgyalása téma, mármint, hogy Phenjan hajlandó lenne lemondani az atomfegyverkezéséről.

Közben a térségbeli államok már arra figyelnek, hogy hétfőn esedékes Phenjanban az államalapító Kim Ir Szen – a jelenlegi vezető, Kim Dzsong Un nagyapja – születésnapjának megünneplése. Nem zárható ki, hogy Észak-Korea erre időzítene esetleg egy rakétakilövést. A hírszerzési információk szerint napok óta mozgás tapasztalható az egyik ilyen rakétabázison, nincs kizárva, hogy eddig még ki nem próbált 3000 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakétát töltöttek fel üzemanyaggal. Vasárnap Kim Jong Nam, az észak-koreai parlament elnöke az évfordulót köszöntő beszédében – miként a KCNA hivatalos hírügynökség jelentette – megismételte: “Ki fogjuk bővíteni nukleáris fegyver-képességünk mennyiségét, ami az egyesítendő Korea kincse. Erről nem vagyunk hajlandók lemondani semmi áron”. A KCNA egy másik közleményében “trükknek” minősítve visszautasította a dél-koreai elnök, Pak Gun Hje hétvégi tárgyalási ajánlatát. A két Korea békés újraegyesítéséért felelős phenjani bizottság szóvivője szerint ha Dél-Korea valóban tárgyalásokat akar folytatni, akkor „előbb fel kellene hagynia konfrontációra törekvő magatartásával”.Szöul egyébként a demarkációs határvonal északi részén lévő keszongi ipari park újraindításáról tárgyalna, amivel elindíthatónak tartaná a bizalom helyreállításának folyamatát. A 2004-ben felavatott közös ipari parkban 123 dél-koreai kis-és középvállalat üzemében mintegy 54 ezer északi dolgozik, akik azonban kedd óta nem jelentek meg a munkahelyen.