A Terror Háza Múzeumban tartott hétfői díjátadón Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója méltatásában Vlagyimir Bukovszkij kérlelhetetlen, több évtizedes, a mai napig változatlan és kérlelhetetlen antikommunista tevékenységét hangsúlyozta. Felidézve életútját azt mondta, Bukovszkij egy szikrányit sem engedett elveiből, és maradt ugyanaz a kemény, eltökélt feltétlen antikommunista, amilyen már az 1950-es évek végén volt, nem változtatta a nézeteit a Szovjetunió széthullása után sem, amikor azt követelte, hogy a kommunista rendszer bűneiért az elkövetőknek felelniük kell, az egykori kommunista vezetőknek ki kell vonulniuk a közéletből, és a szellemi életből a kommunista ideológia maradékának is el kell tűnnie. A kitüntetés névadójára utalva azt is mondta, Petőfi a magyar szabadsághős és Bukovszkij az orosz szabadsághős szellemisége szervesen összetartozik, egy közös lap kelet-Európa történetében.

A díjat átadó Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója arról beszélt, míg korábban a háborúk, az elnyomás és a szenvedés volt jellemző szinte egész Közép-Európára, addig ma a szabadság és az összetartozás az, ami elsőre eszébe jut mindenkinek. Szerinte ugyanakkor hogy mindezt megbecsülhessük, emlékezni kell a háborús időkre, mert - mint fogalmazott - a szabadságot csak az tudja igazán értékelni, aki már megtapasztalta annak ellenkezőjét is.

Azt hangoztatta, hisz a „szavak, a tettek és a hősök erejében” és abban, hogy ezek képesek jó irányba formálni a világot, ehhez azonban szerinte mindig szükség van - utalt Bukovszkijra - meghatározó személyiségekre, békeaktivistákra.

A díjat átvevő Bukovszkij megtiszteltetésnek mondta, hogy Petőfiről nevezett kitüntetést vett át; ezzel utalt arra, hogy fiatalkorában a magyar költő és szabadságharcos nagy hatással volt rá, és az orosz fiatalokkal együtt őt is arra inspirálta, hogy irodalmi felolvasásokat tartsanak Moszkvában, - amíg le nem tartóztatták a szervezőket. Bukovszkij arról is beszélt, 1956-os forradalom és szabadságharc híre is nagy hatással volt az ott élőkre, és több orosz településen felkelések robbantak ki, az emberek fellázadtak a szovjet elnyomás ellen. A Szovjetunió összeomlására utalva azt mondta, a rendszer ugyan összeomlott, de ezzel a munka még nem ért véget, mert még nem tudták meggyőzni a hatalmakat, arról, „hogy ítélkezni kell a rendszer felett". Arról is beszélt, úgy látja, most az európai nemzetekből próbálnak meg egy új kolhozt létrehozni. Felidézte, hogy korábban azt kérdezte valaki tőle, mi a legnagyobb kívánsága az ő korában, azt mondta, hogy az Európai Unió összeomlását szeretné látni, hogy a sírjára az legyen ráírva: „Ez az az ember, aki két uniót is túlélt, (...) remélem, hogy elég hosszan fogok élni ehhez. Azt is hangoztatta, annál nagyobb dolgot nem veszíthet el az ember, mint a szabadságát, mert a "szabadság az egyetlen érdemes módja a civilizációnk megélésének, ezért érdemes élni és meghalni".

Bukovszkij tizenkét évet töltött börtönökben, büntetőtáborokban és pszichiátriai klinikákon egyebek mellett tiltott irodalom terjesztéséért, a szovjet írók érdekében szervezett tüntetésért, közreműködésért polgárjogi mozgalomban. Orbán Viktor 2011. április 29-én tüntette ki a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével.

A rendezvény háttéranyagában felidézték az 1942-ben született Bukovszkij életrajzát. Eszerint Bukovszkij a Moszkvai Állami Egyetemen tanult biológiát. A Szovjetunióban 1963-tól 1976-ig többször letartóztatták, pszichiátriai rabkórházba zárták, több évi kényszermunkára, börtönbüntetésre, belső száműzetésre ítélték. 1976-ban egy fogolycsere-egyezménynek köszönhetően kicserélték Luis Corvalánra, a Chilei Kommunista Párt főtitkárára. Nagy-Britanniában telepedett le, ahol a Cambridge-i Egyetemen befejezte félbemaradt tanulmányait és kutatóként, majd az egyetem oktatójaként dolgozott. Emberi jogi aktivista, számos publicisztika és történelmi tárgyú könyv szerzője. Magyarul 1991-ben ... és feltámad a szél címen jelentek meg visszaemlékezései. 1996-ban a XX. Század Intézet gondozásában jelent meg A moszkvai per című, a hetvenes-nyolcvanas évek Szovjetuniójáról szóló nagyívű munkája. Jelenleg is a Cambridge-i Egyetem oktatója.

A 2009-ben alapított Petőfi-díj eddigi kitüntetettjei között volt Miroslav Kusy szlovák polgárjogi aktivista, Mart Laar Észtország volt miniszterelnöke, Anne Applebaum, Tőkés László és Gabriel Andreescu.